Nem feltétlen jó, ha túl sokat szundikálunk napközben

Vannak szituációk, amikor a napközbeni alvás hasznos lehet, viszont ha sokszor műveled, káros hatásokkal is járhat – például növelheti az esélyedet az Alzheimer-kórra.

Valójában többet árthat az agynak a napközbeni alvás, mint amennyit használ – legalább is ez derült ki egy friss amerikai kutatásból, amely kapcsolatot talált a szundikálás és az Alzheimer-kór kialakulása között. A szakértők szerint két irányú kapcsolat van a szunyókálás és az agy öregedése között. A túlzott napközbeni alvás előrevetítette az Alzheimer-kór későbbi kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor az Alzheimer-kór magában a napközbeni szunyókálások számának növekedéséhez vezetett, ahogy a betegek idősödtek. Tehát a sok szundítás hajlamosabbá tehet az Alzheimerre, de az Alzheimer-kór is feltételezi, hogy egyre többet alszol napközben.

Ezért ne feküdj le túl sokszor napközben szundikálni

Eredményeink nemcsak azt sugallják, hogy a túlzott napközbeni alvás az Alzheimer-kóros demencia megnövekedett kockázatát jelezheti, hanem azt is, hogy a napközbeni szunyókálás évenkénti növekedése a betegség romló klinikai progressziójának jele lehet. Tanulmányunk fokozott figyelmet fordít a 24 órás alvási mintákra – nemcsak az éjszakai alvásra, hanem a nappali alvásra is – az idősebb felnőttek egészségi állapotának monitorozása érdekében

– mondta Peng Li, a Brigham and Women’s Hospital kutatója.

Bár az alvás feltétlenül szükséges az emberi egészséghez, a napközbeni szunyókálás előnyei nem ilyen egyértelműek. Bár egyes tanulmányok azt találták, hogy egy rövid napközbeni alvás javíthatja a motoros készségeket és a memóriát, mások arra az eredményre jutottak, hogy a szunyókálások nem pótolják az éjszakai alváshiányt, sőt, még a szívet is károsíthatják.

Lehet, mégsem jó, ha szunyókálunk egyet délután?

Az amerikai kutatók most több mint 1000 felnőttet vizsgáltak, akiknek átlagéletkora 81 év volt.

A résztvevőknek egészségfigyelő karkötőt kellett viselniük, ez lehetővé tette, hogy azonosítsák az alvási szakaszokat is. A csapat ezután kiszámította minden egyes személy szunyókálásának időtartamát és gyakoriságát.

Az eredmények azt mutatják, hogy az alvás időtartama és gyakorisága egyértelmű összefüggésben van az életkorral. Ezenkívül a csapat megerősítette, hogy két irányú kapcsolat van a nappali alvás és az Alzheimer-kór – a demencia leggyakoribb formája – kialakulása között. A szakértők azt is megállapították, hogy a demens betegek körében a napközbeni alvás mennyisége a betegség előrehaladtával nőtt. Ez különösen igaz volt az idősebb felnőttekre, akik már a neurodegeneratív állapot erős tüneteit mutatták.

A kutatók legközelebb azt tervezik vizsgálni, hogy ha beavatkoznak, és csökkentik a nappali alvás arányát, az segít-e a kognitív leépülés megakadályozásában.

Forrásunk volt.


Még több cikk az alvásról:

Legújabb receptek

Csirkés-zöldséges tésztatorta

Az egyik "mentes" receptkönyvben találtam egy csirkés-zöldséges tésztakoszorú receptet, ahol gyűrű alakú kuglófsütő formában készült az étel. A receptet – át-átalakítva – már ...

Hókifli

Minden karácsonykor kerül belőle ünnepi asztalra. Nagyon szeretjük!

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...