Azt gondolom, hogy mikor elindult az oldalad, nem ez volt az elsődleges cél, de mostanra te lettél a srác, aki “szembe szállt” a Pöttyössel. Hogy éled ezt meg?

Az, hogy bejelentést teszek, és akár hatósági vizsgálatot kezdeményezek, teljes egészében összeegyeztethető azzal, amit elkezdtem a TikTok-on, és amit képviselek. Mert túl azon, hogy sok cég tisztességtelenül viselkedik, van egy másik probléma is. A vásárlók részéről születő panaszok sok esetben meg sem fogalmazódnak. Mi, magyarok nem kimondottan merünk panaszt tenni, mert sokan kellemetlennek érezzük azt. Akik pedig mégis, azok leginkább a gyártónál kötnek ki, és leginkább ezért nem történik semmi. A legtöbb reklamáló kap egy párezer forintos vásárlási utalványt és egy szívhez szóló levelet, és ennyi. Nagyon kevés gyártó van, akit szerintem tényleg érdekel, hogy Marika vagy Jenő meg van-e elégedve a gyártott termékekkel. Korábban velem is megtörtént, hogy megfogalmaztam a panaszom én is az adott gyártó felé, de annyira irreális választ kaptam rá, hogy úgy döntöttem, a jövőben mindig a NÉBIH-hez valamint a hatóságokhoz fordulok. Azt fontos leszögeznem, hogy nem ez az egyetlen ügy, amiben konkrét lépéseket tettem. A Pöttyös gyártóján kívül négy másik gyártóval szemben tettem közérdekű bejelentést a hatóságok felé, egy esetben pedig már meg is kezdték a konkrét hatósági vizsgálatot, a másik háromnál a hivatalok most dolgozhatják épp fel a bejelentéseim tartalmi részeit. Sok olyan probléma van tehát, ami máskülönben nem biztos, hogy kiderülne. Az is nagyon zavar például, hogy viszonylag rövid ideig láthatják a fogyasztók, hogy melyik cég ellen milyen eljárás indult, és annak mi lett az eredménye, pedig ez is olyan tényező, ami nagyon komolyan befolyásolhatja, hogy az adott terméket megveszik-e a jövőben vagy sem. Hiszek abban, hogy minden fogyasztónak joga van tudnia, hogy a választott termékek gyártója tisztességes-e, és például hányszor bírságolták már meg ilyen-olyan trükközések miatt.

Itt azonban fontosnak tartom megjegyezni, hogy a „szembeszállás”-nak van folytatása azért a háttérben. Már csatlakozott hozzám az első bejelentő is, aki a rendelkezésemre bocsátotta az ő adatait és a megkapott hivatalos válaszait is. Ebből már kiderült a nézőim számára is, hogy valójában tavaly év végén indult el a Pöttyös-ügy, és a gyártóját idén megbírságolták a bejelentésemben is szereplő tény (a túró hiánya) miatt. Ezen kívül már egy hivatalos, főispáni hitelesítéssel ellátott okirattal is rendelkezem, hogy a Pöttyös gyártója ellen valóban van hatósági eljárás. Így mindenkinek lehetősége nyílik saját magának mérlegelni, hogy nem is bennem, hanem a hatóságban bízik jobban vagy egy adott termék gyártójában.

Ugyanakkor azt is fontos elmondanom, mennyire jól reagálnak más érintett cégek a videókban elhangzó pozitív és negatív kritikákra is. Sok egyeztetés van a háttérben már gyártókkal, akik szakmai információkkal és érvekkel is ellátnak már, és ők maguk is szeretnék, hogy még teljesebb képet kaphassanak a vásárlók/fogyasztók a termékek minőségéről és annak okairól. Jól megfontolt érdekük is ez egyben, hiszen a nézői kommenteknél tapasztalható elutasítottság egy-egy termék esetében rendkívül magas. És ezzel viszont érdemes foglalkozniuk.

Viszont amit a nézők nem tudnak, bizony akadnak olyan cégek is, akik azt gondolják, néhány zacskó élelmiszerrel konkrétan lefizethetnek és megvehetnek maguknak. Sőt, szinte el is várják, hogy akár 5 zacskó termékért cserébe mostantól kezdve jókat mondjak a termék gyártójáról. Ez azon túl hogy maximálisan felháborít, nagyon el is keserít, mert bele sem merek gondolni, hogy a korábban említett Marika és Jenő valós panaszával például milyen mértékben foglalkoznának igazából, ha velem így viselkednek. Ezért is nagyon fontos, hogy most is és a jövőben is minden tőlem telhetőt megtegyek, hogy a hatóságok segítségével nyomást gyakoroljunk a közösségemmel együtt a gyártókra, hogy legyenek újra tisztességesek a fogyasztókkal szemben.

Az sem jó, hogy ezek az információk rövid ideig elérhetőek, de szerinted tízből mondjuk hány vásárló tudja, hogy hol keresse ezeket az adatokat? Vagy hogy egyáltalán keresheti őket?

Maximum egy vagy kettő. Általános probléma nálunk, hogy itthon elfogadják a vásárlók, ha egy termék nem jó, legfeljebb nem veszik meg többé. A baj az, hogy ettől viszont nem változik semmi.

Ha csak úgy nem, hogy az is egy szavazat a vevő oldaláról, hogy mire adja ki a pénzét, és mire nem.

Nem feltétlenül. Ha egy terméket tíz emberből négy nem vesz meg, akkor az lehet, hogy a leolcsózott sorban végzi majd, onnan pedig ugyanúgy megveszik majd. A termék ettől nem lesz jobb, nem alakul át, és ami a legfontosabb, nem tűnik el a boltok polcairól, és nem tud a helyére kerülni egy sokkal jobb minőségű termék sem.

Mennyire tudatos vásárlók a magyarok?

Egyáltalán nem tudatosak, maximum egy kicsi százalékuk. Ez számomra is a kommentekből derült ki. Amikor elindítottam a csatornát, sokan elképedtek, mert arra bíztattam őket, hogy kezdjék el olvasni a termékek összetételét, ez számomra őszintén megdöbbentő volt. A mai napig meglepődöm, amikor valaki azt írja kommentben, hogy őt egyáltalán nem érdekli, miből készül a termék, csak finom legyen.

Na de ha a tudatosság nem jellemző, akkor tapasztalatod szerint mik a fő szempontok, amik szerint eldöntik a vásárlók, hogy mi kerül a kosarukba? Nyilván van egy erős árérzékenység, de azon túl.

Fontos szerepe van az áraknak, de a legjelentősebb szerepe szinte biztos, hogy az érzelmeknek van. Pontosabban az emlékeknek. Hozzászoktak a vásárlók, hogy tíz-húsz-harminc éve ugyanazt a terméket veszik, mindegy, hogy az időközben átalakult, de már a szüleik is azt vették, és akkor ők is azt vásárolják.

Azért te is nagyon érzelmesen beszéltél a málnás pehelycukorkáról, szóval az érzelmi alapú választásoknak talán nem kell feltétlenül rossznak lenni.

Ez akkor lenne szép, ha egyes gyártók nem élnének ezzel vissza. Nagyon sok olyan termék van, amelyekhez nekem is érzelmi kötődésem volt, de a folyamatos receptúraváltások és a minőség folyamatos romlása miatt mára már nem kerülnek a kosaramba. Véleményem szerintem egyébként nagyon sokszor tudatos lépés a gyártók részéről, hogy a vásárlók az emlékek miatt vásároljanak. Gondoljunk a szinte pontosan ugyanolyan csomagolásra például az egyik ikonikus vajkrém-szendvicskrém átalakulásánál.

Miközben egyre több területen egyre tudatosabb fogyasztókká válunk, nem veszünk akármilyen tisztítószert, sem kozmetikumot, hogy lehet, hogy pont az élelmiszerekre figyelünk oda egyre kevésbé?

Az egyik fő oka az lehet, hogy sokan elfáradnak a vásárlásban, mire az élelmiszerekhez érnek, ráadásul nem is kifejezetten érdekes vagy izgalmas például egy konzerv összetételét böngészni, mint látni egy reklámot, amiben egy ismert ember adja az arcát valamilyen termékhez. Arra könnyebb azt mondani, hogy hú, ezt én is ki akarom próbálni. Ráadásul a legtöbb dolgozó ember munka után megy bevásárolni, amikor már érthetően csak túl szeretne esni rajta.

Ha már a híres ember arcával eladott termékeket említed, te miért döntöttél úgy, hogy nem szeretnél arccal-névvel szerepelni a csatornádon?

Ez tudatos döntés volt részemről, már a kezdetekkor. Végignéztem, hogy mivel jár ma, ha valaki tartalomgyártásra adja a fejét. Felelősségteljesen végiggondolva én sem közszereplő nem szeretnék lenni, sem az az influencer, aki az arcával hirdeti, hogy ma épp ezt az üdítőt vedd meg, mert ez a jó. Én tartalmat és értéket szeretnék gyártani, valamint közösséget építeni azok számára, akiknek a tudatos vásárlás fontos. Számomra ráadásul sokkal pozitívabb és örömtelibb visszacsatolás, ha egy vásárló azért próbál ki valamit, mert hallotta tőlem, hogy jó, és ő is elégedett volt vele, mintha ugyanezt azért teszi, mert látja az arcom, és mondjuk szimpatikusnak találta, vagy épp hogy nem talált szimpatikusnak.

Konkrét példát említve a mai napig meghatódom, amikor kapok egy kommentet vagy egy levelet, hogy milyen igazam volt, és a másik túrórúd tényleg sokkal finomabb, mint a tudjukmelyik.

Illetve szerintem ma a közösségimédia-felületeken való jelenlétnek van egy nagyon furcsa hatása is. Onnantól kezdve, hogy látnak téged, akár posztokban, akár élőzésekben, interjúkban, néhány alkalom után úgy fogják érezni a követőid, hogy ismernek téged, és onnantól kezdve már másképp tekintenek rád. Én ezt szerettem volna elkerülni, mert nem a barátjuk akarok lenni, hanem egy olyan ember, akinek meg lehet fontolni a gondolatait, és lehet rá számítani újabb videókban és információkban. Se több, se kevesebb.

Milyen a viszonyod az ételekhez, az étkezéshez?

Nagyon pici koromtól kezdve rendkívül finnyás voltam, kevés dolgot ettem meg, sok idő kellett hozzá, hogy eljussak oda egy étkezésnél, hogy rendben, akkor most mindent meg fogok kóstolni. Mindig fontos volt, hogy mi miből készült, és erre mindig oda is figyeltem. És természetesen a környezetem is szép lassan felzárkózott ehhez.

Az is fontos, hogy az ízek ismétlődőek, és mindig ugyanolyanok legyenek?

Naívak lennénk, ha azt hinnénk, hogy az évek múlásával mindig ugyanazokat az ízeket fogjuk majd érezni. Egyrészt ugye változik a technológia, változnak az adalékok, és változik az ízérzékelésünk is. Van mondjuk valamilyen emléked a gyerekkorodból egy bizonyos termékről, amiért akkor rajongtál. Ha ma megkóstolnád az akkori terméket, szinte majdnem biztosan azt mondanád, hogy ez rossz vagy ízetlen, mert annyit változott az ízlelésed. Nagyon ritkán lehet egy emlékekben élő ízt visszahozni, de ha alapvető és természetes összetevőkről van szó, ott szerintem sikerülhet. Például egy kakaós tejnél, hiszen mi kell hozzá? Kakaópor, tej és cukor. Innentől már csak az a kérdés, hogy eltalálják-e azokat az arányokat, amiket te megszoktál.

Visszatérve a kezdetekhez: miért indítottad el a csatornádat? Illetve, miért a TikTok-ot választottad?

Az ötlet már évekkel korábban megfogalmazódott bennem, csak még nem találtam a megfelelő platformot. A YouTube nem volt rá alkalmas, az emberek pedig már akkor sem olvastak hosszabb, szöveges tartalmakat, bár gondoltam rá, hogy készítek elemzést egy-egy termékről, de még a saját ismerőseimet sem kötötte volna le, pont az olvasás miatt. A TikTok-csatorna a magam és a környezetem szórakoztatására indult. Nem volt meg ez a határozott vezérfonal, hiszen nem tudtam, hogy fogadják majd, ahogy azt sem, kik nézik majd a videóimat. Én magam is csak az első pár nap után döbbentem rá, hogy igazából sokkal több embert érdekel ez a téma, mint gondoltam. Ami a TikTok-ot illeti, új terület volt számomra, és ezért kihívást jelentett.

Mennyire látod át, hogy kikből áll a közönséged?

Most már nagyon jól látom. Voltak útkeresések, amik során próbáltam felmérni, kik nézik ezeket a tartalmakat, most pedig azt látom a statisztikákból, hogy főleg 30-60 közötti nők követnek, akik ugye háztartást vezetnek, és akik felelősségteljes döntést hoznak a vásárlásaik során, és az anyagi dolgok felett is diszponálnak. Ugyanakkor nagyon meglepő, de a tejtermékek és az ízesített tejkészítmények abszolút 60-70%-os arányban a férfiak körében népszerű téma, szinte kivétel nélkül. Abszolút pozitív élmény számomra, hogy most már megjelent a 14-18 év közötti korosztály is, és írnak, kérdeznek. Számomra ez az egyik legmegtisztelőbb dolog. Őket elérni nem trash tartalommal szerintem nem egyszerű.

Számítottál rá, hogy az élelmiszerekről zajló párbeszédbe ilyen vehemenciával vetik majd bele magukat az emberek?

Nem gondolkodtam rajta az indulásnál, de nagyon jó érzés.

Nyilván megvannak a magam markáns gondolatai bizonyos termékekről, illetve egyes cégek gyakorlatairól, de az lelkesít igazán, hogy akik követik a csatornámat, most már egymással is beszélgetnek, nem csak úgy kommentelnek.

Tehát kialakult egy közösség?

Abszolút, igen. Rájöttem, hogy sokkal több van már bennük/bennünk annál, minthogy elmondjam: ez a kakaós tej ízlik, vagy nem ízlik. Most már sokkal fontosabb, hogy valamilyen információt is átadjak a termékekkel vagy épp a gyártással kapcsolatban, mert elsősorban nekik fontos. Vagy mert vásárolják a terméket, és még szeretik is, vagy még nem próbálták, de meg akarják kóstolni. Látom benne a közösségformáló erőt, és tudatosan erősítem is. Sok időt töltök vele, hogy lehetőség szerint én is részt vegyek ezekben a beszélgetésekben. Pont azért, hogy ne azt érezzék, hogy elkészül egy videó, és annyi, hanem van visszacsatolás, és utóélete is. És a legfontosabb, pontosan tudom és érzem, hogy a követőim és a gondolataik, véleményeik nélkül a csatorna nem nőne folyamatosan. A gyártók és forgalmazók egyáltalán nem biztos, hogy ennyire komolyan vennék egy-egy levelem, ha a közösség nem állna ma már ilyen módon a lábán. Így amikor a csatorna növekedésére gondolok, mindig erre gondolok. Pontosan ezért bármilyen cég küld ajándék termékeket, azt elkülönítem, és a jövőben induló tematikus LIVE adásokban fogom mind szétosztani a nézőim között. Nekem nagyon fontos, hogy vissza tudjak adni nekik én is valamit abból, ami velük együtt született meg.

Milyen szempontok alapján választod ki a tesztelendő terméket?

Nincsenek ilyenek, egyszerűen elmegyek a boltba, és pásztázom a termékeket. Ha van valamilyen kapcsolódásom hozzájuk, mert mondjuk rég kóstoltam utoljára, akkor az például jó apropó lehet a tesztelésre. Most már nem is feltétlenül nekem kell ezt kitalálni, mert sok ajánlást, sőt konkrét kéréseket kapok kommentekben vagy üzenetekben. Tízből kétszer vagy háromszor találom már csak én ki, hogy mi legyen a következő.

Időről időre felbukkannak cikkek, amik azzal foglalkoznak, hogy a Magyarországon kapható termékek rosszabb minőségűek, mint mondjuk azok, amiket Ausztriában lehet kapni. Ez városi legenda, vagy létező jelenség?

Tudomásom szerint ezt most már elég komolyan szabályozzák, és nagyon komoly bírságokat vonna maga után, ha ez bármelyik termékről kiderülne. Nagyon fontos tudni, hogy az egyes országok jogszabályai miatt vannak és lehetnek is eltérések termékekben. Ha a jogszabályok miatt kell megváltoztatni valaminek az összetételét, akkor nem jobb vagy rosszabb minőségről van már szó, hanem előírásokról. Magyarországon például nem lehet taurin az energiaitalokban a népegészségügyi termékadó óta, Ausztriában viszont lehet, de ettől a márka ugyanaz, csak az összetétele más...ezáltal a termék is.

Van egyébként valamiféle általánosságban alkalmazható szempontrendszer, amire érdemes odafigyelni, mikor arról döntünk, hogy mi kerüljön a kosarunkba?

Az egyik ilyen, hogy az összetételnél figyelni kell rá, hogy ami a felsorolásban legelöl van, abból tartalmazza a termék valójában a legtöbbet. Mondok egy példát: leveszed a májast a polcról, és azt látod, hogy vízből tartalmazza a legtöbbet, majd összeveted egy másik májas összetételével és kilós árával, ekkor érdemes elgondolkodni rajta, hogy melyiket vedd meg. Ellene vagyok a csontokról mechanikus úton lefejtett húsnak, fel is hívom a figyelmet a videóimban, hogy érdemes kerülni azokat az élelmiszereket, amik ilyet tartalmaznak. Nem azért, mert annyira rossz lenne, hanem azért, mert olyan brutális kilós áron forgalmazzák ezeket az élelmiszereket, hogy ugyanolyan, vagy közel ugyanolyan áron jobbat is lehet venni, ami mondjuk tényleg húst tartalmaz. Kevesen tudják például, hogy a csontokról mechanikus úton lefejtett hús a Magyar Élelmiszerkönyv alapján nem nevezhető húsnak, és nem is számítható bele egy termék hústartalmába sem. Ezért vannak a pálcikák, rudacskák, rudak, szeletek, mert a termékek nem nevezhetők virslinek vagy épp párizsinak.

Az E-betűs adalékoktól sokan tartanak, de fontos tudni, hogy ezek nélkül nem lennének élelmiszerek sem. Bevizsgált adalékanyagokról beszélünk évtizedes, sőt, olykor még régebbi eredettel, amiknek ráadásul bárki utána nézhet, és megnyugtathatja magát.

Nyilván vannak olyan adalékok, amelyektől sokan tartanak, de a lehetőség a tájékozódásra mindig megvan. Én magam is indítottam korábban egy „E-talpaló” videórovatot, a jövőben is fogok ezekről is videót készíteni majd.

A nagy és neves márkák mennyire élnek vissza a vásárlói bizalommal?

Szerintem ma már nagyon, és most már teljes mértékben azt gondolom, hogy amikor valaki lát egy reklámot vagy egy óriásplakátot egy adott termékről, akkor bizony alaposan meg kell gondolnia, hogy biztos azt kell-e megvennie. Tökéletes példa erre a gyerekeknek készült tejitalkampány, ami olyan epres ízesítésű tejet reklámoz, amiben egyáltalán nincs eper. Egy televíziós reklám véleményem szerint nem azt szavatolja ma már, hogy az a bizonyos termék tényleg jó, csak azt mutatja, hogy itt egy cég, aki tud fizetni, és ezzel folyamatos jelenlétet biztosít magának a boltok polcain. Egy vidéki tejüzem krémtúrója, amiben eredeti bourbon vanília van, sosem fog tudni bekerülni a nagy láncokhoz, mert nincs rá pénzük. Bár lehet, hogy lenne, ha az összetételt elkezdenék pisztergálni, és olcsósítani.

Mellesleg nem csak a vásárlók bizalmával élnek vissza, hanem bizonyos esetekben már az én bizalmammal is. Készült például korábban egy tejtermékről szóló videó, amelyről nagyon pozitívan vélekedtem. Néhány nappal később a követőim kezdtek érdeklődni arról, hogy az adott cég mennyit fizetett nekem a reklámért, mert már a videómat használja a cég a facebook reklámkampányukban. Döbbenten láttam, hogy tényleg, egy kampány lett a saját videómra felhúzva, és én erről semmit sem tudtam. Gyorsan megnéztem a leveleim, hogy talán én nem láttam, és a spam levelek között lenne a megkeresésük, de nem. Velem még csak kapcsolatba sem léptek, csak használni kezdték a videóm. Még egy köszönet sem érkezett a videóban elhangzó véleményemre vonatkozóan. Természetesen írtam nekik ezzel kapcsolatban, de a válaszuk ledermesztett. Véleményük szerint social médiába kihelyezett nyilvános videóként - pláne mert pozitív rájuk nézve - eszükbe sem jutott, hogy ez számomra gond, de nagyon szívesen eltávolítják a hirdetést, ami szerintük az én csatornám népszerűsíti. Bevallom személy szerint én egy köszönöm levélnek őszintén sokkal jobban örültem volna. Talán sok gyártó és forgalmazó gondolja azt, hogy mi tartalomkészítők könnyen hasra tudunk esni egy-egy ilyen jellegű "gesztustól", de valójában a tisztesség és az őszinte kommunikáció az, amelynek mi is örülünk.

Tejtermékek esetében ez azért különösen nem fair, mert ugye ezeket mindig az egészséggel emlegetik egy lapon.

Én azt sem értem, hogy miért várjuk el a tejtermékektől 2023-ban, hogy huszonvalahány napon keresztül ott álljanak a hűtőben? Csinálsz otthon egy kakaót, beteszed a hűtőbe, és másnap már szerintem átgondolod, hogy megidd-e... A bolti, palackozott kakaótól viszont elvárjuk, hogy hetekig friss maradjon, vagy épp hűteni se kelljen. De tényleg, miért? Nem tudom, hogy kik azok, akiket ezek a termékek kiszolgálnak. Ha én szülő lennék, akkor biztos, hogy nem adnék a gyerekemnek ilyet.

Honnan jött az ötlet, hogy külön rovatot szentelj a kistermelők bemutatására?

Nagyon sokan ajánlották a Dabasi-tejfölt, hogy számukra az a világon a legfinomabb tejföl. Nagyjából egy hétig kerestem, mire megtudtam, hogy a magas energiaárak miatt megszűnt az egész üzem. Megérintett, mert azt éreztem, hogy lemaradtam valamiről, amiről ennyire sokan állították, hogy finom. Akkor már elég sokan követték a csatornát, és úgy éreztem, hogy akár azt is megtehetném, hogy hozzájárulok ahhoz, hogy más kistermelők ne jussanak el idáig. Miért ne tenném meg, ha itt egy platform, és még fogadókészség is van rá? Ekkor indítottam el a Termékkritikus a Kistermelőkért videósorozatot. Készült erről egy felhívás, így jutott el a híre a kistermelőkhöz. Örültek a nézők, hogy megismerhetnek olyan termékeket, amik mellett korábban akár el is mentek volna. Nekem nagyon fontos, hogy értéket teremtsek. Hiszek a kistermelőkben, és azokban, akik évtizedek óta minőségi termékeket állítanak elő, és hisznek a tradicionális magyar ízekben, és ez a hivatásuk és a szenvedélyük. Azt érzem, nekem támogatnom kell őket abban, hogy ez 2-3 év múlva is így maradhasson. Nagyon fontos, hogy teljesen ingyen, azaz minden költségtől mentesen teszem mindezt. Talán a nézőim nem is gondolnák, de volt már olyan teszt, amikor tényleg 2 palack kakaós tejet kaptam meg személyesen a gyártótól a tesztvideóhoz. Ez nem arról szól, hogy engem a kistermelők lefizetnek, vagy „megvesznek kilóra”. Eleve minden kistermelőnek vállalnia kell, hogy akkor is elkészül a videó – és ki is kerül a TikTokra – , ha a termék nem ízlik. És ami a legfontosabb, minden kistermelő képviselője személyesen találkozik velem a videók előtt. Természetesen volt azonban olyan kistermelő is, aki csodálatos kosárba helyezte a kézműves hústermékeit, és őszinte örömmel adta át, és köszönte meg, hogy teszek valamit értük is. Én pedig, ha ezzel hozzá tudok járulni, hogy az ismertségük emelkedjen, és emiatt növekedni is tudnak, akkor egészen biztosan boldogságot fogok érezni, és mondhatjuk azt, hogy elégedett is leszek.

Mi teszi a tudatos vásárlót szerinted?

A rendelkezésére álló tudásanyag, a vásárlásra fordítható idő, és persze az is, hogy érdekli-e egyáltalán, hogy akar-e többet tudni annál, hogy mennyibe kerül, amit megvesz. A legfontosabb tényező persze az ár, és hiába képviselik sokan azt a felfogást, hogy inkább fizetnek egy kicsivel többet a jobb minőségnél, a csatorna indulásánál rá kellett jönnöm, hogy nem mindenki tud így gondolkodni. Ezért mutatok be olyan termékeket is, amiket a többség lehet, hogy soha az életben nem venne meg, de személy szerint nekem fontos, hogy minden nézőm megtalálja a maga csatlakozási pontját, és érezhesse, hogy a videóm neki is és érte is szól.

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!

Címlapkép és fotó: a Termékkritikus

---

Ezek is érdekelhetnek:

• „A kovász maga egy csoda" – interjú Tatár Csilla, műsorvezetővel a gasztronómia örömeiről
• „A nagy zabálásokat megörökítő középkori szövegek pont ugyanolyanok, mint a pornó" – Étel és irodalom Nyáry Krisztiánnal
• „Nem az a fajta séf vagyok, aki arra törekszik, hogy „hülyebiztos” étlapot írjon” – interjú Tóth Pállal, a szegedi Alabárdos étterem séfjével