Egyszerű, könnyen elkészíthető, és sokan akarják magukénak tudni az érdemet, miszerint az ő városukban készítettek először tiramisut. Egy biztos, a tiramisu az évszázadok alatt képes volt vágyat ébreszteni, uralkodókat boldoggá tenni, és minket, hétköznapi embereket is megörvendeztetni.
Mikor készült az első tiramisu?
Amilyen egyszerű elkészíteni a tiramisut, olyan ködös az eredete. A tiramisu szó szerinti fordítása „emelj fel”, „vedd fel”, de sokan úgy fordítják, hogy „vidíts fel” és „húzz fel”. A desszertért rajongók szerint a tira mi su név magára a textúra és az ízvilág könnyedségére vonatkozik, mások a kávé és a kakaó miatt afrodiziákumként tekintenek rá (húzz fel), míg a realitások talaján állók inkább abban látják az elnevezés forrását, ahogy a piskóta felszívja, felveszi a kávét.
Az egyik legizgalmasabb eredettörténet szerint a tiramisu ősét a kurtizánoknak köszönhetjük, akik a tojásból, alkoholból, mascarponeból, kakaóból és cukorból álló elegyet megalkották. Más források szerint nem a kurtizánokhoz, hanem 17. századi cukrászokhoz köthető: a monda szerint az első tiramisut sienai cukrászok készítették a válogatós és vékonydongájú Cosimo di Medici toszkán herceg látogatásának tiszteletére, ami a herceg mártása nevet kapta.A hercegnek annyira ízlett az édesség, hogy a receptet magával vitte Firenzébe, ami gyorsan elterjedt, és hamarosan Velence egyik legkedveltebb édessége lett.
Tény, hogy már az 1600-as években is készítettek a tiramisuhoz rendkívül hasonlító réteges desszertet, ez azonban jó eséllyel még nem a most ismert tiramisu volt - már csak azért sem, mert a mascarponet akkoriban ezen a területen még nem használták. Továbbá az is tény, hogy a különböző réteges krémes desszertek hosszú évszázadok óta népszerűek Olaszországban.
Sokan vélekednek úgy, hogy azt a desszertet, amit ma tiramisuként emlegetünk, valójában a trevisói Le Beccherie nevű éttermében alkották meg az 1960-as években: Roberto „Loly” Linguanotto, az étterem cukrásza készítette el első fia születésének tiszteletére, az elnevezés maga azonban csak később, egy 1983-as olasz szakácskönyvben jelent meg.
Egy kevésbé ismert történet szerint pedig Camillo Cavour-nak, az Egyesült Olasz Királyság első olasz miniszterelnökének kedveskedtek a desszerttel a 19. században. Sőt, olyan kevésbé romantikus vélemény is kering, miszerint az első tiramisu elkészítése valójában a cézár salátához hasonlít, vagyis az első tiramisu maradék süteményből és hideg kávéból állt össze.
Ezernyi változat
A klasszikus tiramisu mellett ma már annyiféle változat létezik, hogy a variációkat jóformán képtelenség összeszámolni. Az eredeti, minden felhajtást nélkülöző tiramisu alapját a eszpresszó kávéba áztatott babapiskóta, vagy más típusú száraz piskóta adja, amire mascarpone és zabaglione kerül - utóbbi egy tipikus olasz tejszínes puding, amelyet marsala borból, tojásból és cukorból készítenek. A kész tiramisut kakaóporral vagy csokoládéreszelékkel koronázzák meg.
Ennek a receptnek azonban számtalan változata létezik, mindenki a maga ízlésére formálhatja. A New Yorki-i Waldorf Astoria konyháján például ír szendvicskenyérből és ír kávéból készül a tiramisu. De van olyan is, aki borral vagy konyakkal készíti. Ehhez az édességhez tökéletesen illenek a bogyós gyümölcsök, de van, aki ricottával készíti, és akármilyen hihetetlen, létezik tiramisupizza is, aminek az alapját édesített pizzatészta adja.