Gyakran felmerülő tévhit, hogy a teljes kiőrlésű kenyerek azért ajánlottak egy fogyókúrában, mert a finomított lisztet tartalmazó testvéreiknél alacsonyabb energia- és/vagy szénhidráttartalmúak. Ha akad is némi minimális különbség-e két értékben, energia- és szénhidráttartalom tekintetében a fehér kenyér gyakorlatilag - sajnos - azonosnak tekinthető a teljes kiőrlésű változatokkal. Mivel a sikeres, fenntartható testsúlycsökkentés egyik alappillére a megfelelő napi energiabevitel - e tekintetben tehát mind a fehér, mind a teljes kiőrlésű kenyereket elsősorban mennyiségükben kell korlátozni a napi étrendben - , ez azonban korántsem jelenti azt, hogy teljes mértékben elhagyandóak.
Akárcsak a normál kiegyensúlyozott étrendben, a testsúlycsökkentő étrendben is kell, hogy szerepeljenek szénhidrátok. Ahogy azt már korábban megmutattam, fogyasztásukkal kapcsolatban a lényeg, hogy az egyszerű szénhidrátok (pl. cukor, édes sütik, hozzáadott cukorral készült termékek) helyett válasszuk az összetett szénhidrátokat: a zöldségféléket, a hüvelyeseket és a teljes kiőrlésű gabona felhasználásával készült termékeket (pl. tészta-, kenyérfélék, különféle formájú és méretű kifli- és zsemlefélék).
Ha viszont kalória szempontjából mindegy, hogy melyik fajta kenyeret választjuk, miért előnyösebb mégis a teljes kiőrlésű?
A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a teljes kiőrlésű lisztek tartalmazzák a gabonaszem összes alkotórészét (a korpát és a csírát is), kivéve a külső, szennyezett, vékony héjréteget.
Gyakorlatilag ebből a tényből fakad a teljes kiőrlésű termékeknek a finomított termékekkel szemben jelentkező minden jó tulajdonsága: magasabb élelmi rost-, vitamin-, fehérje- és ásványianyag-tartalom. Igaz, hogy a gabonacsíra miatt a teljes kiőrlésű termékek zsírtartalma egy leheletnyit magasabb, de a csírarészben található zsírok bővelkednek az élettanilag kedvező hatású, egyszeresen- és többszörösen telítetlen zsírsavakban.
Ha magunk készítjük otthon a kenyeret, a kiflit, a zsemlét, a pizzát vagy akár a kalácsot, kekszet, süteményt, bátran próbálkozzunk teljes kiőrlésű lisztfajtákkal, Graham-liszttel. Kísérletezzük ki a magunk, családunk ízlésének leginkább megfelelő arányt a tésztakészítéshez!
A bolti termékeknél legyünk óvatosak, csak azért, mert valami barna színű, még nem jelenti azt, hogy teljes kiőrlésű lisztből készült! Ha tehetjük, olvassuk el a címkét, kérdezzünk rá az eladónál, keressük a megbízható kereskedőket és termékeket.
Még több hasznos cikk dietetikusunktól:
