Mindig pozitív élmény a boltokban, piacokon magyar termékekkel találkozni, főleg akkor, ha azok kistermelőktől, őstermelőktől vagy manufaktúráktól származnak. A HÁZICSEMEGE kampányunk során a Suzukival együtt ezeknek a helyeknek a felkeresése volt a célunk. Így bukkantunk a Veresi Paradicsomra is, ami a HÁZICSEMEGE Facebook-csoportunk szavazása alapján a legnépszerűbb kistermelő lett. Korábban már interjúztunk velük, amikor még újdonságszámba ment a télen-nyáron elérhető friss magyar paradicsom. Most, másfél, megpróbáltatásokkal teli évvel később vettük fel újra a fonalat Márkus Zsolt ügyvezető-tulajdonossal, aki elmesélte, hol tart éppen a Veresi Paradicsom.
Az elmúlt időszak nem volt a legegyszerűbb. Hogyan találja Önöket a 2021-es év?
Több üzletágunkat különböző mértékben érintette a Covid, a paradicsomkülönlegesség piacát nem rengette meg. A fogyasztás végig stabil maradt, viszont az alapanyagárak óriásit emelkedtek – a csomagolóanyagtól egészen az elektromos áram áráig. Jelentős költségtételeink akár 100%-kal is emelkedtek, óriási az inflációs hatás. Az ellátási lánc egyébként is sokszor megbolondult, úgyhogy kihívásokkal teli ez az időszak. Nagy segítség volt például a hitelmoratórium, hogy a pénzügyi stabilitásunk ne csorbuljon.
Mik az éppen aktuális kihívások?
A jelenlegi legnagyobb kihívás a TobRFV-vírus megjelenése Magyarországon. Ez óriási kockázat minden paradicsomtermelőnek, ugyanis ez a vírus egy hónap alatt le tudja tarolni a növényeket. Hollandiában nem hivatalos információk alapján több mint 100 hektár termelőfelületen pusztult ki a paradicsom, amit nem is ültetnek újra. Biztos vagyok benne, hogy télen komoly ellátási gondok lesznek.
Mit tartanak az elmúlt időszak legnagyobb sikerének?
Rengeteg új dolgot csinálunk, innovációs alapszemlélet jellemző az egész vállalatra, így van olyan projekt, ami kudarccal végződik, még több, ami még fejlesztés alatt áll, vagy épp a Covid miatti kihívások eltolják a bevezetését. Az új fajtakísérleteinkre nagyon büszke vagyok, ezt mindenképp az elmúlt időszak nagy sikerének értékelem.
Illetve fantasztikus elismerés, hogy a Bocuse d’Or versenyre a magyar csapat a Veresi Paradicsomot választotta.
A kétnapos döntőn 24 ország versenyez majd a trófeáért. A 24 neves séfből álló zsűri számos szempontot figyelembe vesz a pontozásnál, a pontszám kétharmadát például a felszolgált ételek minősége határozza meg, így a magyar csapat különösen fontosnak tartotta a legjobb alapanyagok kiválasztását. Miután hivatalossá vált, hogy a lyoni döntőn a paradicsomé lesz a főszerep, Veres István, Molnár Bence és Széll Tamás mellettünk tette le a voksát. Folyamatosan szállítjuk nekik az alapanyagot a felkészüléshez, a Piccolo, a Bíborka, a Rozi és a Piroska a kedvencük a paradicsomfajtáink közül, de szívesen kísérleteznek a jelenleg fejlesztés alatt álló, még kereskedelmi forgalomban nem elérhető különlegességeinkkel is. Biztosak vagyunk benne, hogy nagyon sikeresek lesznek a lyoni világdöntőn, drukkolunk a legjobb helyezésért.
A prémium paradicsomkülönlegességeket eddig is szívesen látták konyháikban a magyar Michelin-csillagos éttermek séfjei, hiszen a Veresi Paradicsom terményeit rendkívül vonzóvá teszi azok beltartalmi értéke – ásványianyag-, vitamin- és antioxidáns-tartalmuk és természetesen az ízük. A paradicsomok minden szempontból kimagasló minősége a kitűnő vetőmag használatán túl annak is köszönhető, hogy a téli üvegházban mesterséges megvilágítással segítik a fényszegény időszak átvészelését, sötétedéskor pedig ernyők takarják el az üvegfalakat, ezáltal az őszi és téli időszakban is ugyanolyan ízletes, magas minőségű és magas tápanyagtartalmú paradicsomokhoz juthatunk, mint az ideálisnak számító nyári hónapokban. A termesztést holland szakértő és hazai biológus is segíti, így évi kétezer tonnával vagyunk jelen a hazai piacon, amelynek jelentős részével a téli import paradicsomot váltottuk ki.
Nagyobb lett-e az igény a magyar paradicsom iránt? Észrevettek ilyen tendenciákat?
A mi paradicsomainkra eddig is jelentős volt a kereslet, inkább az elérhetőséggel van a probléma; nem tudunk folyamatosan ott lenni minden üzlet polcán, a közösségi oldalainkon ezzel kapcsolatban a vásárlóinkkal állandó a kommunikáció. Általános piaci helyzet, hogy a magyarországi termelői kapacitás fejlesztése telítette a hazai piacot, a fogyasztói igényben már nem látunk jelentős fejlődést a tavaszi-nyári-őszi időszakra.
Ami egy picit átrajzolja a szektort, az az importparadicsom csekély mértékű visszaszorulása.
Ez egy sok tényezős folyamat, és reméljük, hogy a tendencia tovább halad ebbe az irányba, és egyértelműen teret nyer a hazai paradicsom Magyarországon. A másik tényező, ami szintén átírhatja a hazai viszonyokat, ha a vírus új hulláma erősebb lesz a korábbiaknál.
Tudatosabbak-e a magyar vásárlók, ha a zöldségvásárlásról, választásról van szó, mint korábban?
Igen, úgy érezzük, egyre inkább előtérbe kerül a tudatosság a zöldségvásárlásban. Sajnos nagyon keveset tud a fogyasztó arról, hogy valójában milyen minőségű zöldséget eszik. A beltartalmi értékek mérését és annak kommunikációját mi kezdtük el Európában először, úgy érezzük, ezzel jelentősen hozzájárulunk az évtizedes tévhitek megszüntetéséhez és egy picit a vásárlói edukációhoz.
A legutóbbi interjúban említették egy fejlesztési központ építésének lehetőségét. Hogy áll ez a projekt jelenleg, tényleg fogadnak majd látogatókat?
Igen, ebben a munkában is benne lesz a szívünk-lelkünk (mosolyog), és a jó hír, hogy a fejlesztési központ átadását 2022-re tervezzük, ez teljesen friss hír, nem is beszéltünk róla még sehol, senkinek. Nagy erőkkel dolgozunk a projekt sikeres megvalósulásán, és hamarosan jelentkezünk majd a részletekkel.
Milyen további fejlődések, fejlesztések várnak a Veresi Paradicsomra a jövőben?
Nagyon izgalmas projekteken dolgozunk. A legfrissebb megállapodásunk egy hároméves stratégiai K+F megállapodás a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel és a Bay Zoltán Kutatóintézettel, ami nem csak a paradicsomot fogja érinteni.
A cikk a Magyar Suzuki Zrt. támogatásával készült.
Ismerd meg Te is a Suzuki hibrid modelljeit!
Itt még több interjút olvashatsz:
- „Olyan nincs, hogy reggel nincs kenyér, mert a pék előző nap elment" – interjú Ónodi Szabó Mátyással, a Breadpit pékség tulajdonosával
- „Édesanyám azt mondta, hogy bármi lehetek, csak szakács ne” – interjú Mede Ádámmal, a Laurel étterem séftehetségével
- „Ennek az igazi, őszinte vidéki konyhának az alapjaira tanítottak meg” – interjú Barna Ádámmal, az esztergomi Bistro42 séfjével
