Tényleg fogynod kell, vagy csak azt hiszed? Segítünk eldönteni!

Ráálltál a mérlegre, és úgy érzed, van rajtad néhány kiló felesleg? Így tudod kiszámolni, hogy valóban fogynod kell-e!

Munkám során nagyon gyakran találkozom azzal, hogy a hozzám fordulók fixen ennyi vagy annyi kilók szeretnének lenni. Van, hogy ez a “lánykori” súly, van, hogy a szülés előtti súly, van, hogy egy pontosan meg nem határozott okból vágyott érték. Ennél egy fokkal szomorúbb az a tény, hogy rengetegen gondolják, hogy a mérleg által mutatott szám egészségi állapotuk egyetlen mutatója, és attól függ, hogy jó vagy rossz napjuk van-e éppen, hogy mit mutatott reggel a mérleg nyelve.

Természetesen van, hogy valakinek valóban szüksége van fogyásra, ez nyilvánvaló. De tapasztalatom szerint nagyon sokan vannak, akiknek a testtömege normális, de mégis fogyni szeretnének - néha nem is keveset. Lássuk, hogy tudod eldönteni, hogy neked valóban fogynod kell-e!

A BMI-számítás képlete: BMI = kg/m2, ahol a „kg" a jelenlegi, kg-ban kifejezett testsúlyunk, ezt osztjuk el a testmagasságunk méterben kifejezett négyzetével („m2"). Azaz pl. egy 170 cm magas, 65 kg-s súlyú nő BMI-je: 65/(1,7*1,7) = 22,5 kg/m2. Az így kapott értéket az alábbi táblázat szerint különböző kategóriákba soroljuk:

  • Ha BMI-nk az elhízott kategóriába esik (>29,99) - és nem vagyunk díjbirkózók -, akkor mindenképpen fogynunk kell, lehetőleg orvosi/dietetikusi felügyelet mellett. Extrém elhízás esetén (>35) érdemes mérlegelni a műtéti megoldásokat is. 
  • Ha BMI-nk a túlsúlyos kategóriába esik, akkor is legyen célunk a fogyás. Keressük fel a háziorvosunkat, kerüljenek feltérképezésre a kísérő betegségek, konzultáljunk dietetikussal a megfelelő, kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes testtömegcsökkentő étrend összeállításáról, és vezessük be mindennapjainkba a rendszeres mozgást. 
  • 25-27-es BMI között nagy valószínűséggel elég lesz az életmódváltás egészségünk visszanyerése, majd megőrzése érdekében, de mindenképpen konzultáljunk szakemberrel.
  • Ha nincsenek kísérő krónikus betegségeink (pl. magas vérnyomás, IR vagy diabetes, magas húgysavszint stb), akkor a 25-26 közötti BMI-re már nem kell rágörcsölni, ekkor helyezzük a hangsúlyt a kiegyensúlyozott, egészséges étrendre, és a rendszeres fizikai aktivitásra.

Eddig volt egyszerű a képlet, de mi a helyzet akkor, ha a BMI-nk a normál tartományba esik (18,5-24,99 közé), és mi úgy érezzük mégis, hogy nekünk márpedig fogynunk kell, mert így is van rajtunk plusz 5 kiló az érettségiző súlyunkhoz képest?

  • Először is, engedjük el ezt a lánykori súly témát. Nem vagyunk már kamaszlányok, egyáltalán nem kell, hogy az akkori testsúlyunk legyen az etalon. 
  • Másodszor, és ez a legfontosabb, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy étrendünk kiegyensúlyozott legyen, szélsőségektől mentes, és építsük be a heti rendünkbe a rendszeres testmozgást. Tévhit, hogy azért kell sportolni, hogy fogyjunk, azért kell sportolni, hogy testünk egészségét szolgáljuk - és emellett formásodjunk, izmosodjunk, javuljon a rugalmasságunk, hajlékonyságunk, és támogassuk csontozatunk, izomzatunk, ízületeink egészségét. A rendszeres sport mentális egészségre gyakorolt hatása sem kérdőjelezhető meg.

Ha normál testtömegűek vagyunk, akkor is érdemes megnézetnünk a testösszetételünket, és kideríteni, hogy a normál testtömegünk mögött milyen zsír- és izomszövatarány áll. Ugyanis való igaz, hogy akkor is lehet túl magas a zsírszövetünk aránya, ha egyébként normál vagy vékony testalkatúak vagyunk. Ha a felmérés során kiderül, hogy nálunk is ez a helyzet, akkor sem kell kétségbeesni - az út ilyen esetben is a megfelelő tápanyagösszetételű, kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres sport.

Ha BMI-nk 21-22 alatti, akkor nem javasolt a fogyási cél, ha pedig a sovány kategóriákba esik (<18,5), akkor tilos. Ez utóbbi esetben javasolt felkeresni dietetikust, aki segít összeállítani az egészséges testtömegnövelő étrendet.

Ezeket olvastad már?

Szerző: Bodon Judit / dietetikus

Címlapról ajánljuk

További cikkek