Zöld 2020.11.30.

Újévi fogadalmaim, amikkel megmentem a Földet idén (is)

Antal Éva Ráhel

A Vászonzsákoslány 2020-ra is kiötlött jó néhány megvalósítandó tervet a Föld megmentésére (aka hulladékmentessé tételére) vonatkozóan...érdemes követni a példáját!

Én nem vastagabb pénztárcára vágyom

Új év, új én, újabb lehetőségek, ígéretek és fogadalmak. Míg mások 2020-ban is elhatározzák, hogy nyárra elérik a lapos hasat vagy a vastagabb pénztárcát, én úgy döntöttem, idén nem vágom olyan fába a fejszémet, amit nem tudok ledönteni.

Szóval én csupán az ökológiai lábnyomomat szeretném tovább csökkenteni.

Büszkén tekintek vissza az elmúlt két év munkájára, hiszen:

elkezdtünk csomagolásmentesen vásárolni
a kulacsom elkísér mindenhova, hogy még csak véletlenül se kelljen PET-palackot használnom
szelektíven gyűjtjük a hulladékot
magam állítom elő a kozmetikumaimat és a takarítószereimet, szappannal fürdünk tusfürdő helyett
a fogkefénk is bambuszból van
a kommunális szemetesünk is nagyon ritkán telik meg

DE: be kell ismernünk, hogy a környezetbarát életvitel nem csupán a szeméttermelésből áll.

Azt fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nem úgy tekintek ezekre a célokra, mint valami kipipálandó listára, hanem mint egy hegyre, amit ha megmásztam, ujjongok, hogy sikerült.

Utazás

Azt már korábbi cikkekben és videókban is említettem, hogy az utóbbi években elkezdtünk tárgyak helyett élményeket gyűjteni, a legkedveltebb elfoglaltságunk az utazás. Ilyenkor pedig szinte minimális szemetet termelünk.

Erről itt írtam korábban:

Na, hát így kell környezetbarát módon, hulladékmentesen utazni

De az utazás során mégis a legfontosabb kérdés talán az, hogy mivel tesszük meg az utunkat. Minden egyes utazásunk előtt számításba vesszük azt, hogy mehetünk-e vonattal, busszal vagy telekocsival, de bizony vannak olyan helyek, ahová csak repülővel juthattunk el. Ezen szeretnék idén változtatni, hogy a lehető legkevesebbszer vegyük igénybe a repülés nyújtotta kényelmet, és minél többet kiránduljunk, utazzunk belföldön vagy akár csak a környező országokban.

Kísérletezés

Mióta elkezdtük a csomagolásmentességet, rákényszerültünk arra, hogy kész élelmiszerek helyett friss alapanyagokat vásároljunk, amivel nem csupán a környezetnek, de még az egészségünknek és a pénztárcánknak is jót tettünk. Azonban vannak dolgok, amiket időnként még most is előre elkészített formában szoktunk fogyasztani, úgyhogy idén szeretnék megtanulni kefirt, kombuchát és paradicsombefőttet készíteni.

Na de mi van a WC-papírral?

Mióta elkezdtük megosztani a személyes tapasztalatainkat a világgal a hulladékmentességről, egyre többen kérnek tőlünk tanácsot kommentben vagy levél formájában.

Bármily meglepő, a leggyakrabban feltett kérdés az szokott lenni, hogy: és mit használunk WC-papír helyett...

A kérdés pedig teljesen jogos, hiszen a WC-papír előállításához rengeteg energiát és vizet használnak fel, mi meg egy röpke pillanat után elhasználjuk, és ezzel tulajdonképpen rengeteget pazarolunk. Eddig újrahasznosított papírból készültet használtunk, ami ugyanúgy ellátta a dolgát, mint a hagyományos, de úgy döntöttünk, idén szintet lépünk a fürdőszobában is: lecseréljük a WC-papírt egy bidére. Igazából nem mi találjuk fel ezzel a spanyol viaszt, hiszen rengeteg kultúrában használnak vizet erre a célra, ami sokkal higiénikusabb és egészségesebb is a szervezetünknek.

365 nap, 50 ruha

Az elmúlt hónapokban sokat foglalkoztam a gardrób zöldítésével. Ebben segítségemre voltak Mengyán Eszter (Holy Duck! blog) fenntartható divatról szóló írásai és a True Cost című dokumentumfilm is. Bár az utóbbi években már szinte kizárólag használtan vettem a ruháimat, idén úgy döntöttem,megpróbálok egy évig nem vásárolni új ruhát, használtat sem. Kíváncsi vagyok, hogyan tudom majd variálni a meglévő ruhadarabjaimat, előkerülhetnek a szekrény mélyéről a már rég elfeledett darabok, sőt némelyik ruhámnak talán még a varrógéppel is nekiesek.

Élelmiszerpazarlás

Nemrég volt szerencsém részt venni a Magyar Élelmiszerbank egyik előadásán az élelmiszerpazarlásról, és az ott hallott számok sokként értek.

Magyarországon évente, fejenként átlagosan 68 kg élelmiszert dobunk ki, ami egy normál ember súlyának felel meg.

De egy kis odafigyeléssel és előretervezéssel ezen a számon könnyedén változtathatunk, úgyhogy idén erre is szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni. Bár módszeresen megtervezzük, hogy mit szeretnénk főzni a héten, mégis gyakran előfordul, hogy borul a dolog, és addig-addig halogatódik, míg meg nem romlik az az édeskömény vagy a fejes saláta a hűtőben. Utálunk ételt kidobni, fáj is a szívünk minden megfonnyadt almáért, úgyhogy ezen sürgősen szeretnénk változtatni.

Antal Éva