A JOY Social Media Award #ökoharcos kategória jelöltjei, Eke Angéla és Steiner Kristóf elárulják, mi vezetett életmódváltásukhoz, és milyen hatással volt rájuk ez a döntés.
A veganizmus vagy a vegetáriánus étkezés a médiafelületeken egyre többször kerül kiemelt szerepbe, de sokaknak még mindig úgy tűnhet, úri hóbortról van szó, vagy egyfajta fanatikus életfelfogás köthető hozzá.
Eke Angéla, Junior Prima díjas színésznő két éve, a böjti időszakban egy kollégája hatására döntött úgy, hogy kipróbálja a vegán étrendet.
„Sem vegán, sem vegetáriánus nem akartam lenni, egyszerűen csak szerettem volna megtapasztalni, hogy milyen ez az étkezési forma. Amikor letelt a böjt, és újra húsos ételt ettem, érzékelhetőbb volt számomra a városban beszerezhető hús gyengébb minősége. Nem az az íz volt, amin szocializálódtam. Anno mi otthon csirkéket, libákat tartottunk, akik szép életet éltek, amíg el nem fogyasztottuk őket. A nagyipari termeléssel viszont nagy bajok vannak, sem egészségügyileg, sem etikailag, sem környezetvédelmileg nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amik számomra is kiemelt fontosságúak” – világít rá az underground díva arra, miért lett vegetáriánus és vegán törekvő.
„Amikor elkezdtem a vegetáriánus étrendet követni, rendszeresítettem az életemben a piacra járást, hogy kistermelőktől vásárolhassak. A tudatosság korábban is jellemző volt rám, sőt, az egész emberiség életében mindig is jelen volt, ez nem divat vagy egy újkeletű jelenség. A személyiségünk elemi része a tudatosság, amit aztán felülírt a kényelem”
– teszi hozzá Angéla, aki az utóbbi években a sárgarépa zöldjét sem dobja ki, pesztó lesz belőle vagy francia leves. „Ha te magad főzöd az ételedet, sokkal tisztább lesz, amit végül elfogyasztasz. Szervessé válsz azzal, amit megeszel.”
Steiner Kristóf, újságíró, műsorvezető, vegán séf és vlogger azt mondja, ha elkezdünk a növényi alapú étkezéssel egy kevésbé agresszív életet élni, mi magunk is kevésbé agresszívek leszünk. „Mióta vegánként élek, sokkal érzékenyebb lettem, de ez egy jófajta érzékenység. Bár eleinte én magam is „harcos vegánná” váltam, az évek folyamán sikerült megértem, hogy ez is – mint bármelyik másik ideológia – akkor működik a leginkább, ha békésen kommunikáljuk” – avat be életfilozófiájába a népszerű médiaszemélyiség. A vegánság azonban nem csak az ember szellemére van jó hatással. „Régebben étkezési zavarokkal küzdöttem, voltam 55 és 85 kg is. Azóta szépen beállt a súlyom az állandó súlyingadozásból, ez már 10 éve kitart, pedig korábban semmilyen terápia nem hatott. Maga a felismerés segített, hogy az étel sokkal többről szól annál, minthogy én megtömjem vele a bendőmet.”
Kristóf széles körben ismert vegán receptjeiről is, és úgy tartja, hetente egy-egy vegán étkezésen alapuló nap a „mindenevők” számára is hasznos lehet.
„Így felismerhetik, hogy a 100%-os növényi ételek mennyire feltölthetnek energiával vagy olyan érzésekkel, amiket eddig csak az állati alapanyagokat kínáló ételekhez tulajdonítottak. Fontos az ökológiai lábnyomunkra is figyelni, és bár a növényi étrend még önmagában nem jár ökológiai lábnyom csökkentéssel, de ha szezonális, helyi termesztésű alapanyagokat vásárolunk, úgy a bolygó is túlélhet, és nem csak mi ismerjük meg a vegán hedonizmus árnyalatait.”
A JOY magazin Social Media Award jelöltjeire az olvasók augusztus 25-ig szavazhatnak ezen az oldalon.
Szükségünk van olyan alapanyagokra, amelyek természetesen is feltöltik vitaminraktárainkat. Erre kiváló megoldás például a citrusok fogyasztása. Ezúttal a salátátokba csempészünk némi narancsot!
Ugyan szép őszünk van, de a hideg csak be-bekúszik a napjainkba. Védekezhetünk ellene sállal-sapkával, meleg teával, vagy talán a módszerek leghatásosabbikával: ízletes és melengető komfortételekkel.
Zöldségek több formában is kerülnek ma az ebédlőasztalra: először a minestronét pakoljuk tele velük, majd a főételként szolgáló fasírtba is teszünk belőlük bőven. Az édes zárásról pedig egy áfonyás sportszelet gondoskodik.