November 27-e van, és éppen fokozódik a hóhelyzet Magyarországon, mi viszont plusz 20 fokban bandukolunk Valencia szecessziós negyedében, majd a Spanyol Khaki Szövetség (Asociación Española del Kaki) embereivel együtt felkerekedünk, hogy közelebbről is szemügyre vegyünk egy datolyaszilvaültetvényt (egyéb nevei: sharonfruit, hurma, kákó, persimon, kakiszilva). Hogy micsodát? Igen, jól olvastad.
Kiemelkedő minőségű gyümölcsök és zöldségek Európából
Még 2021-ben indult el a Mediterranean Combo névre hallgató hároméves program, amely keretein belül a Görög Friss Zöldségtermelők Szövetsége és a Spanyol Khaki Szövetség azt tűzte ki célul, hogy a mediterrán zöldségeket és gyümölcsöket, így például a datolyaszilvát népszerűsítsék az Európai Uniós országokban. A programban képviselt, jó minőségű termékeket egyébként ingyen is meg lehet kóstolni, ha ellátogatunk Görögország, Németország, Spanyolország vagy Magyarország legforgalmasabb piacaira. A Mediterranean Combo szervezői ugyanis részben így próbálják megszerettetni a kontinensről származó gyümölcsöket és zöldségeket, illetve újságíróknak is szerveznek tanulmányutakat.
2023 év elején az említett program keretein belül Kréta szigetén jártunk, az erről készült élménybeszámolót pedig ezen a linken tudod elolvasni. Ezúttal azonban nem egy szigetre utaztunk, hanem Valenciába, amelyet a Földközi-tenger egyik legtermékenyebb területeként tartanak számon.
Több ezer hektáros kakiszilva ültetvényen jártunk
Első felfedező utunk egy Valenciától nagyjából 30-40 perces autóútra lévő településre vezet, ahol egy datolyaszilvákkal teli, hatalmas raktárt találunk. A megtisztított datolyaszilvákkal megtöltött rekeszek és dobozok egészen a mennyezetig érnek, ezért egészen hihetetlen látványt nyújtanak. A jókedvű, vendégszerető termelőktől azt is megtudjuk, hogy már évtizedek óta foglalkoznak az eredetileg Ázsiából származó narancssárga gyümölccsel. A szüreti szezonban pedig rengeteg helyi embernek adnak munkát. Jelenleg több ezer hektárról takarítják be a több százezer tonnányi datolyaszilvát.
Valenciában a Diospyros kaki 'Rojo Brillante' (spanyol eredetű datolyaszilva fajta) nevű fajta terem, amelynek mérete nem sokkal nagyobb, mint egy almáé.
De ennél több hasonlóság aligha van a két gyümölcs között.
A datolyaszilvát például nem jó ötlet egyenesen a fáról megenni, mert olyan sok benne a tannin (csersav), hogy azonnal összehúzza a nyelvet borító nyálkahártyát, ami rendkívül kellemetlen érzés.
A termelők azonban megtalálták a megoldást a problémára, ugyanis a szüret után több mint 90 százalékos szén-dioxiddal kezelik a gyümölcsöket, így megszabadulva a kellemetlenül szárító érzetet adó tanninoktól. Ezután pedig a termelőtől függ, hogy milyen szempontok alapján válogatja szét a datolyaszilvákat. Akad például olyan, aki a szín és méret alapján szelektálja a gyümölcsöket, de olyan is van, aki a fajták szerint szortírozza a kakiszilvát.
Az érett, mézédes gyümölcsöt aztán Európa különböző pontjaira szállítják, így könnyen találkozhatunk a zamatos valenciai kakiszilvával a hazai boltokban is.
Fedezd fel a datolyaszilva csodavilágát
A Spanyol Khaki Szövetség képviselői természetesen nem hagynak minket kóstoló nélkül, így mindenki kap egy nagy szeletet a mézédes, ropogós belsejű kakiszilvából. Nagy meglepetésünkre spanyol kollégáink szőröstül-bőröstül befalják a gyümölcsöt. Egy pár percig még tétlenkedünk, majd mi is beleharapunk a datolyaszilvába pont úgy, mintha egy almát ennénk. Az első falat után szótlanul állunk, és nem értjük, hogy eddig miért nem így ettük ezt a gyümölcsöt.
Majd rájövünk, hogy hiába lehet már évek óta nálunk is datolyaszilvát kapni, igazából nem ismerjük ezt a gyümölcsöt.
Kezdjük a legelején, a datolyaszilva egy Délkelet-Ázsia, Kína, Japán és India területein őshonos gyümölcs, amely manapság már a Távol-Kelettől kezdve Amerikáig mindenütt megtalálható a szubtrópusi és a szubmediterrán klímában. Európába a 19. században érkezett, termesztése pedig a Földközi-tenger medencéjében terjedt el, ahol a magas napsütéses órák száma és az enyhe éghajlat kedvező körülményeket biztosított.
Számos fajtája létezik, de a legismertebbek közé tartozik például a Diospyros kaki ’Vaniglia’, amely világosabb színű, gerezdekre osztott és középnagy méretű. De a nagy termésű, finom ízű, gömbölyded alakú Diospyros kaki ’Tipo’ és a középnagy, pogácsaszerűen lapított, sötét narancsszínű Diospyros kaki ’Hana Fuyu’ is nagyon elterjedt.
A datolyaszilva rendkívül gazdag A-, C-, P-vitaminokban, de megtalálható benne a B1-, B2- és E-vitamin is.
Ezenfelül vasban, kalciumban, foszforban, káliumban, magnéziumban és jódban is nagyon gazdag. Tehát egy rendkívül egészséges gyümölcsről beszélünk.
Kakiszilva ültetvények, amerre csak a szem ellát
A viszonylag alacsony gondozási igényű, rendkívül hidegtűrő kakiszilva ősszel kezd érni, így nem véletlen, hogy pont most járunk Valenciában. Az autóból kinézve szinte folyamatosan datolyaszilvától roskadozó fákat látunk. Az egyik termelő elmondja nekünk, hogy a nagyméretű gyümölcsök elérhetik a fél kilogrammos súlyt is. Azt is elmeséli nekünk, hogy a hamvaszöld, viaszos gyümölcsök sokáig a fán maradnak, így az őszi kertek pompás díszei lehetnek. Mi úgy látjuk a termelőkön, hogy ők igazán kedvelik ezt a gyümölcsöt, ezért időt, pénzt és energiát nem sajnálva igyekeznek minél jobb minőséget elérni.
Korábban említettük, hogy az éretlen gyümölcs nagyon sok csersavat tartalmaz, így fogyasztásra nem alkalmas. Ugyanakkor emiatt sem a madarak, sem a rovarok nem támadják meg.
Az érett gyümölcsnek viszont a narancssárga húsa puha, édes sárgabarackdzsem-ízű lesz.
Ha a datolyaszilva beérett, akkor felhasználható muffinok tésztájához, de készíthetsz belőle akár pudingot, krémet vagy kompótot is. Mi Valenciában több ételben is találkoztunk a gyümölccsel, de általában sós alapanyagokkal kombinálták. Tapasztalatunk szerint remekül passzol sültek mellé, sonkákhoz, sajtokhoz és salátákhoz. A zselés állagúra érett gyümölcsöt pedig egyszerűen ki lehet kanalazni a héjából.
Európa egyik éléskamrája
Nem fejezhetjük be élménybeszámolónkat Valencia bemutatása nélkül, amely Spanyolország harmadik legnagyobb agglomerációs körzete, és híres gazdag történelméről. A város élénk gazdasággal rendelkezik, amely elsősorban az iparra, a turizmusra és a mezőgazdaságra épül. Az ország keleti partján fekvő Valenciát egyébként sokszor szokták Európa egyik éléskamrájának nevezni.
Éghajlatának köszönhetően nagyon változatos mezőgazdasági termelést tesz lehetővé. A szubtrópusi éghajlat és az alacsonyan fekvő tengerparti területek, illetve a termékeny talaj, a gyümölcsök kiváló termőhelyévé teszik Valenciát, így nem meglepő, hogy az ott kóstolt datolyaszilva azonnal elcsábította az ízlelőbimbóinkat. A modern, barátságos város pedig telis-tele van hangulatos éttermekkel, kávézókkal és érdekesebbnél érdekesebb múzeumokkal. Emiatt nyugodt szívvel ajánljuk bárkinek, aki szeret nagyokat sétálni a tengerparton, imádja a múzeumokat, és kedveli az ínycsiklandozó spanyol tapasokat.
A háromnapos sajtóúton a Mediterranean Combo jóvoltából vehettünk részt.