Vitéz Kürtős. Ha a név ismerős, az bizony nem véletlen – a Vitéz márka hagyományokra, kemény, kitartó munkára, valamint komoly szakmai tudásra épült, amelynek meg is lett a gyümölcse: manapság náluk készül a lehető leghagyományosabb kürtős. Arról, hogy milyen út vezetett a sikerhez, a tulajdonosokkal, András Tündével és Bálint Gáspárral beszélgettünk, akik elárulták, hogy mi teszi a Vitézt „A kürtőskaláccsá” ebben a modern, tejszínhabos, fagylalttal töltött, nutellás világban.

Idén ünneplitek a Vitéz Kürtős 20. születésnapját. Gondoltátok volna, hogy valaha ilyen nagyra fogja magát kinőni a vállalkozásotok?

András Tünde: Reméltük, inkább úgy fogalmaznék, és még csak az út eléjén vagyunk. Mindig is nagy álmaink voltak, ha visszagondolok például, az induláskor az volt a cél, hogy pár éven belül minden nagyobb magyar városban legyen egy Vitéz Kürtős, hogy világszerte legyenek franchise partnereink, de hamar rájöttünk, hogy ez a fajta üzleti modell nem feltétlenül működik nagyban. Így inkább azt tűztük ki célul, hogy a kürtőskalácsot világhírűvé tesszük, hogy azon dolgozunk, hogy a kürtőskalácsnak és akár annak készítési módjának a tudását elérhetővé tegyük, eljuttassuk a világ bármely pontjára.

Bálint Gáspár: Így mindig is az volt a cél, hogy az eredeti kürtőskalácsot és a Vitéz Kürtőst megismertessük minél több emberrel, és a kürtőskalácssütés mesterségét és a velejáró életérzést megszerettessük a meglévő és az új munkatársainkkal is, legyenek velünk hosszútávon, vagy csak épp a nyári szezonra, főállásban vagy beugrósként.

Menjünk kicsit vissza az időben – honnan indultatok húsz évvel ezelőtt?

A.T.: Az első meghívások különböző expókra szóltak, testvérvárosi kapcsolatok által – emlékszem, először Békéscsabán voltunk. És gyakorlatilag egyik kiállításról kaptuk a meghívást a másikra, és mi jöttünk ezzel a jelmondattal: Székelyudvarhelyről jöttünk, mesterségünk címere – kürtőskalács-készítő.

És tetszett, izgalmasnak találtuk ezt a fajta üzletet, és akkor jött az elhatározás, hogy csináljuk valóban üzletszerűen, és megalapítottuk Magyarországon a cégünket.

B.G.: De akkoriban még otthonról jártunk ki minden hétvégén Magyarországra, a család és a barátok jöttek velünk egy-egy rendezvényre. Kitelepülési formáink, eszközeink abban az időben nagyon kezdetlegesek voltak. Nem volt megfelelő autónk sem, az adott rendezvényre mindig szerezni kellett oda-vissza egy fuvart. A tésztát kézzel dagasztottuk, a sütőn meg kézzel kellett forgatni minden egyes kürtőskalácsot. Szóval innen indultunk. Hétvégén sütöttünk Magyarországon, hétközben Tünde egyetemre járt, én vezettem az otthoni cégeim. Aztán szép lassan fejlődtünk, lett saját autónk, designolt, spéci kürtőskalácsra tervezett sátrunk, gépiesített sütőink, tudtunk már venni dagasztógépet és így sorban. Sok meghívás érkezett testvértelepülésektől, de sokat kellett telefonálgatni, házalni, hogy szezonban minden hétvégén munkánk legyen.

A.T.: Emlékszem, hogy Google-ön kerestem a rendezvényeket, és gyakorlatilag hideghívásszerűen felhívtam őket szerdán, hogy hétvégén a fesztiváljukra fogadnak-e egy kürtőskalács-árust – és általában a válasz igen volt – , mi meg csütörtökön ültünk az autóba, és jöttük, dolgoztunk, aztán hétfőn ment az élet otthon tovább. Aztán kerestük a lehetőségeket állandó üzlet nyitására, és amikor jött az első lehetőség, hogy megnyithattuk első üzleteinket a III. kerületben a Csillagvár Bevásárlóközpontál 2008-ban, majd a Fővárosi Állatkertben 2009-ben, akkor kitelepültünk Budapestre, és azóta itt élünk, innen fejlesszük a vállalkozásunkat, de természetesen sokat járunk haza.

Volt valamilyen személyes oka annak, hogy ezzel kezdtetek el foglalkozni?

B.G.: A nagymamám, szüleim, már a rendszerváltás előtt is kosarakból árulták a kürtőskalácsot strandokon, turistalátványosságoknál. Én már gyerekként is segítettem ezek elkészítésében, szállításában.  A 2000-es évek elején édesanyám, (Irma néni) otthagyva az egészségügyi pályát, újra kürtőskalácssütéssel kezdett foglalkozni, immár helyben készítve a finomságokat a Lehel Kürtősházban és különböző rendezvényeken. Természetesen elkezdtem nekik segíteni az üzletben és egyértelmű volt, hogy visszük tovább a most már családi mesterséget! Ekkor érkezett Tünde a képbe, akinek pályakezdő közgazdászként nagy lehetőség volt üzleti vállalkozásként saját bőrén megtapasztalni és kamatoztatni az egyetemen tanultakat, marketingesként igazi kihívás volt neki kürtőskalácsból brandet építeni.

A.T.: Én mindig azt mondom: jókor voltam jó helyen. Másodéves marketing szakos egyetemistaként belecsöppeni egy ilyen lehetőségbe, ami nemcsak a kürtőskalács-szakma újraélesztését jelentette, hanem egy eddig nem létező brand, üzleti modell megalkotását – ez maga jelentette a kánaánt.

Mi kellett ahhoz a sikerhez, amit elértetek? Ahhoz, hogy sokan az igazi, hagyományos kürtőst a Vitéz márkanévvel kötik össze?

B.G.: Már az elején megtanultuk szüleinktől, nagyszülőinktől a kitartó kemény munkát, meg édesanyámtól azt, hogy nincs lehetetlen, csak tehetetlen ember. Így ez volt a hajtómotor. Ha kellett, egész éjszaka utaztunk, hogy utána éjszakába nyúló rendezvényeken dolgozhassunk. De megérte, örömet okozott, és láttuk magunkon a fejlődést, ami újra és újra inspirált, új dolgok kitalálására ösztökélt. Autentikusak voltunk, mi tényleg eredeti, erdélyi kürtőskalácsot készítettünk faszénparázson. Megbízhatóak voltunk, a rendezvényszervezők felé vállalt kötelességeinket mindig teljesítettük, sosem pakoltunk el hamarabb egy rendezvényről csak azért, mert nem érte meg ott lenni anyagilag. Aztán kellett hozzá az én és Tünde műszaki és gazdasági képzettsége, elkötelezettsége, hogy folyamatosan tanulni, fejlődni tudjunk. Ragaszkodunk ugyan a hagyományokhoz, de igyekszünk alkalmazkodni a kor kihívásaihoz.

A.T.: A kezdetektől törekedtünk arra, hogy márkanév legyünk, hogy ne csak egy legyünk a sok kürtőskalácsos közül, hanem a nevünk jelentse A KÜRTŐSKALÁCSOT. Emlékszem anno a Pöttyös Túró Rudi „az igazi”, és a Philips márka „makes things better” szlogenje inspirált ebben legfőképpen. Így indulástól meghatároztuk a küldetésünket, ennek alárendelve megterveztük a mottónkat, a szlogenünket, a márkanevünket, az arculatunkat, mindent. Tudatosan használva a marketing sokszínű eszközeit kezdetektől márkanevet építettünk, a termékkapcsolástól a franchise megoldásig több stratégiánk volt arra, hogy a Vitéz Kürtős név beírja magát a magyar „nevek” közé és ott legyen a fejekben, mint eredeti, faszénparázson sült kürtőskalács – és ezt kezdettől kommunikáltuk is. Elsőként volt a szakmában weboldalunk, jelentünk meg a social média minden felületén, volt tévés szereplésünk, kaptunk különböző díjakat, elismeréseket, fejlesztettünk otthoni használatra alkalmas saját kürtőskalácssütő eszközöket, szerveztünk sajtóeseményeket vagy találtuk ki a Kürtőskalács Fesztivál szervezését.

Végig tudatos munka volt ez, amit nemcsak megélhetésért csináltunk, hanem mert valóban a hivatásunknak érezzük ennek a szakmának a továbbadását!

Apropó, milyen jellemzők teszik tényleg hagyományossá az általatok készített kürtőst?

B.G.: A hagyományos erdélyi kürtőskalács faszénparázson készül. Ez kell ahhoz, hogy látványos legyen a sütés, és a cukormáz is megkapja a ropogós állagát, füstös ízét, aranybarna színét. Nem használunk adalékanyagokat, mindig frissen, helyben készítjük a tésztát, a legjobb alapanyagokból, mindig frissen dagasztva, és persze a kürtőskalácsot is mindig akkor sütjük, ahogy kérik, így még melegen adjuk át azt fogyasztásra. Nem találunk ki sós ízeket, ahogyan a nevében is benne van, a kürtőskalács számunkra édes marad.

A.T.: Van 5 fő ismérve az eredeti székely kürtőskalácsnak: bükkfaszénen sül, friss, édes kelt tésztából készül, csíkokat nyújtva spirálisan tekerik fel a sütőfára, cukormáz van rajta, és az átlagnál nagyobb méretű.

Rendszeresen jártok rendezvényekre, ország-világszerte viszitek magatokkal a kürtőskalácsot, hogy minél többen megismerhessék azt. Általában mi a tapasztalat: tisztában vannak az emberek azzal, hogy ez egy tradicionális székely édesség?

A.T.: Most már igen, talán, de kellett ehhez 20 év. A cél az volt, hogy egyszer úgy emlegessék a kürtőskalácsot magyar termékként, mint az olaszok pizzáját vagy a franciák croissant-ját. Ezért is jegyeztettük be úgy hungarikumként, hogy egyszerre erdélyi, székely és magyar termék, hogy ez rögzüljön a világban. De a mai napig dolgozunk még ezen.

B.G.: A villanyon vagy gázon készítő kürtőskalács-vállalkozók is hamar rájöttek, hogy jobban eladható a termékük „erdélyi” vagy „székely” felirattal, sőt, sok helyen a mi faszénen sült képeinket használják illusztrációnak, ez nem volt fair, de mégsem zavart, mert a konkurencia megjelenése sokat segített abban, hogy népszerűbb és elengedhetetlen legyen a kürtőskalács minden rendezvényen. Ugyanakkor a vásárlók bizalmatlanok lettek, és tőlünk is megkérdezték, hogy tényleg erdélyi-e a termékünk? És ez nem volt nehéz, hisz többségében székelyföldiek dolgoznak nálunk, ez is hitelessé tesz. De a szkeptikusoknak újra és újra el kell mondani a hagyományos erdélyi kürtőskalács eredetét, jellemzőit. Mi pedig szívesen tesszük akár most is, amikor a turisták a mindenfélével kikent változatot keresik – amire jön a válasz tőlünk: „This is the original one” (Ez az eredeti – a szerk.). És ez a márkaépítésünk része lett.

És a külföldiek? Ők hogyan reagálnak a süteményre? Mi volt eddig a legfurcsább reakció, amivel találkoztatok?

B.G.: A külföldiek szeretik kipróbálni a helyi ízeket, termékeket. De mivel számukra egy szokatlan, sokaknak teljesen ismeretlen termékről van szó, az elején az is kellett hozzá, hogy a magyarok sorba álljanak érte. Emlékszünk olyan esetre, hogy turistákkal kóstoltattunk kürtőskalácsot, és a fejüket rázták, hogy nem ízlik nekik. Egy óra múlva meg kiálltak egy hosszú sort, hogy újra kipróbálhassák, látva, hogy ez nagyon sok embernek ízlik. A világ minden pontján egyre több kürtőskalács-sütöde jelenik meg, aminek nagyon örülünk, hiszen egyre többen ismerik, keresik szülőföldünk nemzeti édességét. A mi dolgunk meg az, hogy megmutassuk nekik, hogy milyen is az eredeti, faszénparázson sült kürtőskalács, Vitéz Kürtős minőségben.

A.T.: A turisták főleg azt imádják, hogy látványpékségszerűen működünk, látják, ahogy dagasztjuk a nagy tésztát, és a szemük láttára készül el az aranybarna kürtőskalács.

Csodálkoznak azon például, hogy lyukas – sokszor kérdezik, mit kell még beletenni, illetve van, hogy meg kell mutatni, hogyan kell letekerve enni!

Mit szóltok a mostani kürtőstrendekhez: a fagylalthoz, tejszínhabhoz, speciális ízekhez?

B.G.: A kürtőskalácssütő vállalkozók megpróbálják izgalmasabbá, Instagram-barátabbá tenni a kürtőskalácsot, leginkább turisták, külföldiek számára. A baj ezzel akkor van, ha a kürtőskalács elveszíti legfontosabb jellemzőit vagy a töltelék, körítés elvonja a figyelmet a lényegről. Mi is készítünk különböző kreációkat, nagyszerűen harmonizáló ízesítésekkel, alapanyagokkal, de a kürtőskalács minden esetben, faszénparázson, henger alakúként, roppanó cukormázzal készül. Most már Magyarországon van némi szabályozás a kürtőskalács elnevezésére vonatkozólag, de a vásárló még mindig erősen meg van tévesztve. Mindenféle formájú, ízű, extrém édességeket, szendvicseket forgalomba lehet hozni kürtőskalács néven, bármiféle következmények nélkül. Ezért is szeretnénk, dolgozunk azon, hogy a Vitéz Kürtős név összefonódjon a hiteles, és a legmagasabb minőségű kürtőskaláccsal.

A.T.: Természetesen mi is nagyon sokat innoválunk úgy ízekben, mint formában – de egy szabályt mindig betartunk: kizárólag hagyományosan, faszénen készítjük kürtőskalácsainkat és abból a különböző desszertkreációkat.

És mi a tervetek a következő 20 évre?

B.G.: Büszkék vagyunk arra, hogy megőrizve egy több mint 200 éves hagyományt, számos területen úttörők tudtunk lenni. Hozzánk fűződnek olyan ízesítések, mint a fahéjas, málnás vagy legújabban a pisztáciás kürtőskalács. Úgy töltjük meg a kürtőskalács tésztáját különböző krémekkel és lekvárokkal, hogy közben ugyanúgy néz ki, ugyanúgy ehető, mint a klasszikus változatai. Egyedüliként különböző ételintoleranciával élőknek is készítünk kürtőskalácsot, a gluténmentes kürtőskalácsainkért az ország vagy a világ messzi pontjairól is eljönnek. A kürtőskalács egyik fő összetevője a hagyományos cukor, de kísérletezünk olyan cukormentes kürtőskalács létrehozásával is, ahol nem csorbul a kürtőskalács lényege. Ezzel is fejlődve, kielégítve olyan igényeket, amiket elvárnak tőlünk a vásárlóink.

Szeretnénk továbbra is több eseményt, saját rendezvényt szervezni, összehozni az embereket egy jó kürtőskalácsozásra, megédesíteni az életüket ízzel, élménnyel.

Szeretnénk egy olyan támogató közösséget létrehozni vásárlókból és munkatársakból egyaránt, akik kedvelnek, rajonganak értünk, és egymás igényeit és elvárásait figyelembe véve segítenek közösen elérni célunkat, megismertetni az eredeti faszénparázson sült kürtőskalácsot a nagyvilággal. 

A.T.: Sok konkrét terv van a tarsolyunkban, a kürtőskalácssütő OKJ-s képzéstől a külföldi workshop képzéseken át a Vitéz Kürtős magán óvoda létrehozásáig sorolhatnánk. Sosem állunk le, amíg van ember, aki szereti a kürtőskalácsot és csapat, akivel ezt a munkát vállaljuk.

A Nosalty újságírója, Lakos Benedek egészen Székelyföldig utazhatott a Vitéz Kürtős születésnapja alkalmából, hogy ott közelebbről is megismerkedhessen a hagyományos székely édesség történetével. Az útról készült videós beszámolóját itt nézhetitek meg:

@nosalty.hu Mi egészen Erdélyig mentünk érte, nektek azonban nem kell: keressétek a @VitézKürtős/igazi kürtőskalács finomságait Budapesten és különböző rendezvényeken. #nosalty #tiktokhungary #cooking #vitezkurtos #kurtoskalacs ♬ I Can Feel It v3

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!

Ezek az interjúk is érdekelhetnek:

• „A kovász maga egy csoda" – interjú Tatár Csilla, műsorvezetővel a gasztronómia örömeiről
• „A nagy zabálásokat megörökítő középkori szövegek pont ugyanolyanok, mint a pornó" – Étel és irodalom Nyáry Krisztiánnal
• „Nem az a fajta séf vagyok, aki arra törekszik, hogy „hülyebiztos” étlapot írjon” – interjú Tóth Pállal, a szegedi Alabárdos étterem séfjével