Valóban véd a BCG-oltás a koronavírustól?

Kutatók érdekes összefüggést találtak a BCG-vakcinával oltott országok és a koronavírus terjedése között. Mi következik ebből? 

Minden olyan hírbe két kézzel kapaszkodunk, ami reményt ad, vagy kicsivel kevésbé riasztónak mutatja a koronavírust. Épp ilyen egy folyamatában lévő vizsgálat, amely a tuberkolózis ellen kapott oltás és a koronavírus lefolyása közti összefüggéseket kutatja.

Országok közti különbségek

A COVID-19 már mindenütt ott van, de nem mindenhol ugyanolyan a lefolyása, bizonyos országokban sokkal több áldozata van és nagyobb számban is betegednek meg, mint máshol. A jelenséget eddig az adott ország társadalmi normái közti különbségekkel magyarázták - például azzal, hogy az olasz fiatalok gyakrabban járnak meglátogatni a nagyszüleiket, így könnyen terjeszthették ebben a korosztályban a vírust. Sokat számít az egészségügyi rendszerek közti különbség, a tesztelés folyamata is, vagy hogy milyen korlátozó intézkedéseket a járvány mely szakaszában vezettek be.

Ahol beadták

Az országok közti különbségek magyarázatára most a különböző oltási szokások vizsgálatát vetették fel a kutatók. A BCG tuberkolózis elleni oltást nálunk 1954 óta megkapja mindenki, kötelezően. Ilyen rutinnal oltja a lakosságot Brazília és Japán is, ahol szintén a 20. század első felétől kezdve beadták mindenkinek a vakcinát. Ezekben az országokban nem követelt annyi áldozatot a vírus, mint máshol.

Ezt is olvasd el:

Most akkor fertőtleníteni kell a boltban vásárolt termékeket?

Ahol nem alkalmazzák, ott a koronavírus is durvábban jelenik meg?

Ezzel szemben Franciaországban és Spanyolországban felfüggesztették, Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában és az USA-ban pedig be sem vezették a BCG-oltást, itt jelentősen rosszabb a helyzet, sokkal elterjedtebb a vírus, és sokkal többen halnak meg a betegségben. Iránban pedig, ahol ugyancsak tombol a járvány, csak később, a nyolcvanas években vezették be.

Az immunerősítő oltás

De hogyan lehetséges, hogy egy baktériumtörzs, ami annyira gyenge, hogy a tuberkulózis betegséget nem váltja ki, de az immunválaszt igen, véd más betegségek ellen is? A feltételezések szerint nemcsak bakteriális fertőzések ellen védhet, hanem sok más betegséggel szemben védettséget adhat, ami nagyon ritka. Ennek magyarázata az lehet, hogy az újszülött immunrendszerét a korán beadott oltás megerősíti, így a szervezet ellenállóbb lesz más fertőzésekkel szemben is. Ezek a feltevések még nincsenek klinikailag bizonyítva, de most, hogy a feltételezések megalapozottnak tűnnek, megindultak a vizsgálatok. Sokan azonban erősen kételkednek benne, és teljesen megalapozatlannak látják a gondolatot is.

Indulnak a tesztek

Bizonyos betegségek esetében ennek ellenére már alkalmazzák is az oltást az immunrendszer erősítésére, például hólyagrák kezelésére. Ausztráliában a hetekben 4000 egészségügyi dolgozón tesztelik a BCG oltás hatékonyságát és adott esetben a koronavírus tüneteit is enyhítő tulajdonságait. Hollandiában a következő hetekben ugyancsak teszteket végeznek, itt ugyanis egyáltalán nem alkalmazták még korábban ezt a védőoltást.

Ha kiderülne, hogy a BCG oltás valóban enyhítheti a koronavírus tüneteit (bár százszázalékos megoldást szinte biztosan nem ígér), az azért lenne különösen jó hír, mert míg a COVID-19 elleni oltás kifejlesztésére és tesztelésére még nagyon sokat kell várni, addig ez a vakcina már kész, működőképes és azonnal széles körben alkalmazható.

Ezeket olvastad már?

Ezeket olvastad már?

Címlapkép: Getty Images

Via és via és via

Címlapról ajánljuk

További cikkek