Utálsz ételt kidobni, ezért megeszed a gyerek maradékát? Így tudnál erről leszokni

Tényleg jobb lesz attól az éhező gyerekeknek, ha kidobás helyett megeszed a gyerek otthagyott fél rántott húsát? Nem, igazából nem.

Téged is úgy neveltek, hogy ételt nem dobsz ki? Megszakad a szíved még egy kenyérhéjcsík után is, a gyerek által hátrahagyott negyed sonkás kifliről már nem is beszélve? De vajon tényleg megéri ezeket az otthagyott falatokat szülőként megennünk, jobb lesz-e ettől az éhező gyerekeknek?

Konyhamalackák

Elnézést a fenti kifejezésért, de tényleg érthetővé teszi, hogy a szülők mivel szembesülnek a gyerekeik étkeztetése során. Otthagyott negyed szendvicsek, fél tányérnyi húsok körettel - nincs az a szülő, akinek ezek láttán ne az jutna az eszébe, hogy bűn kidobni, hiszen más országokban éheznek a gyerekek. Ez persze igaz is (sajnos), de azzal azért legyünk tisztában, hogy attól, hogy mi megesszük a gyerek maradékát, egyáltalán nem lesz jobb az éhező gyerekeknek - az már más kérdés persze, hogy a megfelelő gazdálkodással sokat tehetünk az élelmiszerpazarlás ellen.

Ok, de hogyan mondjunk nemet?

A nemet mondás nem mindenkinek jön zsigerből. Van, aki bátran ellenáll, és van, aki el sem tudja képzelni, hogy valamit vagy valakit visszautasítson. És nem feltétlenül azért, mert sajnálja kidobni a kukába az ételt.A nemet mondás képtelensége mögött igen összetett okok állhatnak.

Az, hogy valaki képes-e nemet mondani, egy korai tanulási folyamat eredménye. A társadalmi, kulturális nyomáson túl egyéni faktorok is befolyásolják mindezt: bólogatunk, mert nem szeretnénk a másikat megbántani, félünk a visszautasítástól, hogy magunkra haragítjuk a környezetünket. Félünk a nyílt konfrontációtól, mert nem vagyunk eléggé biztosak önmagunkban.

Ha megismerjük önmagunkat és a saját határainkat, akkor tudni fogjuk azt is, mit tegyünk, ha maradékot látunk a tányéron. Már előre tudatosíthatjuk magunkban, hogy erre nincs szükségünk, vagy felkészülhetünk úgy is a helyzetre, hogy eleve kevesebbet szedünk magunknak.

Ha mélyére nézünk a kishitűségünknek és megtaláljuk az okát, az segíthet abban, hogy a nemet mondás helyett igeneket mondjunk. Nem a kajára, hanem elsősorban önmagunkra.

Gyakorlati tippek a hétköznapokra

Akármilyen kicsinek is tűnnek a gyerekünk által hátrahagyott falatok, azok bizony extra kalóriákat jelentenek - nem is keveset, amire már nincs szüksége a testünknek. Persze előfordulhat, hogy nem a saját ebédünk után takarítjuk le a gyerek tányérját, hanem ahelyett - ezzel viszont degradáljuk a saját helyzetünket, és garantáltan össze-vissza fogunk csipegetni egész nap, aminek következtében nem lesz egy normális étkezésünk sem. Azt pedig mindannyian tudjuk, és talán tapasztaltuk is, hogy étkezésünk minősége meghatározza az egész napunkat, hiszen a fizikai állapotunk befolyásolja a teljesítményünket és közvetve azt is, hogyan vagyunk együtt a családunkkal, barátainkkal. És ne feledjük, mindazt, amit mi csinálunk az étkező asztalnál, egyúttal a gyerekeinknek is megtanítjuk.

A fentiek elkerülésére próbáld ki az alábbiakat:

  • Tegyél ki egy cetlit a hűtőre: STOP maradék! Minden nap szembetalálkozol vele, így biztosabban rögzül.
  • Mielőtt befalnád az otthagyott sütifalatokat, adj időt magadnak! Tedd félre a kaját és gondold át újra, tényleg arra van-e szükséged, hogy megedd.
  • Vegyél egy nagy levegőt és dobd ki a kukába! Egy kakaós csiga negyede elenyésző összeg ahhoz képest, amit bűntudatként generálsz magadban és amennyi plusz kalóriát elfogyasztasz feleslegesen.
  • Használd fel a maradékot kreatívan, készíts új kajákat!
  • Vágd le a problémás részeket és tedd el későbbre! Egy fél szelet húst még simán tálalhatsz vacsorára körettel vagy szendvicsként.
  • Engedd el azt a gondolatot, hogy ha nem eszed meg a maradékot, kimaradtál valamiből. Nem maradsz ki semmiből, sőt, elkerülted a bűntudatot és igent mondtál saját magadra.
  • Csökkentsd az adagnagyságot és tanítsd meg a gyerekeknek, hogy inkább többször szedjenek kisebb adagot, minthogy aztán neked kelljen bűvészkedned a temérdek maradékkal!
  • Ha házon kívül esztek és nagyok az éttermi adagok, osztozzatok meg a főételeken, egy hamburgert is lehet félbevágva kérni és nem muszáj minden adaghoz sültkrumplit enni.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Ezeket olvastad már?

Címlapról ajánljuk

További cikkek