Család 2020.11.30.

Teszteld hét lépésben, mennyire viselt meg mentálisan a koronavírus!

admin

Jobb figyelni magunkra és szembenézni a szorongásunk mértékével, így nagyobb eséllyel leszünk képesek eszközöket találni a leküzdésükre.

Bár sokan óriási lendülettel vetették bele magukat a sportba és más fizikai tevékenységbe a járvány kitörésével, a mentális egészségével nem mindenki törődik ugyanilyen alapossággal, pedig kellene. A jelen helyzet pedig nagyon megviselhet mindenkit, nem csak a hosszú bezártság vagy a minimálisra csökkent szociális élet, de a folytonos szorongás a betegségtől és egyszerűen csak attól, hogy mi lesz velünk, rendkívül megterhelő, amit talán nem is veszünk észre.

Mennyire szorong a világ?

Egy kutatás most a koronavírussal kapcsolatos szorongások természetét és mértékét igyekszik meghatározni. Az izraeli tudósok által irányított kutatás orosz kutatókkal fogott össze, hogy kidolgozzanak egy tesztet. A teszt elméleti alapja arra a megállapításra épült, hogy más, háborús krízishelyzetekkel szemben, amiknek jól látható határaik vannak, a járványveszélynek se határait se természetét nem ismerjük, így sokkal nagyobb bizonytalanság övezi, ezért a vele kapcsolatos szorongás is erőteljesebb. Most sokat segíthet a pszichológusoknak az, ha felmérik ennek a szorongásnak a jellegét.

A teszt

Mielőtt bemutatnánk a kutatás eredményét, teszteljük magunkat. Írjuk az állítások mellé, 1 és 7 között mennyire igaz ránk az adott állítás, majd számoljuk össze, hány pontot szedtünk össze.

1=egyáltalán nem értek egyet 7=teljes mértékben egyetértek

Nagyon félek a koronavírustól.
Kényelmetlenül érzem magam, ha a koronavírusra gondolok.
Remegni kezd a kezem, ha a koronavírusra gondolok.
Attól félek, hogy elveszíthetem az életemet a koronavírus következtében.
Amikor koronavírussal kapcsolatos történeteket olvasok az interneten, ideges leszek és félek.
Nem tudok aludni: félek, hogy elkapom a koronavírust.
A szívem hevesebben kezd verni, ha a koronavírusra gondolok.

Átlagos vagy azon felüli?

A kutatás tervezői szerint abban az esetben, ha összesen 17 pontot tudunk összeszámolni, akkor átlagos a vírussal kapcsolatos szorongás bennünk. A legtöbb ember állításonként 2-3 pontot adott, így összességében 7 és 34 közé esett a résztvevők összeredménye. Ez a teszt értékelői szerint egyértelműen azt jelzi, hogy a koronavírussal kapcsolatos szorongás egy fontos jelenség, amivel foglalkozni kell.

Nők és fiatalok

Érdekes módon a nők sokkal jobban szoronganak, mint a férfiak, és a diákok is nehezebben viselik az ezzel kapcsolatos terheket az idősebbeknél. Az is jól látható volt, hogy az erős vallási identitással rendelkező tesztalanyok is nagyobb félelmet élnek át azoknál, akik nem éreznek ilyesmit.

Szorongani normális

Bár sokkal nagyobb méretű kutatásra és több eredményre lenne szükség ahhoz, hogy globális tanulságokat vonjunk le, mégis azt mondják a tesztet kifejlesztő kutatók, hasznos látni, mekkora bennünk vagy körülöttünk a szorongás mértéke. Jó tudni, hogy mit érzünk, normális, akkor is, ha esetleg halálfélelmünk van vagy heves szívdobogást tapasztalunk. így ahelyett, hogy a tudatunk mélyére nyomnánk ezeket a félelmeket, képesek leszünk szembenézni velük és úgy kezelni őket, ahogy más egyéb, az életünkben megszokott feszültségeket kezelni szoktunk.

Ideális mértékű félelem

A kutatók azon is elgondolkodtak, vajon milyen mértékű szorongás nevezhető ideálisnak? Ha túl kevéssé aggódunk, az jelentheti azt is, hogy nem néztünk szembe a valósággal, ha pedig túl erősek a félelmeink, lehetséges, hogy túlreagáljuk, és jobb, ha kezdünk valamit a problémával. Ilyenkor érdemes figyelni, mik azok a források, amelyek hergelik a bennünk lévő feszültséget, és amennyire lehetséges, csökkenthetjük az ezekkel való találkozásainkat. Ha például túl sok rossz hírt olvasunk, tereljük a figyelmünket inspirálóbb, felemelőbb történetek irányába - és így tovább.