Egres, köszméte, piszke: a pompás savanykás gyümölcs élettani hatásai + receptek

Köszméte, pöszméte, büszke, piszke, egres...te milyen néven ismered? És szereted? Vagy csak szószként találkoztál vele? Pedig érdemes eszegetni magában is!

A köszméte, azaz az egres a magasabb hegyvidékek erdeiben, illetve sziklákon terem. Régóta ismerik, de nemesítését csak a XVI. század végén kezdték meg. Különösen Angliában volt népszerű, de ma már a legtöbb hazai kertben is megtalálható.

Sokáig, májustól-júliusig terem, bár szerkesztőségünket megosztotta ez a kérdés, mert van, akinél már rég megérett, van, aki meg csak most találkozott vele a piacon.

A tüskés cserjék gyümölcse lehet zöld vagy pirosas, szőrös vagy csupasz, a gyümölcshús íze jellegzetesen fanyar, savanykás. Hazánkban ismertebb fajtái a szentendrei fehér, a zöld óriás, a pallagi óriás és a gyöngyösi piros.

...és akár töltött karalábéba is tehetjük!

Élettani hatásai:

  • energiatartalma csekély, 44 kcal (184 kJ) 100 grammonként
  • gyümölcslevében sok A-, B1- és C-vitamin, 0,8 százalék körüli pektin, 0,5 százaléknyi ásványi anyag (kálium, kalcium, foszfor és niacin), illetve szervezetünk számára fontos elemek, citromsav, gyümölcs- és szőlőcukor található
  • a nyomelemek miatt rendkívül értékes a szervezetünk számára
  • segíti az emésztést, nem véletlenül adják főtt és sült húsok mellé köretként
  • fogyasztása kedvező hatással van a belső elválasztású mirigyekre és a szívre, májra és a vesére is
  • természetgyógyászok lázzal, gyulladással együtt járó betegségek esetén is ajánlják a nyugtató, hűsítő hatású egresszörpöt
  • nagyobb mennyiségben való fogyasztása azonban hasmenést okozhat

Receptajánló egressel:

Szüretelni féléretten és teljesen éretten is lehetséges, készülhet belőle befőtt, szörp, szósz és mártás, különféle gyümölcsös levesek, de húsételek, no meg persze sütemények is!

Még több egreses receptet itt találsz!

Ezeket láttad?

Ezeket olvastad már?

via

Címlapról ajánljuk