Hallottál már az asszonyfarsangról? Most elmeséljük a bájos és végre nem csak a férfiak mulatságára koncentráló régi népszokást.
Pákozdi Nóra
Azt, hogy az év utolsó napján disznót és lencsét kell enni, mindenki tudja. De mi a helyzet a többi szilveszteri hagyománnyal?
Kremmer Magdi
A disznóvágás sokak fejében – különösen a mai városi ember számára – egy távoli, elfeledett népszokásként él, amit elsősorban a zord téli hajnalokkal és a kemény fizikai munkával kötünk össze. Ez a felületes asszociáció azonban korántsem adja vissza sem a disznóvágás lényegét, sem azokat a hagyományokat melyek hozzá kapcsolódnak. A disznótor persze alapvetően az élelem feldolgozásáról szólt, de egyben a közösségről, az összetartásról is, hiszen igazi társadalmi esemény volt a korabeli vidéken. A faluban szinte minden háznál tartottak sertést, amelyet gyakorta télen vágtak le és így bespájzoltak a családnak következő időszakra. A disznóvágás bizony kemény munka, de a család minden tagja kivette belőle a részét, így igazi közösségi élmény is volt egyben.
Hirdetés
Manapság már viszonylag ritka, hogy egy családi/baráti társaság, esetleg egy egész falu felhágjon a szőlőhegyre őszidő derekán, hogy az ott roskadozó fürtöket puttonyba szedje, azokból bort készítsen és az egész folyamatot lakomával, játékokkal és általános mulatsággal kísérje. A szüret nem is olyan rég szerves részét képezte az ősznek, a hozzá fűződő szokások pedig sokat mesélhetnek egy olyan korról és világról, amit (nagyrészt) már magunk mögött hagytunk.
Lakos Benedek
Itt a farsang, a nagyböjt előtti utolsó mulatozás, a jelmezbálok és persze a szalagos fánk ünnepe. De vajon miért szokás fánkot enni farsangkor?
Nosalty
Ha vidékre megyünk, még sok helyen fellelhetünk régről megmaradt szokásokat az olyan ünnepek és jeles napok alkalmával, mint például a lakodalom. Menjünk most vissza ezeknek a szokásoknak a gyökeréig, nézzük meg, hogyan is nézett ki egy vidéki lakodalom két évszázaddal ezelőtt!
Nosalty
Átfutván a világ néhol rémisztő, máskor nagyon vicces népszokásait, a mi karácsonyunk egészen visszafogott és nyugodt képet mutat. Nem mindenhol van ez így, mutatjuk is a legfurcsábbakat!
Pákozdi Nóra
A bottarga egy különleges gasztronómiai alapanyag, amelyet gyakran neveznek a "tenger aranyának". Azok számára, akik még nem találkoztak vele, a bottarga nem más, mint sózott és szárított halikra, amely különleges ízvilágával azonnal magával ragadja az ínyenceket. Ezt a mediterrán kincset évezredek óta fogyasztják, és ma is nagy becsben tartják a kulináris világban.
Hering András
Logikusnak tűnik, hogy amíg az ételünk szépen melegszik a mikrohullámú sütőben, addig mi elpakoljunk a szobában vagy leszaladjunk a szeméttel. De ahogy a gáztűzhelyen nem hagyunk ételt őrizetlenül – legalábbis csak kivételes esetekben –, úgy a mikrót sem jó ötlet működés közben magára hagyni.
Szabó Anna
Legyen szó húslevesről, fasírtról vagy pörköltről, a petrezselyem bármelyikben helyet kaphat, ahogy sok más magyaros fogásban is. Mégis aligha vagyunk tisztában azzal, hogy ezek a zöld levélkék valódi szuperélelmiszernek számítanak.
Szabó Anna
A karácsonyi sütemények szépsége felől nincs vita: a mák, dió, alma, kókusz, a különféle krémek és díszítések mind-mind varázslatos hangulatot teremtenek. Lássuk a legszebbeket!
Aktuális kedvenc köreteink szépek, minőségiek, klasszikusak és újhullámosak egyben. Karácsonyra (is) pazar mind!
Készüljön ma kiskonyhánkban gesztenyéből krémleves, ropogósra rántott lazac főételnek és egy flódnis pohárkrém, amihez bejglit használunk.
A frankfurti virsliről elnevezett levest sokféleképpen készítik, nekünk ez az egyik kedvenc verziónk.
Ízlés szerint csoki- vagy gyümölcsdarabkákat tehetünk a muffintésztába.
Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...
