Medvehagymás-olívás tönkölypogácsa
A medvehagyma a tavasz első ajándéka. Tönkölypogácsát akartam készíteni a piacnyitóra a vega vendégeknek, ám Cinci délután beállított egy jókora adag medvehagymával, hogy böjti étrendemet felturbózza kissé a tavasz friss ízével. Aztán este, mikor a pogácsát gyúrni kezdtem, eszembe jutott Beácska medvehagymás pogácsája, és egy csokornyit belevágtam a tésztába. Egészen-egészen ISTENI lett az eredmény! Még azt is közzéteszem, hogy a kinyújtott tésztát kettévágtam, egyik felét zsírpapírra tettem egy műanyag tálcára, rá másik zsírpapír, arra a tészta másik fele, majd újabb zsírpapírral lefedve betettem a hűtőbe. Reggel kivettem, amíg a töpörtyűs pogácsa készült a nemvegáknak (kb. 1 órán át) a konyhában melegedett, azután kockáztam fel, kentem a tojással és sütöttem. Az éjszaka alatt pont annyit kelt a tészta a hűtőben, amennyit a tepsiben kelesztettem volna, és még egy kis kéreg is lett rajta, nagyon jól nézett ki! Ajánlom a technológiát a figyelmetekbe: friss pogácsa kora reggelre esti előkészülettel. Még a kockára vágásra is felhívnám a T. publikum figyelmét: most már rendszeresen kockára vágom a pogácsát kerek szaggatás helyett a lustaság okán, lásd: több pogácsa-receptemet. Semmit nem vesz el a pogácsa élvezeti értékéből a négyszögletesség, sőt! − hozzátesz! Azt hiszem, ezt már le is írtam valamelyik receptnél, most megint kihangsúlyozom: a kerekre szaggatás után újra és újra át kell gyúrni a tésztát lisztezett deszkán, egyre több lisztet vesz fel, egyre keményebb lesz. A kockázással ez elmarad, ugyanolyan lágy lesz az összes pogácsa!
