A fesztivál lényege továbbra is az erdélyi alapanyagok és gasztronómiai hagyományok ápolása. Erdélyre mindig is jellemző volt több nép együttélése, amiből egyenesen következett az, hogy ezen népek gasztronómiájának egy különleges elegye alakult ki olyan fogásokkal és receptekkel, amelyek máshol biztosan nem jöhettek volna létre. Mindemellett az erdélyi, és azon belül a székely konyhára is jellemző a nagyfokú szezonalitás és a természetközeliség, amit nemes egyszerűséggel úgy fogalmaz meg a székely népi nyelve, hogy „abból főzünk, ami van”. Ez semmiképp sem negatív vonás, hiszen ez a vidék rendkívül gazdag zöldfűszerekben, gyógynövényekben, de többszázféle ízletes gombafaj és rendkívül jó minőségű bárányhús is található náluk.

Hogy milyen volt a második Taste of Transylvania? Nézz be velünk az erdélyi gasztrofesztiválra:

Mindezt idén a low waste filozófiával is összekötötték a szervezők, ami azt jelenti, hogy a kiállítók és előadók számára tilos volt a tájidegen, sokezer kilométerről érkező alapanyagok (úgymint a tenger gyümölcsei, egzotikus növények és állatok, avokádó stb.) használata, helyette az autentikus erdélyi alapanyagok használatát támogatják, ezzel is csökkentve a fesztivál ökológiai lábnyomát.

Olvass további izgalmas interjúkat is:

• „Ugyanazt a nyelvet beszéljük, mégis ugyanazzal a nyelvvel picit másképp érezzük az ízeket" – az első Taste of Transylvania fesztivál Erdély gasztronómiai örökségét ünnepli

• „Minél kevesebb fűszert használunk, annál jobban megismerjük az étel igazi ízét" – Jeong Kwan buddhista szerzetesasszonnyal beszélgettünk

• „Igaz a mondás, hogy mire a kezüket a kilincsre teszik, már tudjuk, mit fognak rendelni” – interjú a szentendrei Teyföl tulajdonosaival