Életmód 2020.11.30.

Tünetértelmezés kezdőknek: 7 jel, amiből megértheted a beteg test tüneteit

Kessel

Mindannyian voltunk már betegek, és ha ezt olvassuk, túléltük, de kicsit azért érdemes felfrissíteni a fertőzéssekkel kapcsolatos tudásunkat, főleg most...

Alapesetben a testünk szövetei sterilek, ha viszont szétterjednek benne baktériumok, vírusok, ritkább esetben gombák, vagy még ritkább esetben paraziták, akkor van egy kis gond: fertőzést kaptunk és erre valahogy reagálnia kell a szervezetünknek, ha le akarjuk győzni. Mivel nem papírból vagyunk, ez az esetek túlnyomó többségében sikerülni is szokott.

Összeszedtük a szisztémás, azaz nem egy kis területen, mint például egy kissé begyulladt fogíny esetében jelentkező fertőzések legjellemzőbb tüneteit, és azt, hogy esetlegesen hogyan ismerhetjük fel őket mindenféle orvosi eszköz nélkül.

1. Sápadtság

A bőr felszíne alatti kis erek összehúzódnak, azaz kevesebb vér kering a bőrben, a beteg sápadt, látszik rajta, hogy nincs túl jól.

2. Láz

A test izmai összehúzódnak és elengednek folyamatosan, hogy hőt termeljen a szervezet, mert a kórokozók nem szeretik a meleget. Ez egy energiaigényes feladat, ezért több más tünetet is befolyásolhat, melyekre mindjárt sort kerítünk.

3. Megváltozott tudatállapot

Az ember, ha kellőképpen kutyául van, bizonyos dolgokat másképp él meg, ez lehet egészen kis változás is a normál állapothoz képest, például az, hogy mérgesebb, ha nem időben érkezik a teája, de főleg idősebb emberek esetében jellemző, hogy ha nagyon betegek, akkor zavarodottak lesznek.

4. Légzés rátája

Alapesetben egy perc alatt nagyjából 12-20-szor lélegzünk ki és be, azaz veszünk levegőt. Ezt egy sima órával ellenőrizhetjük. Ha lázasak vagyunk, akkor azonban remegünk, vagy éppen megpróbálunk egy alapesethez képest forró testhőmérsékletet fenntartani, és ezáltal megnő az energiaszükségletünk. Ezért, ha lázasak vagyunk, simán belefér, hogy gyorsabban lélegzünk a megszokottnál. Haviszontpercenként 25-nél többször veszünk levegőt, az már komoly betegségre utalhat.

5. Vérnyomás

Ha van vérnyomásmérőnk, az szuper, de ha nincs, az sem baj. Ha valaki képes arra, hogy ülő helyzetből felálljon, anélkül, hogy elszédülne, akkor a vérnyomása nem túl alacsony. Igazából akkor nem örülünk, ha a szisztolés (felső érték) vérnyomás 100-110 között van, és akkor aggódunk igazán, ha 90 alá megy, sőt, akkor orvost hívunk. Azzal is ellenőrizhetjük, hogy minden rendben van-e, hogy megnézzük, hogy mennyi idő alatt tudnak a köröm kis erei újra feltöltődni vérrel, ha egy kicsit leszorítjuk őket. Ehhez tegyük le a kezünket az asztalra, és az egyik körmünkre nyomjuk rá erősen a másik kezünk egy ujjával 5 másodperig. Utána engedjük el, és nézzük meg, az elnyomorított, elfehéredett körmünk mennyi idő után lesz újra normál színű. Ha a szín kevesebb, mint két másodperc alatt megint rózsaszínes, akkor minden rendben van. (Ha a vérnyomás túl alacsony, akkor lassabban jutna vissza a vér az ujjhegyig.) Ezt a tesztet viszont hidegben meg se próbáljuk: ilyenkor eleve hosszabb idő, amíg újra megtelnek az erek vérrel.

6. Pulzus

Biztos mindenki emlékszik rá, amikor testnevelés órán, futás után a tanár megszorította a csuklónkat, és felírta, hogy mennyi volt a pulzusunk. Ezt a műveletet kell nekünk is végrehajtani. Vagy a csuklón próbálkozzunk a külső oldalon, ahol a hüvelykujj felett kiáll a csont, ha lefele néz a tenyerünk, vagy a nyakon, az ádámcsutka magasságában, közvetlenül mellette. Sajnos kicsit rá kell nyomni ahhoz, hogy jól érzékelhető legyen. Indítsuk el a stoppert, és számoljuk, hányszor lüktet, azaz dobog a szívünk egy perc alatt. Ha 50 és 90 között, akkor minden rendben van. Viszont, ha valaki lázas, akkor a magához képesti normálisnál kb. tízzel magasabb érték is rendben van minden fokra vetítve, amivel megnőtt a testhőmérsékletünk. Azaz minél magasabb a lázunk, annál magasabb lesz a pulzusunk is, mert a lázhoz kell az energia, azaz gyorsabban lélegzünk, és ezzel nő a szívverések száma. (Gyerekeknél más értékek érvényesek.)

7. Vér oxigénszintje

Ezt otthon sehogy sem tudjuk mérni, de szerencsére nem ez az első jele annak, hogy valaki rosszul van. Mindenesetre, ha kékes színű a beteg, akkor orvos kell, nem színskála-méregetés.

Mindezeknek a tüneteknek az értelmezésében az a legfontosabb szempont, hogy egyre rosszabbak lesznek-e, vagy javulnak. Nyilván úgyis érezzük, ha komolyabb baj van, de ha azt is valahogy követni tudjuk, hogy hogyan javul az állapotunk egy betegségben, az különösen megnyugtató lehet.