Nagy a baj a turizmus-vendéglátás bizonyos pontjain, de szinte lehetetlen megsaccolni, hány bejáratott helyet fenyeget közvetlenül a bezárás – ezzel a mondattal kezdődik a Telex részletes cikke, amely a vendéglátóipar jelenlegi helyzetét mutatja be. Arról már mi is írtunk korábban, hogy hiába volt jó éve a turizmusnak tavaly, az előző évben főleg a vidéki vendéglátóhelyek voltak látogatottak a fővárosi helyekkel szemben.
Az elmúlt két hónapban több ikonikus étterem is végleg bezárta kapuit (Olimpia, Csalogány26, Papok borozója), Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint pedig az év végére olyan helyzet alakulhat ki, hogy a vendéglátóhelyek 25-30 százaléka is tönkremehet.
Ahogy azt a Telex írja, még a tavalyi, sikeresnek vélt év sem tudott az éves bevételek terén arra a szintre jutni, mint a járvány előtt. A hírportál több szakmabelit is megkérdezett a jelenlegi helyzetről és a várható következményekről. Kovács László szerint nehéz általánosságban azt mondani, hogy minden vendéglátóhely bajban lenne. A tavalyi sikeres év szerinte sokban köszönhető annak, hogy a vendégek SZÉP-kártyával is tudtak fizetni (sok esetben még az előző évről megmaradt összegből), a vendéglátók között azonban most az is aggodalomra adhat okot, hogy a kártyára érkező összeg ma már a kiskereskedelemben is elkölthető, így sokan inkább bevásárolnak a kapott összegből, minthogy étteremben, hotelben költsék el.
Gerendai Károly nem tartja valószínűnek a drasztikus csődhullámot: szerinte alapvetően jellemző a vendéglátásban a fluktuáció, az éttermek és bárok pedig sokszor esnek át teljes profilváltáson. A több éttermet is működtető üzletember szerint a drámaian hangzó 30 százalék úgy jöhet ki, ha nemcsak a most nyitva tartó éttermek bezárását vesszük alapul, hanem azokét a helyekét is, amelyek már a kötelező bezárások óta zárva tartanak. Az étterembezárások részben egy elhúzódó jelenség kicsúcsosodásaként értelmezhetőek, sokan ráadásul úgy működtetnek helyeket, hogy megvárják a nagyobb forgalmú decembert, és a csendesebb év elején zárnak csak be véglegesen, így az elmúlt hetek híreiből még nem lehet arra következtetni, hogy idén sorra egymás után zárnának majd be az eddig ismert éttermek.
Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) tiszteletbeli elnöke szerint a kulthelyek bezárásának egyik oka a feszített és stresszes munka, ráadásul a vendéglátóhelyek az elmúlt másfél-két évben teljesen felélték tartalékaikat, ez pedig könnyebben megadja a végső lökést ahhoz, hogy egy vendéglátóhely bezárja kapuit.
A MSZÉSZ elnöke szerint nagyon törékeny helyzetben van a szektor, és már nem csak az a kérdés, mennyi vendég van, hanem az, mennyibe kerül szolgáltatást nyújtani, és ki az, aki ezt az összeget hajlandó lesz kifizetni.
A Telex által megkérdezett szakértők szerint a kereslet visszaesését továbbra is a turisták csökkent létszáma okozza, azt pedig egyelőre senki sem tudja megmondani, mikorra állhat vissza az idegenforgalom a járvány előtti szintre.
Munkaerőhiány, külföldi vendégmunkások
A legnagyobb problémát továbbra is a munkaerőhiány jelenti, hiába nyitottak meg ugyanis újra a helyek, sokan még mindig nem tértek vissza a szakmába, inkább pályát váltottak, sokan pedig már csak magasabb bér ellenében térnének vissza az éttermekbe dolgozni.
Arról korábban már mi is írtunk, milyen nagyságú munkaerőhiánnyal kell szembenéznie a vendéglátóiparnak. Gianni Annoni akkor azt a lehetőséget vetette fel, hogy a jövőben talán külföldi vendégmunkásokra lesz szükség a hazai éttermi konyhákban.
Flesch Tamás szerint szintén akkora problémát jelent már a munkaerőhiány, hogy muszáj lesz külföldi munkaerővel pótolni a kiesést. Idén a szektor még nagyobb forgalomra számít a tavalyihoz képest, a szakértő szerint pedig ukrán, dél-kelet-ázsiai és indiai dolgozókra számít, akiket a munkaadók inkább háttérmunkára fognak majd szerződtetni.
Már most is vannak olyan munkaerő-közvetítő cégek, melyek az említett országokból, régiókból szerveznék be a dolgozókat, ugyanakkor ezekről a helyekről 4-6 hónapig is eltarthat, amíg minden papírt és engedélyt beszereznek a közvetítők.
A Telex azt írja, a kormány már évek óta igyekszik vendégmunkások beengedésével orvosolni a hazai munkaerőhiányt, ez azonban eddig főként az építőiparban és a feldolgozóiparban volt jellemző, a posztcovid helyzetben viszont úgy tűnik, a turizmus-vendéglátás is kénytelen lesz külföldi munkaerő segítségével továbbműködni.
Ezeket is olvasd el!
