Megfőztük a lehetetlent: így készül a tobozlekvár, az erdei orvosság

A nyár legnagyobb ajándékai a friss gyümölcsök és zöldségek. Annak érdekében, hogy ebből a kincsből minél többet megmentsünk a télre, világszerte a befőzés különböző fajtáit alkalmazzuk. Persze mindenhol más számít normálisnak: a kényszer vagy a kényelem egészen érdekes lekvárokat hívott életre. Cikksorozatunkban ezekből mutatunk be néhányat, sőt, el is készítjük őket. Induljon a Lekvárosnézés a tobozlekvárral!

Sorozatunk első részében Kelet-Európa sötét fenyveseibe látogatunk, ahol tobozlekvár készül. Amikor először hallottam erről a készítményről, rögtön azokra a nagy, öreg fás termésekre gondoltam, amik az erdőben hevernek. Amikor aztán képeket láttam róla az interneten, még mélyebb lett a zavar a fejemben, hiszen gyönyörű, mélybarna, szinte pirosas szirupban úsztak a tobozok. Hogy lesz kemény fából tobozlekvár? Akkor még nem tudtam, hogy egy óriási meglepetés vár rám.

A tobozlekvár, Kelet-Európa elképesztő csodaszere

A tobozlekvár hazája

A lekvár után kutatva megtudtam, hogy Kelet-Európa legtöbb országában készítenek ilyet. Erdélytől Törökországon át egészen Grúziáig mindenhol felbukkantak a kis szirupos tobozok.

Hogy mi késztette az itt élő embereket a tobozlekvár készítésére? Talán a régiek „mindent használjunk fel” szemlélete, vagy a hagyományos gyümölcsök bőségének hiánya.

Mindenesetre megszületett a tobozlekvár, ami az általunk ismert gyümölcskészítményektől sok mindenben különbözik. Tulajdonképpen cukorszirupban eltett friss tobozok ezek, amit elsősorban nem desszertként, hanem házi orvosságként fogyasztanak.

Köhögésre, megfázásra és más légúti betegségekre szedik, persze inkább csak amolyan megelőzés ez, nem biztos orvosság. Gondolom, olyan szinten működik, mint a méz vagy a gyömbér.

Maga a tobozevés annyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy muszáj volt elkészítenem ezt a lekvárt, hogy a saját bőrömön tapasztaljam meg, milyen az orosz erdők íze.

Fenyőerdő a konyhában

Nem vártam sokat a cukorszirupban főzött tobozoktól, de mindenesetre belekezdtem a projektbe. Szerencsére éppen erdő közelében voltam, és találtam a lekvárhoz szükséges apró, zöld tobozokat.

Ezek nem nagyobbak, mint egy kisujjköröm, világoszöld színűek, és még nem nyíltak ki. Erőteljesen fenyős aromát árasztanak, és nem annyira gyantásak, mint az öregebb termések.

Alaposan meg kell mosni a főzés előtt, nem is a gyanta, inkább a szennyeződések miatt. Én egy egész kis adagot főztem, ez egy fél marék tobozból készült.

A lekvárhoz friss, zöld toboz kell

A cukorszirup, amiben forraltam, azonos mennyiségű vízből és cukorból készül. Minden hozzávalót feltettem egy fazékban főni. A hagyományos módszer többszörös felforralást igényel, ez alatt besűrűsödik és mélybarna, szinte piros lesz a lekvár.

Azért fontos a többszöri forralás, mert így fokozatosan megpuhulnak a tobozok. Nem akartam elhinni, de a folyamat végén a termés tényleg ehető lett. De ne rohanjunk ennyire előre!

Az első alkalommal 20 percig forraltam, már ekkor érezni lehetett a fenyő erőteljes aromáját. A szirup először halványzöld, majd lassan barnás lett. Ekkor pihentetni kellett, amíg teljesen kihűlt.

Még egy 20 perces forralás után a lekvár kezdett még jobban besűrűsödni, színe olyan lett, mint a halvány karamell. Mivel én kis adagot csináltam, két forralással el is értem a kellő állagot.

A lekvárt orosz blinivel próbáltam ki

Azt vettem észre, hogy nem szabad túl sokat kevergetni, mert úgy viselkedik, mint a karamell, és könnyen bekristályosodik a macerálástól.

Így lehet tobozt enni

A többszöri pihentetés alatt már türelmetlenül vártam, hogy megkóstoljam a tobozt. A teljes élmény érdekében orosz palacsintát, blinit sütöttem mellé, hogy legyen mire önteni a lekvárt.

A híg méz állagú, gesztenyebarna színű lekvár semmihez sem hasonlítható. A fenyő kellemesen érezhető, keserű vagy gyantás mellékíznek nyoma sincs. Na és a tobozok! Mint egy apró, ragacsos gumicukor, amiben teljesen visszajön a fenyő aromája.

Ilyen meglepetésre még álmomban sem számítottam: ugyan lekvárnak nem mondanám, inkább szirupnak, de mindenképpen egy olyan izgalmas ízzel találkoztam, amire egy darabig még biztosan emlékezni fogok.

Fenyőszirupos limonádé

A fenyőrügyből készített szirup jótékony hatása rendkívül eredményes megfázások esetén, a benne lévő anyagok nyákoldó hatásúak, így természetes köptetőként szolgál, ...

Orosz blini

Találtunk egy régi orosz palacsintareceptet, nem a legkönnyebb verzió, de megéri elkészíteni! Kaviárral, sajttal-tejföllel, de nagyi házi lekvárjával is tökéletes! :) 

Fenyőrügyszirup, a csodaital

Május és június között a fenyőkön új hajtások jönnek. Ezeket a rügyeket gyűjtjük be: 2 centis és maximum 6 centis hosszúság közöttieket keressünk! Ha lehetőségünk van rá, több ...

Elindult a Nagy Tavaszi Receptversenyünk, melyen minden receptbeküldő nyer!

Lássa és tesztelje a te főztödet az egész ország! 2021. április 26. és május 23. között töltsd fel a kedvenc tavaszi fogásod receptjét az egyszerűsített receptfeltöltés segítségével, és Nosaltys vászontáskával jutalmazunk – további nyeremények is várnak!

Nézd meg a részleteket, hogy te is részese lehess a kikeleti megújulásnak!

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!


Itt a befőzés szezonja, készülj fel velünk:

Legújabb receptek

Egyszerű francia hagymaleves

Csak a franciák olyan ügyesek és leleményesek, hogy az egyszerű vöröshagymából ízes, karakteres és komfortos levest tudjanak varázsolni. Szerencsére, az alábbi recept birtokában, ...

Céklaravioli

Hideg előétel céklából nagyszerű ricottás-parmezános-citromhéjas töltelékkel, pont olyan, mint a legjobb olasz ravioli, csak még színesebb, ízletesebb. Nagyszerű lisztmentes ünnepi ...

Céklacarpaccio

Húsmentes carpaccio céklával. A hajszálvékony céklaszeleteket csodálatosan tálalhatjuk mandulaszósszal, zöldsalátával, csírával, magokkal, bogyós gyümölcsökkel, akár ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...