Almahéj

Ugyan a piros, zöld vagy sárga színben pompázó gyümölcs roppanós héjával együtt fogyasztva a legfinomabb, mégis előfordulhatnak esetek, amikor meg kell szabadítanunk a gyümölcsöt ízes kabátjától (pl. süteménysütés, finnyás gyerek). Ha nagyobb mennyiségben (tehát 4-5 alma felett) marad ránk héj, ne hajítsuk el, hanem készítsünk belőle házi almaecetet. Rosszul hangzik, de annyi a dolgunk, hogy hagyjuk vízben megrohadni – akár a csutkákkal együtt – pontosabban megerjedni (ugyanis nem jó, ha bepenészedik). A leszűrt folyadékot még tovább érlelve kapjuk majd meg a saját házi ecetünket, ami ugyanúgy használható, mint a bolti.

Birsalmahéj

A birs azért csodás gyümölcs, mert héja és húsa tömve van természetes pektinnel (ez teszi alkalmassá a sajtkészítésre is), amit felhasználhatunk sűrítőanyagként. Egyszerűen főzzük össze vízzel a héjakat és csutkákat (nagyjából 30 percig), majd szűrjük le a folyadékot és használjuk levesek, raguk, pürék sűrítésére.

Hagymahéj

Ez a rész egészen biztosan ismerős lehet, főleg, ha húsvétra rendszeresen otthon festjük a tojásokat (és nem a nyuszis porral). Igen, a vöröshagyma héja tele van színanyagokkal, amit felhasználhatunk akár ételekben is, ha szeretnénk valaminek mélyebb, kellemesen barnás, vöröses árnyalatot adni. E mellé aromás hagymaíz is társul – főzzünk a hagymás lében tésztát, gabonaköretet, krumplit és egyéb zöldségeket, vagy áztassunk bele keménytojást.

Krumplihéj

Akkor sem kell eldobnunk a burgonya héját, ha köret gyanánt pürét készítünk (vagy más fogást, aminél a külső, barna jakóra nincs szükség), szerepet kaphat a „szemét” is a tálon. Alaposan sikáljuk meg a zöldségek külsejét hámozás előtt, majd a hosszan kanyargó szalagokat vágjuk fel késsel egészen vékony szálakra, és süssük ki olajban. Még frissen rázzuk össze némi sóval, majd használjuk az aranybarna, ropogós „fészket” a tálalásnál.

Sütőtökhéj

Mind a sült, mind a nyers sütőtök héjából főzhetünk alaplevet, amivel még egy fokkal tökösebbé tehetjük a krémlevesünket, pürénket, amit a zöldség húsából alkotunk. Kellő mennyiségű vízben, 30 percig rotyogtatva készüljön az ízes lé, amelyben bátran landoljanak a kikapart rostok és magvak is.