2020.11.30.

Vászonzsákoslány: 3 tipp, hogyan öltözködj szeméttermelés nélkül

Antal Éva Ráhel

Évi, hulladékmentes életmódot folytató bloggerinánk következő cikkében arról mesél, hogyan alakította át ruhatárát tudatosan úgy, hogy az a környezetének is jó legyen.

Rengetegen kérdezik tőlem, hogy az étkezés mellett hogyan sikerül megoldanom mondjuk a ruházkodást - szemétmentesen.

Ezért arra gondoltam, hogy ebben a cikkben mesélek egy kicsit az etikus divatról, a fast fashionről, és arról, hogy fogyasztóként milyen lépéseket tehetünk a környezetszennyezés ellen a gardróbunkon keresztül.

Évi előző cikkét itt olvashatjátok:

Vászonzsákoslány: A zerowaste életmód első buktatói

via GIPHY

Bár jelenleg designkultúrával és online tartalomgyártással foglalkozom, tinédzserként minden álmom az volt, hogy divattervező lehessek - egyetemi tanulmányaim előtt textiltervezőnek készültem. A vásárlás számomra egy hobbi volt, gyakran csak unalomból róttam a plázák boltjait, hogy elüssem a köztes időt, amíg vártam a vonatot.

Te tudod, ki varrta azt, amit hordasz?

Évi egyik kedvenc, használtan szervált farmeringében

Amikor elkezdtem átállni a zero waste, más néven hulladékmentes életmódra, természetesnek vettem, hogy az új életforma nemcsak az étkezésünkre és a fürdőszobai eszközeinkre terjed ki, hanem a ruházkodásomra is. Ha szükségem volt egy új nadrágra, igyekeztem turkálóból használtan beszerezni és nem újat venni, de igazság szerint a fenntartható divat mellett a The true cost című, netflixes dokumentumfilm után köteleztem el magam. Korábban bele se gondoltam abba, hogy vajon ki készíti azt a ruhát, amit én relatíve olcsón vásároltam meg egy kommersz fast fashion divatüzletben. A film után kinyitottam a szekrényem, és megláttam azt, amit korábban észre se vettem:

Minden címkén ott virított, hogy bizony-bizony Bangladeshben gyártották, és jórészt kőolajszármazékból készült az a ruci, amiért én 5 percig annyira rajongtam.

És azon túl, hogy alulfizetett emberek varrják őket, ezek a ruhák csak termelik a szemetet, hiszen műanyagból készülnek, és ezért sosem bomlanak le.

De mégis mit tehet az átlag ember, aki nem tudja megfizetni az etikus divatot, aminek bizony ára van?

1. Nem kell (annyi) új ruha

Évi egy szuper turkált pulcsiban

Először is ne vásároljuk annyit. Mióta elkezdtem odafigyelni arra, hogy mit támogatok a pénzemmel, sokkal kevesebbet vásárolok. Kreatívabban bánok a ruháimmal, többféleképp hordom őket, hirtelen értelmet nyert nálam az a mondás, hogy a kevesebb néha több.

2. Anyu szekrénye

Ha mégis szükségünk van valamire, azt beszerezhetjük használtan turkálókból, online, vagy akár rokonoktól, barátoktól is. Mielőtt megválnék ruháimtól, mindig megmutatom őket a legjobb barátnőmnek, aki boldogan csap le a legjobb darabokra. Azért is jobb használtan vásárolni, mert egyrészt sokkal olcsóbb, mintha újonnan vennénk, másrészt így leemelünk egy darabot a szemétkupac tetejéről.

3. Elromlott? Javítsd meg!

via GIPHY

Sokkal fenntarthatóbb, ha megjavítjuk és új életet adunk a tárgyainknak, mintha gondolkodás nélkül kidobnánk őket. Még ma is élnek az olyan szakmák, mint a cipész, harisnya-szemfelszedő, varrónő. Édesapám a minap mesélte nekem boldogan, hogy a több éves bakancsát, aminek már teljesen szétment a talpa, elvitte egy cipészhez, aki olyan jól megcsinálta, hogy szebb, mint új korában.

Na jó! De mégis mit nyertem ezzel az egésszel?

Azon túl, hogy óvom a bolygót, megbecsülöm azt, amim van, beérem sokkal kevesebbel is, mint korábban. Spórolok, hiszen nem vásárolok annyit. És most már van hely a gardróbomban az igazán értékelt kincseknek is.

Antal Évi