A fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) a korábbi cikkünkben bemutatott Crohn-betegséghez hasonlóan a gyulladásos bélbetegségek közé tartozik. A betegség eredete a Crohn-hoz hasonlóan ismeretlen, feltételezik az immunrendszer túlzott reakcióját a bélbe kerülő baktériumok, vírusok ellen, melynek következtében alakul ki a gyulladás. A genetika szerepe is felmerül, a betegség gyakrabban jelentkezik azoknál, akiknek a családjában már előfordult colitis ulcerosa. Kutatások azt mutatják, hogy bizonyos környezeti tényezők is szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában, a zsírdús étrend, egyes gyógyszerek kis mértékben növelhetik a betegség megjelenésének esélyét. A stresszt újabban kizárják, mint oki tényezőt, ellenben a már meglévő betegség esetén a testi és lelki megterhelés a tünetek megjelenését, erősödését, fellángolását idézheti elő.
A fekélyes vastagbélgyulladás, ahogy nevéből is kitűnik, jellemzően a bélrendszer utolsó szakaszának, a vastagbélnek a betegsége, amely a nyálkahártyarétegek fekélyesedésével jár. A vékonybél nyálkahártyáját nem érinti.
Milyen tünetekkel jelentkezik a betegség?
- Enyhe esetben a tünetek jellemzően a rossz közérzet, bal oldali hasi fájdalom, lágy véres széklet.
- Mérsékelten súlyos állapotnál erősebb, görcsös hasi fájdalom, napi 5-10 széklet jelentkezhet.
- Akut fellángolásnál a tünetek súlyosbodnak, már akár napi 30 véres, nyákos széklet is lehet, láz, fogyás, vérszegénység is felléphet.
- Súlyos esetben láz, só- és vízvesztés, vérszegénység jellemzi a betegséget. A vérszegénységet általában a bélen keresztül történő vérvesztés okozza.
- Az emésztőrendszeren kívül megjelenő tünetek is jelentkezhetnek: bőr-, szem-, ízületi gyulladás is nehezíti a betegek életét.
Hogyan kezelhető?
A colitis ulcerosa kezelését a Crohn-hoz hasonlóan gyulladáscsökkentő szerek alkalmazásával kezdik, az immunszupresszánsok pedig az immunrendszer működésének gátlásával segíthetik elő az állapot javulását. A gyakori véres hasmenés következtében vashiányos vérszegénység alakulhat ki, ezért vaspótlás válhat szükségessé, továbbá a kezelőorvos javasolhatja folsav, kalcium és B12-vitamin pótlását is.
Sebészeti beavatkozásra (műtétre) sajnos nem kizárólag akut esetben, például perforáció, súlyos vérzés esetén kerülhet sor, hanem ha a beteg állapota az életmódváltás, a gyógyszeres kezelés és a megfelelő diéta ellenére sem javul, a beteg bélszakaszt, vagy szükség esetén a teljes bélszakaszt eltávolítják. A Crohn-betegséggel ellentétben a colitis ulcerosa műtéttel gyógyítható.
Megvan a papír, hogyan tovább?
A diagnózis kézhezvétele után sok beteg esik kétségbe az étrendjét illetően. Az ételek önmagukban nem okoznak colitis ulcerosa-t, de a már meglévő betegségben befolyásolhatják az állapotot, a tünetek súlyosságát.
A diéta a Crohn-betegségnél leírtakkal megegyezik, és ahhoz hasonlóan, ebben az esetben is nagy különbségek vannak azon a téren, hogy az adott beteg melyik ételt tolerálja, és melyek okoznak panaszt. Ebben nagy segítség lehet egy folyamatosan vezetett táplálkozási-tüneti napló. Sokszor nehezíti a helyzetet, hogy egy korábban „biztonságosnak” gondolt étel hirtelen panaszt okoz, de nem szabad feladni a kísérletezést, sok élelmiszer nyugalmi időszakban visszailleszthető az étrendbe.
Almás joghurt
Prróbálok kalóriaszegény vacsorákat kitalálni, olyanokat, amik nagyon gyorsan kész vannak, és akár még egy kis nasinak is felfoghatók.
Banános-vaníliás chia magos joghurt
Az utóbbi időben kísérletezgetek a reform konyha anyagaival, főleg az egészség és testsúly megtartása érdekében. Ez egy isteni finom joghurt-puding, tele ásványi anyagokkal és hasznos ...
Alufóliában sült cékla
Kolléganőmtől hallottam ezt a szuper receptet. Egyszerű az elkészítése, és sokkal ízletesebb, mint a vízben főtt társai. Kitűnő köret sültek mellé.
- Ha a betegség megjelenése előtt naponta háromszor ettünk inkább nagyobb adagokat, akkor ezen mindenképpen szükséges változtatni. Napi 5-6 kisebb étkezéssel kevésbé terheljük meg az emésztőrendszert.
- A magas rosttartalmú élelmiszerek – gabonák, zöldségek, gyümölcsök – elősegítik a belek mozgását, ezért óvatosnak kell velük lenni a fellángolások idején, az elkészítés módjának megváltoztatása segíthet a könnyebb emészthetőség elérésében. A zöldségeket, gyümölcsöket ilyenkor ne nyersen együk, készítsük inkább főzve, párolva vagy sütve.
- Colitis ulcerosa-ban gyakori a tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia), de van akinek az is elég, ha csak a tejet hagyja el, és joghurtot, túrót, sajtokat panasz nélkül tudja fogyasztani. Ha nagyobb mértékben kell korlátozni a tej- és tejtermékek fogyasztását, akkor a kalcium pótlásáról gondoskodni kell.
- Bár energiára szüksége van a betegnek, ezt ne szalonnával elégítsük ki. A nagy zsírtartalmú ételek könnyen gázképződést, puffadást, hasmenést válthatnak ki. Érdemes kerülni a füstölt, pácolt és erősen sós húskészítményeket is.
- A tengeri halakban található omega-3 zsírsavak egyes kutatások szerint többek között segíthetnek a gyulladás csökkentésében is, heti 1-2 alkalommal érdemes az étrendbe illeszteni.
- A probiotikumok is jó hatással lehetnek szervezetünkre. A gyulladásos bélbetegségekben a bélben lévő normál baktériumflóra csökken, a „kóros” baktériumok száma viszont emelkedik. A probiotikus baktériumok gyulladáscsökkentő anyagot képesek termelni, vagy elősegítik azok termelődését. Probiotikumok az élelmiszerek közül például joghurtban, kefirben találhatóak, de laktózérzékenyek tabletta, kapszula vagy oldat formájában is hozzájuthatnak.
- A gyakori hasmenés miatt elengedhetetlen a a megfelelő folyadékpótlás, erre legalkalmasabb a víz. Az alkohol- és a koffeintartalmú italok viszont fokozhatják a bélműködést, ezzel ronthatják a beteg állapotát.
