Titkos fenntarthatóság - avagy miért titkolják a nagyvállalatok, ha környezetkímélő technológiákra váltanak?
Létezik egy ázsiai cég, ami egy farmernadrág gyártásához egyetlen liter vizet használ fel - ez pont 364 literrel kevesebb, mint amennyit ugyanazon nadrágért a Levi’s alkalmaz. Ez nagyon jól hangzik azért, nem? Te is mindent tudni akarnál arról, hogyan csinálja az ázsiai cég? Én is, de a Guardian cikke felhívja a figyelmet, hogy a gyártó kiléte egyelőre felderítetlen.
Úgy tudjuk, hogy a cég még saját partnereinek sem akarja elárulni az új technológia mibenlétét - ez is egyike azon eseteknek, amikor egy innovációt homály fed, még az iparág többi szereplője előtt is.
Nem csak a ruhaipar
A jelenség nem csak a ruhaiparra korlátozódik. Az Egyesült Királyságban az organikus élelmiszerboltok piaca nyolc éve folyamatosan és biztosan növekszik. Becslések szerint ez elmúlt egy évben már elérte a 5,3 százalékot, ami nagyjából 2 milliárd fontot jelent. Arra számítanánk, hogy bármilyen élelmiszergyártó azonnal tudatni akarná a fogyasztóival, ha lecseréli a peszticideket (növényvédő szereket) és a műtrágyát organikus megoldásokra a termelés során. Ha nem is nagy kampányban, de legalább valamilyen megkülönböztető jelzéssel látná el a termékeket, büszkén hirdetve, hogy organikusan előállított áruról van szó, azonban a cégek mélyen hallgatnak környezettudatos gyártási folyamataikról.
Egy portugál borászattal teljesen más a helyzet. A hagyományos előállításról nemrég organikusra váltottak, mert aggódtak a termőföldjeikért, ugyanis a műtrágyahasználat köztudottan csökkentheti a föld tápanyagtartalmát. Peszticidek és műtrágya helyett ők a munkaerőbe és az új technológiákba fektettek be - mostanra kifinomult érzékelőkkel rendelkező drónokat és olyan szoftvert használnak, ami előre jelzi a talajt vagy a szőlő épségét esetlegesen érintő problémákat. Ennek eredménye természetesen az egészségesebb termőföld, finomabb borok, szüretkor 18 százalékkal több termés hektáronként, és a jóval kisebb ökológiai lábnyom. És láss csodát, a portugál borászat mindezt nem osztotta meg a vásárlóival. Miért?
Lássuk, mi a titkolózás oka
Steve Evans, a Cambridge-i Egyetem ipari fenntarthatósággal foglalkozó professzora úgylátja, ez a példa nem egyedülálló.
Úgy sejti, hogy emögött a fenntartható termeléssel, életmóddal kapcsolatos sztereotípiák állnak, vagyis a vásárlók szemében, ami környezettudatos, az mindenképpen valamilyen lemondással, esetleg minőségromlással és ÁREMELKEDÉSSEL jár.
A portugál borászat célja az volt, hogy ugyanolyan jó minőségű borokat kínáljanak, mint addig is, miközben a termőföldek épségét is megőrzik. Nem kellett növelniük a kiadásaikat, csak mert organikus termelésre álltak át, viszont aggódtak amiatt, hogy a vásárlóik a váltás miatt megkérdőjelezik majd a boraik minőségét, és külön fejtörést okozott, megemeljék-e a borok árát, amit feltehetően a jelenlegi vásárlói kör nem tud majd megfizetni. A vásárlókban az él, hogy az organikusan előállított termék drágább is - ha mégsem, az a fogyasztó szemében könnyen fenntartásokkal kezelt, gyanús termékké válik.
Ezt olvastad már?
Ezek a gyorséttermek már világszerte árulnak vegán húst
Evans szerint ráadásul a beszállítók és a partnerek között könnyen valamilyen elterelő hadműveletnek tűnhet egy ilyen beszélgetés a fenntarthatósági fejlődésről, hiszen a partnerek azt akarják, hogy a beszállító a minőségre koncentráljon, és az üzletbe könnyen beszivároghat a jövőbeli áremelkedés réme, aminek a partnerek természetesen nem örülnek.
Fogyasztóként egyszerűen nehezen tudjuk elhinni, hogy a fenntartható körülmények között készült termék ugyanolyan jó, és nem kerül többe a hagyományosan gyártott társához képest. Ennek ellenére úgy tűnik, nagyon is megéri fenntarthatósági gyakorlatokba való beruházás nagyon is segíti a vállalatok növekedését, a Dow Jones fenntarthatósági mutatói alapján.
És bár a fogyasztók nagyon támogatóak a megújuló energiaforrásokra való áttéréssel szemben, egy friss felmérésből az is kiderült, hogy sokuk azt hiszi, a zöld termékek mindig sokkal drágábbak is.A Guardian által megszólaltatott másik szakértő, a Green Allaince tanácsadója, Libby Peake egyetért, és felhívja a figyelmünket, hogy a legnagyobb termelők már most szabályozzák az energiafelhasználásukat, ötször gyorsabban, mint más vállalatok. Ezeknek a vezető vállalatoknak óriási szerepük lenne abban, hogy vadiúj gyakorlataikat megosszák a lemaradó versenytársakkal is, ahelyett, hogy a titkolják mások elől ezeket az értékes technológiákat.
A legnehezebb feladat megváltoztatni a hiedelmeinket, szokásainkat, a világ működésébe vetett hitünket - a szakértők szerint a legnagyobb iparági környezetvédelmi problémák megoldása sem tűnik akkora falatnak, mint az emberek gondolkodásának megváltoztatása.
Ezeket olvastad már?
Út a fenntartható fogyasztáshoz
Fenntartható fejlődés, fenntartható fogyasztás - sok helyen találkozunk a kifejezéssel, de mégis, mit jelent pontosan? És hogyan tudunk részt venni benne?
Dacota"Nem hiszek a lebomló műanyagokban"– A Zero Hero webshop alapítójával,...
A Zero Hero webshop egy fiatal anyuka, Gyarmati Detti „második gyermeke”, akinek már kiskora óta szívügye a környezetvédelem. Vele beszélgettünk.
Hajdú_AnnaEbben az iskolában haza kell vinni magukkal a szemetet a...
Egy ausztrál iskola új kezdeményezést indított azért, hogy minél kevesebb szemetet termeljenek a diákok. Ami nem újrahasznosítható, azt a nap végén kötelesek hazavinni.
Macsuga ViktóriaEbben a városban már INGYENES a tömegközlekedés, autókat adnak el
Követendő zöld példákat bármikor öröm olvasni, mondjuk egy városról, ahol ingyenes lett buszra ülni - hát még ilyen égető klímahelyzet esetén.
Brecz Juditvia Guardian