Legalábbis nem mind az, amiről azt hisszük. Tény, hogy Olaszországban isteni a konyha, de ha olasz ételt eszünk külföldön, az sokszor inkább fúziós, mintsem tradicionális.
Nem olasz??? Hát nem! Az 1800 évek végén illetve az 1900-as évek elején rengeteg olasz bevándorló érkezett Amerikába - elsősorban Szicíliából és Campaniából. Saját tésztaételeikkel nem arattak túl nagy sikert az amerikaiak körében, de ez nem nagyon izgatta őket: megtermelték a saját zöldségeiket, és maradtak hagyományos olasz fogásaiknál.
Aztán a 20. században egyre több tésztagyár alakult, és mivel a tésztaételek igen olcsónak számítottak, egyre nagyobb népszerűségnek örvendtek. A spagetti különösen közkedvelt lett, így nem sokkal később a konzervgyárak kitalálták a konzervspagettit, vagyis a puhára főzött, szószos egytálételt – ez igencsak kiverte a biztosítékot az olaszoknál. Ezekben az években jelent meg egyébként az előreszeletelt- és reszelt parmezán, illetve a húsgombócos spagetti is.
A paradicsomos spagetti hamar kedvenc lett, az emberek - főként a gyerekek - megszerették, és a legtöbb helyen a mai napig húsgombóccal szolgálják fel. Végeredményként tehát ez az Olaszországban nem is ismert étel tipikus olasz fogásként terjedt el.
Bolognai spagetti
Ugyanaz a helyzet, mint fent említett elődjénél. A bolognai szósz (vagy inkább ragu alla Bolognese) egy tipikus paradicsomos mártás Bologna-ban: paradicsomszósz és darált hús kerül bele, és legjobb tudásunk szerint spagettivel szolgálják fel. Biztos ez? A válasz megint csak NEM! Az olaszok vagy tagliatellen, pappardellen vagy cappellettin szeretik a bolognai ragut. Legtöbbször rövid illetve csőtésztát használnak, esetleg strozzapretit, de semmiképp sem spagettit.
Ha Nápolyban vagy és kérsz egy pepperonis (azaz szalámis) pizzát, vajon mit fogsz kapni, ha a pincér egy kicsit nagyothalló? Csípős paprikás pizzát, ugyanis a 'pepperoni' szó csak egy „p” betűben különbözik a 'peperoni'-tól, vagyis az ő paprikájuktól.
Kiejtve szinte ugyanaz, de Olaszországban nincs olyan nevű szalámi, hogy pepperoni. Ha pepperonis – vagyis az általunk ismert szalámis - pizzára vágyunk, a rendeléshez tegyük hozzá, hogy 'alla Diavola' (devilled).
Fokhagymás kenyér
Nem-nem, ez sem olasz étek. Talán ha vajjal készítenék... de egy igazi olasz étteremben akkor sem találkozunk vele. Inkább kérj bruschettát, ha kint jársz, azt valószínűleg kapni is fogsz.
Pesto
A pestot csak dresszingként használják, legfőképpen spagettire vagy gnocchira, illetve lasagne-ba egy kevés besamelmártással. Csirkére, salátára, bruschettára nem igazán…
Parmezán mindenre
Dehogy! Például az étteremben megrendelt már sajtos ételekre felesleges, a hal alapú tésztákra sem ajánlják, hiába tejszínes és hiába illik szerintünk a tonhalhoz vagy épp lazachoz, ők ezt hagyományosan sose t/ennék.
A két éve felújításon átesett Mirage egy stílusos, mégis kellemes hangulatú étterem, a környék egyik legkiemelkedőbb vendéglátóhelye. A fürdőkomplexum vonzásában elhelyezkedő Mirage a Hotel Délibáb szálloda éttermeként nagyszabású célt tűzött ki maga elé: amellett, hogy ők a régió egyetlen széles választékú steak house-a, leendő degusztációs menüjükkel a fine dining iránt érdeklődő réteget is szeretnék magukhoz vonzani. Mint mondták, ez a 10 fogásos menü és a marhahúsuk az, ami valóban tükrözi azt a minőséget, amit ők képviselni akarnak a környéken és a hazai gasztronómiában egyaránt.
Szükségünk van olyan alapanyagokra, amelyek természetesen is feltöltik vitaminraktárainkat. Erre kiváló megoldás például a citrusok fogyasztása. Ezúttal a salátátokba csempészünk némi narancsot!
Most sok helyen olcsóbb az áfonya, csapj le rá, és tedd tortába: ha közeleg egy családi szülinap, ha nem, mindenképp sikere lesz, és imádni fogja, aki kóstolja!
Ugyan szép őszünk van, de a hideg csak be-bekúszik a napjainkba. Védekezhetünk ellene sállal-sapkával, meleg teával, vagy talán a módszerek leghatásosabbikával: ízletes és melengető komfortételekkel.
