Imádok sütni, aminek a családom örül csak igazán. Sokszor csak a sütés öröméért állok neki valaminek, nem riaszt vissza az sem, ha már este van.
Édesszájú vagyok, viszont az émelyítően agyoncukrozott süteményeket nem szeretem. Talán nincs is olyan recept, ahol ne redukálnám le a hozzáadott cukrot jelentősen vagy csak kevésbé.
Már gyerekkoromban is szívesen segédkeztem a konyhában. :) A sütögetést elég korán elkezdtem, nem is emlékszem rá, hány évesen voltam túl az első önálló süteményem elkészítésén. Valamikor általánosban lehetett. Azóta is imádok sütni és szorgalmasan gyűjtöm a jobbnál jobb recepteket. Ha először készítek valami komolyabbat, képes vagyok a fél délután szötymörögni vele, csak hogy tökéletes legyen a végeredmény és nagyon el tudok szomorodni, ha valami nem sikerül vagy nem olyan lesz, amilyet szerettem volna. Intenzíven főzni pedig olyan 3-4 éve kezdtem el, mikor édesanyám súlyosan megbetegedett. A hagyományos fogások mellett egyre nyitottabb vagyok az ázsiai és mediterrán konyha felé. Szeretek mindig valami újat kipróbálni és igyekszem gyermekkorom nem kedvelt ételeit, alapanyagait immár felnőtt fejjel megszeretni.
A karácsonyi sütemények szépsége felől nincs vita: a mák, dió, alma, kókusz, a különféle krémek és díszítések mind-mind varázslatos hangulatot teremtenek. Lássuk a legszebbeket!
Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...