Vannak ételek, amelyek a vega világban egyszerűen értelmüket vesztik – a listát magabiztosan vezeti a húsmentes rakott krumpli. Persze mindez csak annak köszönhető, hogy a vega verziót úgy akarjuk megalkotni, hogy elveszünk belőle dolgokat, de a helyükre nem teszünk vissza semmit. Ilyen stratégiával pedig nem csoda, ha összeomlik a recept, no meg az abba vetett hit. Nekem a megváltás Dragomán György Adjuk meg a módját! c. könyvét olvasva érkezett: ő ugyanis olyan keretek közé foglalta a húsmentes rakott krumplit, hogy az végre egy vegetáriánus számára is értelmezhető étellé vált.
Kolbász helyett oly’ sok minden más
Mondjuk igazán lehettem volna külső segítség nélkül is okosabb, pótolhattam volna a kolbász hiányát annyi minden mással. Nem is ízben, zsírosságban vagy szaftalkotó képességben, egyszerűen csak jelenlétben. Hiszen lássuk be, a tojásnak, tejfölnek és krumplinak nincs túl sok íze, ha magukra hagyjuk őket, nem csoda hát, hogy teljesen unalomba fulladt az a néhány korai, zöldfülű próbálkozásom a vega rakott krumplik világában.
Ezzel szemben a Dragomán-féle recept annyiféle kiegészítővel operál, hogy az ember szinte teljesen meg is feledkezik a kolbászról. Vagy úgy általában a húsról.
A könyvben szereplő eredeti receptben vargánya és póré gazdagítja a burgonyát, a szerző csupán egy félmondat erejéig említ más lehetőségeket is, amikor főzés közben kulináris fantáziája szabadesésbe kezd. Engem pedig ez a rész fogott meg annyira: a lehetőségek tárháza, a különböző variációk, amelyek teljesen más utakra terelhetik a különleges rakottas alapreceptjét.
Elkészítettem hát a burgonyát tojásos, pórés, spenótos, gorgonzolás kiegészítéssel, á la Dragomán, és a kombináció első ízlelésekor eldöntöttem, hogy soha többé nem szeretnék visszanézni az üres, tejfölbe fojtott krumpliszeletekre.
Vegetáriánus várakozás
Mert bizony, ez a recept nem tartalmaz tejfölt. Sőt, főtt krumpli sem kell hozzá – talán az egyedüli dolog, ami a hagyományos fogásra emlékeztethet, az a főtt tojás jelenléte. De akkor mégis hogyan áll össze a rakottas? Nos, az elkészítés bőven merít a francia gratin technikájából: a vékonyra gyalult, nyers burgonya (és a többi ízes hozzávaló) fűszeres tejszínben, alacsony hőfokon, több mint két órán keresztül puhul tökéletesre.
De ne riasszon el senkit ez a várakozási idő: alatta pont el lehet mosogatni, leszaladni a boltba, esetleg olvasgatni (egy igen jó könyv már valószínűleg úgyis kéznél lesz, adjuk hát meg a módját). Egyedül az időzítés fontos: nagyjából 3-3.5 órával azelőtt kezdjünk neki a főzésnek, amikor ebédelni/vacsorázni szeretnénk.
Kívül-belül izgalmak várnak
Azért sem olyan borzasztó a várakozás, mert ahogy szépen-lassan sül a krumpli, az ember érezni kezdi a sütőből kikívánkozó illatokat: hol egy leheletnyi kakukkfű, majd némi párolódó póré, az egyre sűrűsödő, fűszeres tejszín utánozhatatlan aromája. Az izgalom egyre fokozódik, csakúgy, mint az elvárások, és szerencsére utóbbiak nem maradnak beteljesületlenek.
Ugyanis minden csodás illathoz egy elképzelhetetlen ízélmény párosul – mindet megtaláljuk majd a rakottas belsejében. Persze a külső sem marad érintetlen: a vajpuhán szétomló zöldségek mellé egy sajtos-morzsás, ropogós felső réteg társul kontrasztként.
Amikor ezt a rakott krumplit villázom, egyszerre több érzelem is kavarog bennem: természetesen elégedett jóllakás, az észbontó hihetetlenség, mert néha még mindig nem hiszem el, hogy ez a recept tényleg létezik, végül a szerző iránt érzett hála, hogy megosztotta kreálmányát a világgal, és az olyan útkereső vegetáriánusokkal, mint jómagam.
A vegetáriánus rakott krumpli teljes receptjét itt találod, mentsd el kedvenceid közé, vagy küldd tovább valakinek, aki szerinted szívesen elkészítené!
Fotók és recept: Lakos Benedek
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Ezeknek a recepteknek is adj egy esélyt:
