20 éve egy kis erdélyi faluból, Székelylengyelfalváról indult hódító útjára a Vitéz Kürtős. Vajon milyen legenda lengi körül a kürtőskalács eredetét, mi a tökéletes „botratekert” titka, hogy született meg a Vitéz Kürtős és milyen innováción ment keresztül a hungarikum két évtized alatt? Ezekre és sok más kérdésre is választ kaptunk kétnapos erdélyi kalandozásunk során.

A kürtősház születése

„20 év sok idő, megannyi emlék, botladozás és fejlődés, szívvel-lélekkel folytatott munka, de egy biztos, ünnepi pillanat ez a Vitéz Kürtős életében. Jó érzés visszarepülni egy kicsit a múltba, ugyanis amikor először találkoztam a kürtőskaláccsal, még egyetemista voltam. Az üzlettársam, Gáspár szülei akkor már fesztiválokon, rendezvényeken árulták a klasszikus, faszénparázson sült kürtőskalács portékáikat a 2000-ben alapított Lehel Kürtősházzal, és hamarosan minket is elcsábított ez az ínycsiklandozó finomság.”

Irma néni és Gazsi bácsi vállalkozását továbbfejlesztve született meg 2003-ban a Vitéz Kürtős, ami a hagyományokat megőrizve, innovatív megoldásokkal tarkítva egyre szélesebb körben, világszerte megismerteti minden édesszájúval az igazi kürtőskalácsot

– mesél András Tünde, a Vitéz Kürtős társalapítója.

Dorongfánkból kürtőskalács

A kürtőskalács Székelyföld nemzeti süteménye, jellegzetes erdélyi specialitás, amelyet régen különböző ünnepek alkalmával, a vendégek fogadásakor készítettek. Ma már minden nap ünnepnap, ugyanis bármikor fogyaszthatjuk a „dorongfánkot”. De miért is nevezik így? A kürtőskalács eredetéről több monda is járja a világot, melyek helyszíneit magunk is megcsodálhattuk.

„Az egyik legismertebb hiedelem a tatárjáráshoz köthető, ugyanis amikor betörtek Székelyföldre a tatár seregek, sokan a hegyekbe menekültek, mások a Rez, a Budavár és a máréfalvi barlangokban húzták meg magukat. A tatárok a legjobb fegyvernek a székelyek kiéheztetését tartották, azonban azzal nem számoltak, hogy a székely leleményes nép. Egy asszony összekaparta a maradék lisztet, hamuval összekeverte és kalácsokat sütött belőle, majd dorongra húzta azokat, (innen a dorongfánk elnevezés) felmutatva a tatároknak, hogy míg ők kint éheznek, a székelyek milyen vígan lakomáznak bent. A tatárok nem bírták tovább az éhezést és bosszúsan ott hagyták a székelyeket” – osztja meg az egyik legelterjedtebb kürtőskalács mondát Bálint Gáspár, a Vitéz Kürtős fő alapítója.

Székelyföld csodái

Székelyföld bebarangolása során a kürtőskalács anekdoták mellett érdemes közelebbről is megismerkedni a történelmi helyszínekkel: az UNESCO világörökség listáján szereplő segesvári középkori várral, ahol Tünde és Gáspár az első vásáron még a nagymamával közösen sütötte a kürtőskalácsot. A fehéregyházi Petőfi emlékhellyel, a székelykeresztúri Gyárfás kúriával, ahol Petőfi körtefáját is megcsodálhatjuk, és útba ejteni az Orbán Balázs Látogatóközpontot, ahol a legnagyobb székely életébe nyerhetünk bepillantást. Ez azért is volt érdekes számunkra, hiszen 1868-ban a fent említett mondát a kürtőskalácsról ő jegyezte le elsőként a Székelyföld leírása első kötetében. Tovább haladva megismerkedhettünk a szénégetés művészetével, amely azért is érdekes, mert a Vitéz Kürtős kürtőskalácsai is ezen a magas minőségű bükkfaszénen sülnek. Itt érdemes megtekinteni Tamási Áron síremlékét, Székelyudvarhelyen a Mini Erdély Parkot, ahol Erdély összes nevezetessége helyet kapott makett formájában, valamint a székelyek szent hegyének, a Madarasi Hargitának a meghódítása sem maradhat ki a túrából.

A székely ételek, italok pedig egyszerűen magukért beszélnek: a böff, amit francia salátaként ismerhetünk, a napindító juhtúrós puliszka, amelyet leöblíthetünk egy kis borvízzel, a házi sajtok, kolbászok, a miccs, a helyi töltelékes káposzta, amit most a kedvünkért halas töltelékkel is elkészítettek, az ízletes bográcsgulyás, a vinetta, a zakuszka, az áfonya likőr vagy éppen a köményes pálinka. És természetesen a megunhatatlan erdélyi-magyar kürtőskalács…

Az igazi kürtőskalács szívvel-lélekkel készül. Na meg egy nagy adag szeretettel

– kezdi Irma néni, a csapat „anyukája”, aki a kürtőskalács készítést az ő édesanyjától, Simó Irma nénitől tanulta, akinek a szlogenjét mai napig használják a Vitéz Kürtős dolgozók: „Itt a finom kürtőskalács, friss, meleg, ropog, ha elfogy, még hozok”.

„A hagyományos kürtőskalács tésztája csak 8 összetevőből áll: liszt, cukor, élesztő, tej, vaj, vanília, só és citromhéja (tojás is kerülhet bele, de elhagyható). A tésztát megdagasztjuk, megvárjuk, hogy megkeljen, kisodorjuk, feltekerjük a fára, olajjal lekenjük majd bő cukorba forgatjuk. Sütés közben a cukor karamellizálódik, körbefolyik a tésztán és a máz roppan a kalácson. A kürtőskalács nem azért kürtőskalács, mert lyukas a közepe, hanem azért, mert a tésztája belül foszlós és puha, kívül pedig a cukormáz roppan rajta” – avat be mindenkit a kürtőskalács sütés hagyományaiba Bálint Irma, Gáspár édesanyja.

Attól pedig még szebb ez a családi hagyomány, hogy a Lehel Kürtősház "gyermeke", a Vitéz Kürtős a maga modern szemléletével, megőrizve az igazi kürtőskalács régi értékeit, tovább viszi a székely-magyar hungarikum hírnevét.

A Nosalty köszöni a sajtóút megszervezését a Vitéz Kürtősnek és a Just Creative Kommunikációs Ügynökség csapatának!

Fotók: Vass Adrienn