Zalai zamatok

Jó dolog, ha ismerjük a külföldi konyhákat, de mi a helyzet a sajátunkkal? Most induló sorozatunkban a magyar tájegységek ételeivel foglalkozunk - a túrát Zalából indítjuk!

A tájjelegű ételekhez a XX. század egyáltalán nem volt kegyes. Korábban bárhová mentünk a világon, száz kilométerenként más-más ételt készítettek a helyiek. Az ételek receptje faluról falura, városról városra változott. A XX. század ipari robbanása és a modernizáció aztán elmosta ezeket a különbségeket, és ma megkaphatjuk ugyanazt az ételt Milánóban és Nápolyban, de akár Pekingben és Los Angelesben is. Azokban az országokban, ahol a gasztronómiának nagy híre van, újabban előveszik és leporolják ezeket a rég elfelejtett recepteket - nézzük, mi az , amit mi újratanulhatnánk. Elsőként Zalából.

Az ország egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja dimbes-dombos tájaival, aprócska falvaival tökéletes célpont biciklitúrára, nagy sétákra és régi ízek megismerésére. A terület infrastruktúrája egészen a harmincas évek közepéig meglehetősen fejletlen volt - a nehezen megközelíthető, városoktól távol eső kis falvak így a kezdetektől önfenntartásra rendezkedtek be. A nehézkes áruellátás miatt boltba csak a XX. század elején kezdtek rendszeresen járni, akkor is csak olyan alapszükségletekért, mint a só vagy a petróleum. Az élelmiszerek legnagyobb részét otthon termelték meg. Még a szegényebb parasztportákon is tartottak csirkét, libát vagy más baromfit, a nagyobb mennyiséget adó haszonállatokon pedig gyakran osztoztak. Emiatt az elzártság és önfenntartás miatt a zalai konyha a helyben megtermelt alapanyagokra építkezett. Így alakult ki az a sajátos zalai ízvilág, amit a háború utáni társadalmi átrendeződések és a klasszikus paraszti életforma megszűnése sem tudott teljesen eltörölni.

A zalai konyha leggyakrabban használt alapanyagai a hajdina, kerekrépa, burgonya, kukorica és gomba voltak. A savanyított kerekrépa az egész ország területén Zalában volt a leggyakoribb. Húst, főleg marhát vagy disznót inkább csak ünnepkor fogyasztottak - értem ez alatt a nagy számú rokonságot és szomszédságot felvonultató eseményeket, mint például a lakodalom, mert szegényebb helyeken karácsonyra is csak szárnyas jutott. Ahol volt lehetőség a disznóvágásra, ott a kocsonya a karácsonyi menü fontos pontja volt. Zalában, de még a Mura vidékén is szokás volt a gyermekszületéskor és keresztelőkor fumut készíteni. A fumu egy speciális, baba formájú fonott kalács volt, amelyet az ünnep csúcspontján felvágtak és szétosztottak a rokonság közözz - ezzel jelképezve a családi összetartást.

Hétköznapokon az egyszerű, húsmentes, laktató fogásokat részesítették előnyben.Mai napig is mindenki által ismert étel a dödölle, a lisztes-krumplis egytálétel - ennek van egy zalai változata is, de mint minden parasztételnek, ennek sincsenek kőbe vésett szabályai. Kenyérsütéskor, vagy ha a kemencét begyújtották, gyakran készítettek kemencés lángost, langalit. A ma ismert, feltéttel bőségesen megpakolt változat helyett a sima kenyértésztát csak zsírral vagy vízzel kenték meg sütés előtt, és csak sütés után dörzsölték be fokhagymával, kenték meg tejföllel. Zalában nagy hagyománya volt a babos ételeknek - leveseknek, főzelékeknek, pogácsáknak - az aszalt szilvának, amit nemcsak süteményekben, de például az említett bablevesbe is tettek, valamint a ma olyan népszerű tökmagnak és tökmagolajnak. Az egyik leggyakrabban készített édesség a hájas kráfli volt magában, vagy éppen szilvalekvárral töltve.

Kráfli

Hájas tésztából készült, porcukorba forgatott édes sütik a kráflik. Természetesen ezt is a nagymamám konyhájában tanultam.

Zalában, Vas megyében járva ha szerencsénk van, még ma is belefuthatunk ezekbe a régi ételekbe, ha pedig még nem kóstoltuk őket, ideje kipróbálni - akár Zalában vagyunk, akár másutt az országban.

Hirdetés

Támogatott tartalom

Tartós árcsökkentés: 2021-es árakkal találkozhatsz az ALDI-ban

2024. november 21-től illetve 28-tól 57 közkedvelt zöldség, gyümölcs és friss hús árát tartósan csökkentettük, hogy valódi segítséget nyújtsunk a magyar családok számára. Az a célunk, hogy a mindennapi bevásárlást pénztárcabarátabbá tegyük – nemcsak az ünnepek előtt, hanem hosszabb távon is, hiszen a kedvező árak a karácsonyi szezon után is megmaradnak.

Hirdetés

Támogatott tartalom

Elkészítettük a Bosch „MUM, de jó!” Ünnepváró Receptverseny első helyezettét,...

Lezárult a Bosch Ünnepváró Receptversenye, amire több, mint 140 recept érkezett. A három dobogós helyezés mellett egy különdíjat is kiosztottunk lelkes feltöltőink között. Az első helyet Judit69 nevű felhasználónk nyerte adventi kalácsával. A receptet a Bosch háziasszonyával, “Fűszeres” Bodrogi Eszterrel mi is elkészítettük, miközben leteszteltük a verseny főnyereményét, a Bosch MUM 5 konyhai gépet. A végeredmény egy szaftos, álompuha kalács lett, amely gyors finomság karácsonyra, mégis egyedi, ötletes és mutatós az ünnepi asztalon.

Hirdetés

Támogatott tartalom

Legújabb receptek

Aranyló tyúkhúsleves

Mi az? Aranyló, illatos, és minden gondra megoldás. Bizony, egy melengető tyúkhúsleves! Az ünnepekre való tekintettel most hoztunk nektek pár egyszerű ötletet, amivel még ízletesebbé ...

Legegyszerűbb franciasaláta

A leggazdagabb majonézes saláta, ami a kis és nagy napokat is különlegessé képes tenni: az alábbi klasszikus franciasaláta-receptet bármikor elkészíthetjük. Nem akar flancolni, de nem is ...

Címlapról ajánljuk

Ismerd meg a bottargát, és azt is elmondjuk, hogy használd...

A bottarga egy különleges gasztronómiai alapanyag, amelyet gyakran neveznek a "tenger aranyának". Azok számára, akik még nem találkoztak vele, a bottarga nem más, mint sózott és szárított halikra, amely különleges ízvilágával azonnal magával ragadja az ínyenceket. Ezt a mediterrán kincset évezredek óta fogyasztják, és ma is nagy becsben tartják a kulináris világban.

Hering András

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...