Életmód 2020.11.30.

Tényleg kevesebb IQ-ja lesz a vegán életmódot követőknek?

Nosalty

Mivel az agy sok energiát fogyaszt, és speciális tápanyagokra is szüksége van a megfelelő működéshez, így jogosan merülhet fel a kérdés: jó az, ha "csak" vegánok vagyunk?

Egyre többen választják a vegán életmódot, így nyilván egyre több kérdés is felmerül a témával kapcsolatban. Mindenki azt találgatja, hogy vajon tényleg annyira egészséges-e, ha egyáltalán nem eszünk állati eredetű termékeket. Az Index.hu nemrég arra kereste a választ, hogy vajon csökken-e az IQ-szintünk hosszútávon, ha vegánok vagyunk.

A kísérlet, ami szerint…

A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatói a kilencvenes évek végén 555 kenyai gyereket vizsgáltak, akik addig tulajdonképpenvegán életmódot folytattak, mivel csak hírből ismerték a húst. Teljesen véletlenszerűen négy csoportra osztották őket, és 21 hónapon keresztül eltérő ételeket adtak nekik az iskolában nap mint nap. Voltak, akik húslevest ettek, egy másik csoport tejet, harmadik olajjal dúsított levest, az utolsó csoport pedig a kontrollcsoportvolt, az ő étkezésükön nem változtattak.

A kísérlet letelte után intelligenciatesztet csináltattak velük, és összehasonlították a kísérlet kezdetén készülttel.

Az eredmény szerint a húslevessel etetett gyerekek a 21. hónap végén az összes többi gyereket felülmúlták a nem verbális következtetést mérő tesztben.

A húsos, illetve az olajjal felütött, energiadúsabb levest fogyasztó csoport felülmúlta a többieket a matematikai képességeket mérő tesztben. Azonban a verbális képességekben nem találtak különbséget. Tehát az állati eredetű kiegészítő táplálék pozitív hatással volt a kognitív teljesítményre a kutatók következtetése szerint.

krémleves

Megfázás elleni leves

krémleves

Kukoricaleves szójaitallal

zöldségleves

Vegán zöldségleves

Bár ebből azt hihetnénk, ha nem eszünk húst, akkor agy hátrányba kerül, esetleg károkat szenved, de ez nem feltétlenül igaz. A húsevés és a gondolkodási képességek kapcsolatának vizsgálata ugyanis hosszú történetre tekint vissza, de egyértelmű válasz máig sincs. Bár nincs eldöntve a vita, mégis inkább arra lehet következtetni, hogy valószínűleg kell az agynak a hús, hiszen rengeteg antropológus szerint a húsevés következtében "alakult ki az "ember."

Húsevés = nagyobb agy

Ezt azzal magyarázzák, hogy a hús megjelenése elődjeink étrendjében egybeesett azzal, mikor az agytérfogat drasztikusan növekedni kezdett. Az agy nyugalmi állapotban a szervezet által felhasznált energia 20 százalékát foglalja le, de mivel sosincs nyugalmi állapotban, így valószínűleg még többet. A többi főemlős agya ennek csak a felét fogyasztja, és az agyuk is kisebb - az ember agymérete pedig jóval nagyobb a testtömegéhez viszonyítva.

Vegyünk például egy gorillát, akinek háromszor akkora a testtömege, mint egy embernek, mégis kisebb az agya, mint nekünk. Ez azért van - az elmélet szerint - , mert a tisztán a növényi étrendjéből nem tudna elég energiát felvenni ennél nagyobb agy működtetéséhez. Ahhoz, hogy egy gorillának akkora agya legyen, mint egy embernek, napi 733 kalóriával többet kéne ennie, ami azt jelenti, hogy napi két órával többet kéne evéssel töltenie - holott ébren töltött idejének 80%-át így is evéssel tölti.

Ez ugyanúgy ez emberelődökre is igaz: mivel akkor van a legjobban kiszolgáltatva a veszélynek, mikor élelmet szerez magának, vagy éppen táplálkozik, nem tehette meg, hogy az evéssel töltött időt növelje. Mivel azonban agyunk mégis megnőtt, így arra lehet következtetni, hogy ennek a húsevés volt az oka.

túrós tészta

Vegán "túrós" tészta padlizsánpörccel

különleges palacsinták

Vegán hortobágyi palacsinta

sajtos tészta

Vegán mac and cheese

Egy másik kutatásban…

Egy 1,5 millió éves kisgyermek koponyáját vizsgálták meg, amelyet a mai Tanzánia területén találtak. A csonton egy Európában mára már elfeledett, a harmadik világban azonban még mindig előforduló betegség, a porotikus hiperosztózis nyomait találták. Ezzel a betegséggel azok küzdöttek, akik elégtelen, esszenciális tápanyagokat nélkülöző táplálkozást folytattak, ennek eredményeként vérszegénység jöhetett létre,a csontszövet pedig szivacsossá válhatott. Ennek oka a nem megfelelő mennyiségű állati táplálék lehetett.

Ezekből azt a következtetést lehet levonni, hogy ez a baba minőségileg alultáplált volt, viszont, mivel egész más körülmények közt élt és más tápanyagokhoz jutott, mint ma egy vegán, nem feltétlen lehet párhuzamot vonni a kettő közt – magyarul nem lehet feltétlen a húsmentes étrendet okolni.

Összefoglaló

Ezek ellenére nem bizonyítható, hogy a vegánokalacsonyabb IQ-val rendelkeznének. Ezt leginkább egy olyan kísérlettel lehetne bizonyítani, ami a modern tudományetikai szabályok szerint elképzelhetetlen, hiszenegy tucat újszülött kéne hozzá, akiket véletlenszerűen sorsolnának ki a vegán és a húsevő csoportba, majd így nevelnék fel őket.