Tapasztalataim szerint ha valaki fogyni szeretne, az egyik (ha nem a leg-) első étrendi változtatás, amitől radikális eredményt vár, a kenyér elhagyása az étrendből. Jó ez vajon? Tényleg tartós eredményre vezet?
Az átlagos magyar ember étrendjében főszerep jut a kenyereknek, kenyérféléknek. Fogyasztjuk őket reggelire, tízóraira, uzsonnára, vacsorára szendvicsként, sokan az ebéd főételét (pl. hús-, egytálételek, főzelékek) is kenyérrel kísérik. Itthon legkedveltebb a puhabélzetű fehérkenyér, de lassan törnek előre a fehér liszten kívül teljes kiőrlésű- vagy graham- és rozslisztet tartalmazó kenyérfélék is.
Mi a baj a kenyérrel?
Fogas kérdés, mert általában a kenyérrel azért szerintem nincs baj. Még akkor is beilleszthető az étrendbe, ha testsúlyunkat szeretnénk tartósan, végérvényesen csökkenteni. Ami miatt mégis foglalkozni kell vele, az a fenti bekezdés állításaiból következik: a túlsúllyal rendelkezők jellemzően túl sokat fogyasztanak belőle, és nem a megfelelő fajtából.
Teljes kiőrlésű hamburgerbuci
Marhahús-elvonási tüneteim voltak, és a hamburger mellett tettem le a képzeletbeli voksomat. Bolti zsemle nem játszott, tele van tartósítószerrel, térfogatnövelővel, fehérliszttel, stb., ...
Kifli teljes kiőrlésű liszttel és alpesi kősóval
Ezt a kiflit még azok is megeszik, akik amúgy nem rajonganak a teljes kiőrlésű liszttel készült ételekért. Így, hogy fele-fele arányban tartalmazza a két fajta lisztet, nem lehet úgy ...
Gyors házi cipó
Könnyű, finom és gyors. Sima liszt és teljes kiőrlésű liszt keverékéből készítem, így nem lesz olyan nehéz a tésztája.
Ok, akkor mennyit lehet és milyet?
A kenyér és társai jellemző tápanyaga a szénhidrát, hiszen fő alkotója a liszt. A "Mennyit lehet belőle enni?" kérdésre nehéz a válasz, hiszen ez épp a fogyni vágyó állapotától függ - ezért ezt a mennyiséget (az ajánlott napi energia- és szénhidrátbeviteli érték alapján) gyakorlatilag egyedileg érdemes meghatározni. A kenyér magas energiatartalmú alapanyagnak számít, így fogyás esetén a fogyasztható mennyiség egyik fő korlátja a fogyáshoz szükséges meghatározott napi energiabeviteli érték (pl. 1500 kcal/nap). Az azonban nagyon valószínű, hogy a főételeket kísérő kenyérszeletet el kell hagyni, és a reggeli/vacsora esetében is moderálni kell a kenyérszeletek mennyiségét, méretét.
Az "engedélyezett" kenyérfogyasztás esetében is fontos azonban, hogy lehetőleg ne fehér kenyeret, zsemlét, kiflit fogyasszunk. Ahogy korábbi cikkemben is írtam már, bár energiatartalom szempontjából a teljes kiőrlésű vagy graham lisztből készült, korpával kevert kenyerek is hasonlóak fehér lisztből sütött rokonaikhoz, a magasabb rost-, fehérje- és ásványianyag-tartalom mégis kedvezőbben hat egészségünkre. Ha tehetjük, válasszuk ezeket!
Mi történik, ha mégis elhagyom a kenyeret?
Önmagában a kenyér teljes elhagyása nem vezet fogyáshoz, nyilvánvaló, hogy étrendünk (és életmódunk) egyéb elemeinek is ez irányba kell mutatniuk (pl. ha elhagyjuk a kenyeret, de megeszünk napi 2 tábla csokit, valószínű, hogy nem fogunk fogyni). Az viszont előfordulhat, hogy a kenyér elhagyása miatt nem lesz megfelelő a napi energiabevitelünk (hiszen a fogyáshoz azért az is fontos, hogy a szervezetünk működéséhez szükséges kalóriákat elfogyasszuk), ezért egyrészt éhesek, emiatt ingerlékenyek, másrészt dekoncentráltak, fáradtak leszünk, rossz lesz a közérzetünk.
Tehát a sikeres testsúlycsökkentésnek nem alapfeltétele a kenyérfélék teljes kiiktatása étrendünkből, ugyanakkor a kenyérfogyasztás mennyiségének csökkentése és a megfelelő, egészségünkre kedvező hatású fajták előnyben részesítése nagyban hozzájárul a kívánt eredmények eléréséhez és tartós megtartásához.
