Grillezz! 2024.12.04.

Elkészítettem 3 tökfőzeléket családi recept alapján, mert nem egyértelmű, mi a klasszikus

Lakos Benedek

A magyar konyhában vannak olyan ételek, amelyeket szinte mindannyian készítünk, és szinte mindannyian máshogy tesszük ezt. A tökfőzelék is kiváló példa erre: abszolút nincs konszenzus abban, hogy a főzeléknek pirosnak vagy fehérnek, pikánsnak vagy savanykásnak, hígnak vagy sűrűnek kell lennie...és nem is kell, hogy legyen. Ezt bizonyítja az alábbi három recept is, nézzük csak őket!

Arról, hogy pontosan milyen a tökéletes tökfőzelék, valószínűleg sosem fogunk megegyezni nemzeti szinten. Pontosabban, egy igazságot leszögezhetünk viszonylagos bizonyossággal: a tökéletes tökfőzelék mindenkinek olyan, ahogy ő szereti, azt megszokta, nagymamájától tanulta. Én szeretek hinni ebben a megengedő sokszínűségben, ami lehetővé teszi, hogy száz különböző konyhába ugyanaz az étel készüljön, száz különböző módon. Ennyi példát persze nehéz lenne összegyűjteni, ezért én most csak három családi receptet hoztam a szerkesztőségből, de már ez a három tökfőzelék is olyan nagyrétű diverzitásról tanúskodik, hogy azt hiszem, igen jól bizonyítja a fent leírtakat.

Paprikás tökfőzelék Petrától, pontosabban Petra nagymamájától

„Kapor nálunk nem szokott belekerülni”

Petra nagymamájának főzeléke épp olyan, mint amit a neve is sugall: minden falatján érezhetjük, hogy egy nagymama szerető keze van a dologban. A többgenerációs recept alkalmaz néhány érdekes megoldást (a tökbe főzött egész paprika mindenképpen érdemel némi figyelmet), mégsem bonyolult, a végeredmény pedig határozottan házias és klasszikus hangulatú. Petra így nyilatkozott róla:

„Tökfőzeléket is sokféleképpen főzhetünk, nálunk azonban ez a recept a családi klasszikus. Én nagymamámtól ismerem ezt a receptet, aki a mai napig így készíti, mamám pedig a saját anyukájától tanulta, aki szintén az édesanyjától leste el a tökfőzeléknek ezt a receptúráját. Kapor nálunk nem szokott belekerülni, helyette azonban pirospaprikával és tv-paprikával is megbolondítjuk ezt az amúgy végtelenül egyszerű főzeléket, amit aztán sok-sok tejföllel elkavarva teszünk tökéletessé.”

Petra nagymamájának tökfőzelékreceptjéért kattints a képre!

Villámgyors paprikás „tökfőzelék” Benitől

„Mivel nem szeretem a liszttel, keményítővel habart főzelékeket, nem használtam semmi ilyesmit”

Jómagam is beszálltam a projektbe egy igencsak sajátosnak nevezhető főzelékkel, amit minden nyáron elkészítek kétszer-háromszor. Amúgy annyira nem családi a recept, ugyanis én alkottam meg pár évvel ezelőtt, amikor életemben először álltam neki egy tökfőzelék elkészítésének.

Mivel nem szeretem a liszttel, keményítővel habart főzelékeket, nem használtam semmi ilyesmit, egyszerűen csak gyorsan, fűszerek társaságában megpároltam a zöldséget.

Persze ez így önmagában még nem túl sok, ezért a tökös alapot mérhetetlen mennyiségű tejföllel szoktam enni (de tényleg annyival, amennyit nem szégyellek), illetve egy friss nosztalgiakiflivel, ami tökéletesen alkalmas az ízes szaftok feltunkolására. Gyakran tükörtojást is sütök hozzá, bár ez alapvetően elhagyható. Gyors, nyári, ízes: én szeretem, remélem más is fogja.

Beni villámgyors tökfőzelékének receptjéért kattints a képre!

Savanykás tökfőzelék cukkinival Andristól

Andris főzeléke maga a nyár: ennél frisseb főzeléket el sem lehetne képzelni. Mindezt a citrom és a joghurt jelenlétének köszönheti, amely alapanyagok krémessé és karakteresen aromássá teszik. Vagy Andris szavaival élve:

„A cukkinis tökfőzelék egy könnyű, krémes, ízletes magyar étel, amely a hagyományos tökfőzelék modern változata, ahol a cukkini ad egy friss csavart az ételnek. Krémes és sűrű, de nem túl nehéz. A cukkini és a tök együtt ad egy kissé roppanós, mégis puha textúrát, különösen, ha nem főzzük túl. A benne lévő kapor és egyéb fűszerek zöldes árnyalatot adhatnak neki. A cukkini enyhe, friss íze keveredik a tök természetes édességével. A kapor vagy más zöldfűszerek (például petrezselyem) egy frissítő, enyhén savanykás ízt adnak neki. Sokan tejföllel vagy joghurttal is gazdagítják, ami krémesebb és enyhén savanykás ízt eredményez. Általában főtt tojással, fasírttal vagy sült virslivel tálalom, de önmagában is laktató és ízletes.”