„London. Tudod, hal, chips, délutáni tea, rossz kaja, még rosszabb idő, kib***ott Mary Poppins… London!”. Az idézet a Blöff című filmből származik, és zseniális módon egyszerre foglalja össze a valóságot és a sztereotípiákat. Régi közhely, hogy az angol konyha egyhangú és unalmas, és bár változatosságában tényleg messze áll mondjuk az olasztól, azért nem érdemes ennyivel letudni. Egy világvárosban ráadásul mindent is megtalálunk!
Angol reggeli, ötórai tea, egy pint sör
Az angol reggeli például kimondottan remek találmány, amit semmiképp nem szabad kihagyni Albionban járva. Általában tükörtojásból, paradicsomos babból, baconből és grillkolbászból áll, de ez csak az alap, számtalan kiegészítőt választhatunk hozzá, de számos helyen vegán verziót is kóstolhatunk. Grillezett paradicsom, sült gomba, black pudding (az angolok véres hurkája), röszti, chips - kedvünkre variálhatjuk az összetevőket, ha mindenből kérünk, akkor pedig csak kiáltsunk Full Monty-t.
Ha igazán autentikus élményre vágyunk, látogassunk el a Regency Caféba, ez a folyamatosan pörgő reggeliző elsősorban a helyiek kedvence és legalább egy tucat filmben és sorozatban szerepelt már.
Az ötórai tea, amit nem (csak) ötkor, és többnyire tejjel fogyasztanak az angolok, furcsa lehet számunkra. Pedig érdemes kipróbálni, mert kimondottan finom és könnyen rá lehet kapni, feltéve persze, hogy megfelelő teából készítjük. London-szerte több legendás teaház és délutáni teát kínáló luxushely található, de felesleges erre vagyonokat elverni.
A helyiek se itt isznak, nekünk se kell - vegyünk inkább egy dobozzal valamelyik rendes teából (Twinings’, PG, Yorkshire Tea, M&S) és készítsük el házilag fillérekért. A műfaj rajongóinak pedig érdemes elzarándokolnia a Fortnum and Mason, a Twinings' vagy épp a Kelet-Indiai Társaság (bizony, még létezik!) teaboltjába, mert mindegyik maga a teakánán!
Bár nem a fish and chips az angol gasztronómia csúcsa, azért érdemes kipróbálni, akár valamelyik hangulatos helyi pubban. Utóbbit tényleg nem kell nagyítóval keresnünk, szó szerint minden sarkon van egy, ha pedig betérünk, kortyolgassunk el valamelyik angol sörből egy pinttel. A legtöbb pub komoly történelemmel rendelkezik: a Ye Olde Chesire Cheese például Dickens és Mark Twain törzshelye volt, míg a Ye Olde Mitre udvarában állítólag már I. Erzsébet is táncolt.
Mennyei falatok a legváratlanabb helyeken, ebben igazán erős London
Ha az angol szentháromságot már letudtuk, akkor fordítsuk figyelmünket a váratlan gasztropillanatok felé, és hagyjuk magunkat lenyűgözni. Először is, ott van Chinatown, a kínai negyed, Soho szívében, ahol mindenféle autentikus, kínai specialitást kipróbálhatunk. A levesek, gőzölt batyuk és pekingi kacsa mellett azért hagyjuk helyet a desszertnek is, és ugorjunk be a Chinatown Bakery-be, ahol csodás pékárukat és édességeket kaphatunk. Személyes kedvencem a babpasztával töltött mooncake, de a különféle matchás, lótuszos és pandanos sütemények is csodásak.
Maga a Soho és a mellette fekvő Covent Garden negyedek is megérnek egy-egy gasztromisét, hiszen itt a hangulatos street food-os helyektől az elegánsabb éttermekig mindent megtalálunk.
Talán nincs is olyan ország, amely gasztronómiája ne képviseltetné magát, a hordozható utcai kajának pedig nagy előnye, hogy majszolás közben is tudjuk róni a cuki utcákat.
Aztán ott vannak a mindenféle piacok (market) és vásárcsarnokok (market hall). A leghíresebb talán a Temze déli partján, a Southwark katedrális lábánál elterülő Borough Market, ahol legalább száz stand kínál mindenféle frissen készült finomságot.
Az epic grillsajtos szendvicstől a paellán és rizottón keresztül a kecsketejes fagylaltig és a fudge-ig mindent megtalálunk, a vásárcsarnok nyüzsgése pedig különleges hangulatot kölcsönöz a falatozásnak. De gyakorlatilag minden városrésznek megvan a saját, minőségi street food piaca, gyakran pedig egészen váratlan helyeken is felbukkannak popup kajastandok, én legutóbb a Szent Pál Székesegyház lábánál futottam bele egy karibi tematikájúba.
Az újhullámos kávé- és kovászforradalom sem kerülte el a briteket, így egy jó csésze kávét vagy egy finom pékárut szinte bárhol találunk. Ezek a helyek ráadásul nem is sokkal drágábbak, mint a felkapottabb budapesti kávézók-pékségek, és egy gyors ebédnek pont jók. Sokszor egészen extra helyeken is láthatunk kávézókat, nem ritka például, hogy templomudvarban vagy magában a templomban van egy-egy.
Ha pedig múzeumban járunk (az állami múzeumok mind ingyenesek), érdemes kipróbálni a múzeumkávézót, mert jellemzően nagyszerű kávét kínálnak. Ráadásul rá is fér az emberre a kávészünet Blake és Turner vagy épp a Moai-szobor és a Rosette-i kő közt, a hatalmas tárlatok bejárása közben!
Meal deal, a pénztárcabarát megoldás
Ha nem áll módunkban vagy csak simán nem igényeljük, hogy beüljünk bárhová is, és a piacok nyüzsgését is messze elkerülnénk, akkor van egy pofonegyszerű megoldás. Gyakorlatilag bármilyen kisboltba vagy szupermarketbe térünk be Angila bármely pontján, az úgynevezett meal deal bő választéka fogad minket. Ezek laktató, egészséges(en összeválogatható) ételek, amiken a tápanyag, az allergének és az összetevők is pontosan fel vannak tüntetve, így ideális lehet például ételérzékenység esetén.
A bolti ebédmenü jellemzően egy hideg főételből (szendvics, tortilla, tartalmasabb saláta, tészta), egy üdítőből és valamilyen snackből áll, az ára pedig 4-5 Font körül mozog, aminél olcsóbban sehol nem kevés helyen ebédelünk meg. Ráadásul a helyiek is előszeretettel ugranak le a boltokba ebédidőben, így egyrészt nem árt időben megvenni az ebédünk, másrészt ezt választva igazi londoninak érezhetjük magunkat. Üljünk ki vele London számtalan parkja közül az egyikbe, csak aztán a járdáról lelépve el ne felejtsük, hogy először jobbra nézzünk.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Ha érdekel más városok gasztronómiája is, olvasd el cikkeinket:
