Az északi diéta nem újkeletű, de úgy tűnik, 2015-ben visszatér a palettára új északi vagy viking-diéta néven. Az új északi diéta célja a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése, továbbá segítheti az elhízás, a metabolikus szindróma és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának megelőzését. A hangsúlyt a jó minőségű zsírokra és szénhidrátokra, az élelmi rostok jelentőségére, illetve a kímélő, az alapanyagok tápértékét leginkább megőrző ételkészítési technológiákra helyezi. Emellett egy igazi öko-étrend, a fenntarthatóságot is szem előtt tartva előnyben részesíti a szezonális, helyben termesztett alapanyagokat.
Ahogy a nevéből is egyértelműen kiderül, ez a diéta az északi, skandináv országokból ered és az alapelvei sem túl bonyolultak.
1. Sok zöldség, kevesebb hús
Az új északi diéta nagy hangsúlyt helyez a zöldségek fogyasztására. Ezzel az alapelvvel könnyű azonosulni, hiszen ahogy már nálunk is többször olvashattátok, a zöldségek mennyiségének növelése rendkívül előnyös az egészségünk szempontjából. Alacsony energia-, de magas vitamin- és ásványi-anyagtartalmúak, élelmi rosttartalmuk segíti az emésztőrendszer működését, lassítja egyes tápanyagok felszívódását. Ha a húsok mennyiségét a zöldségek javára mérsékeljük, ezzel csökkentjük a telített zsírsavbevitelünket is, ami egy jó lépés a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.
2. Sok hal
Ez persze könnyű alapelv egy tengerekkel körülvett ország tekintetében, mi azért itt már egy kicsit bajban vagyunk. Egyrészt a halak rendszeres fogyasztása azért ajánlott, mert alacsony zsírtartalmú, de magas teljes értékű fehérjeforrások - ez igaz a hazánkban jellemző édesvízi halakra is, ugyanakkor az élettanilag kedvező hatású omega-3 zsírsavakban elsősorban a tengeri halak gazdagok - amelyek hazánkban már kevésbé hozzáférhetőek, legalábbis a soványabb pénztárcával élők számára. Tengerpart nélküli ország lévén a mi esetünkben sajnos sérül a diéta azon alapelve is, hogy a helyben termesztett alapanyagokat részesítsük előnyben - legalábbis a tengeri halak tekintetében.
3. Több alapanyag a természetből
Azaz szerepeljenek többet az étlapon a vadhúsok, gombák, erdei bogyók. Ez is vállalható alapelv szerintem, hiszen a "sportosabb" életmódnak köszönhetően a vadon élő állatok húsa kevesebb zsírt tartalmaz, nyomelemekben gazdagabb, az erdei gombák a termesztett csiperkénél sokkal karakteresebb, változatosabb ízűek, az erdei bogyók pedig gazdagok vitaminokban, antioxidánsokban.
Tárkonyos-vargányás vaddisznó raguleves
Régóta áhítoztam vadhús után, mivel még sosem próbálkoztam az elkészítésével. Sőt, az eddig általam kóstolt vadételek száma is igen csekély volt, de természetesen mind ...
Datolyával töltött makréla
A Valentin napi édességhalmaz után jöjjön egy egészséges és finom étel. S mi lehetne egészségesebb a halnál? S mi lehetne ebben a kategóriában finomabb a makrélánál?
Mit ehetünk, ha vikingnek állunk?
- Halat, naná. Ld. fent, halat enni jó, de hazánkban a tengeri halak elérhetősége azért még szűk keresztmetszet. Ha tehetjük, együnk legalább hetente egyszer halat, akár édesvízit is.
- Felejtsük el az olívaolajat és használjunk repceolajat! Legalábbis az északi diéta hívei szerint. Ennek oka, hogy a repceolaj az olívaolajjal szemben tartalmaz élettanilag kedvező hatású növényi eredetű omega-3 zsírsavakat. Ez kétségkívül előnyös tulajdonság, ugyanakkor én továbbra is annak a híve vagyok, hogy étrendünkben használjunk változatosan növényi eredetű olajakat, hiszen mindegyiknek van 1-1 kedvező tulajdonsága, ami miatt érdemes azt választanunk.
Olvastad már?
- Bogyós gyümölcsöket minden mennyiségben. A bogyós gyümölcsök gazdagok antioxidánsokban és vitaminokban, ráadásul e téren nincs mit szégyenkeznünk. Szezonban fogyasszunk jó sok epret, málnát, szedret, ribizlit, áfonyát - szezonon kívül vásároljunk gyorsfagyasztott gyümölcsöket. Ezek ugyan valamennyit veszítenek vitamintartalmukból, de a szűk téli hónapokban még alacsonyabb vitamintartalmuk is jól jön, ha már unjuk a banánt.
- Vadhúst. Én személy szerint nagyon szeretem a vadhúst, de ha nem vadászcsaládban élünk, akkor nem könnyű hozzájutni, így nem túl reális, hogy hazánkban kiváltható a csirke vagy a sertéshús szarvas- vagy vaddisznóhússal. Azért ha tehetjük, alkalmanként vásároljunk vadhúst is (nagyobb vásárcsarnokokban beszerezhető, esetleg a hentesünknél rendelhető), rendkívül ízletes, zamatos fogásokat készíthetünk belőlük.
- Teljes kiőrlésű gabonákat, különösen rozst. A teljes kiőrlésű gabonák és a belőlük készült élelmiszerek előnyeit már korábbi cikkünkben mi is bemutattuk, fussátok át újra!
- Zöldségeket és gyümölcsöket minden mennyiségben.
Ha átfutjuk a fenti alapelveket, ajánlott élelmiszereket, akkor láthatjuk, hogy a viking étrend nem sok újdonságot tartalmaz a kiegyensúlyozott táplálkozás alapelveihez képest. Így nagyon belekötni sem tudok, ha valakinek megtetszik, és úgy érzi, hozzáférhetőek számára a halak, vadak, erdei gyümölcsök, ezzel az étrenddel nem fog nagyon melléfogni.
(via Medindia.net)
