Amikor a testből valami allergiás reakciókat vált ki, olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek a bőrön duzzanatokat képeznek, amelyek vörösek és viszketnek, csak úgy, mint a csalánkiütés. Ezt a reakciót kiválthatják ételek vagy más allergének, de ugyanígy nagyobb stressz hatására is előjöhetnek.
Nagy feszültség, piros kiütések
Ha különösen nagy nyomás alá kerülünk, a testünkön bárhol, bármikor megjelenhetnek a kiütések. Bár ez akárkivel előfordulhat, a kutatások szerint nagyobb eséllyel bukkan fel 30 és 50 év közötti nőknél. A stresszkiütések általában nagyon hasonlítanak a kisebb rovarcsípésekhez, néha kisebb udvaruk is van a kis piros dudoroknak - nyilatkozta az Insidernek Sandra Bergquist belgyógyász.
Mitől lehetnek kiütéseink?
A kiütéseket leggyakrabban allergiák okozzák: ilyenkor a szervezet hisztamint termel. Az allergiát kiválthatja egy étel egyik összetevője, napsütés, bogárcsípés, de egy gyógyszer mellékhatásaként, vagy egyszerűen az erős napfény hatására is jelentkezhetnek. Gyakran előfordul azonban, hogy nem is lehet kinyomozni, mi okozhatta a kiütést, ami kitört rajtunk - ez különösen a krónikus kiütések esetében problémás, hiszen ha nem tudjuk az okát, kezelni is rendkívül nehéz.
Régi betegségek romolhatnak
Egy 2008-as kutatás szerint akár hosszabb-rövidebb stresszes időszakok is kiválthatnak akut kiütéseket, legyen az munkahelyi vagy magánéleti, esetleg pénzügyi okokból fakadó lelki nyomás, de a már meglévő kiütések is romolhatnak stressz hatására. Ugyanígy valószínű az is, hogy régóta fennálló más jellegű bőrbetegségek, mint az ekcéma, a pikkelysömör, seborrhea vagy az akne is romolhatnak nagyobb stressz hatására.
Ezt olvastad már?
Több, mint 11 oka lehet annak, hogy fáj a fejed
A felismerés csodákra képes
Az első lépés a gyógyulás felé, hogy összekötjük a kiütést a túlzott stresszel. Néha ez a legnehezebb, mondja a szakértő - rájönni, hogy az érzelmeinknek fizikai megnyilvánulásai lehetnek. Míg a kiütések hamar eltűnnek, a stresszkiütések újra és újra elmúlnak, majd sajnos előjönnek.
Mit tegyünk?
A stresszkiütésre is ugyanúgy lehet antihisztamint szedni, mint bár mely más okból jelentkező kiütésre. Az orvos szerint érdemes nagy gondot fordítani a stressz csökkentésére, többet és jobban aludni, sokat mozogni, sportolni. Már napi öt percnyi mozgás segít csökkenteni a stresszt és a szorongást, azok pedig, akik éjszaka jól alszanak, sokkal kevésbé lesznek feszültek nappal. Végül a legjobb tanács, amit ad az orvos, hogy ne stresszeljünk magán a kiütésen, mert csak rosszabb lesz tőle. A lényeg, hogy higgyünk magunkban, és abban, hogy le tudjuk küzdeni.
Ezeket olvastad már?
Ezeket olvastad már?
Emésztés: kiderült, miért olyan fontos rá figyelni a koronavírus elleni...
A bélben élő baktériumok egyensúlya is befolyásolja, hogyan reagál az immunrendszerünk a betegségre, ezért ideje (jól) táplálnunk őket.
adminKevésbé veszélyes a koronavírus azokra, akiknek nincs D-vitamin-hiányuk?
Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy kevésbé tarolt a vírus azokban az országokban, ahol megfelelő az emberek D-vitamin szintje.
adminTöbb, mint 11 oka lehet annak, hogy fáj a fejed
Nem, az időjárásnak valószínűleg nincs köze ahhoz, hogy fáj a fejünk, de az biztos, hogy nem szabad rá legyintenünk, hanem érdemes kinyomozni, miért van.
adminValóban roncsolja a fogakat a szénsavas víz?
A buborék valójában egy sav, ami nem biztos, hogy jót tesz a fogzománcnak, még akkor se, ha a víz maga egészséges.
adminCímlapkép: Getty Images