Kiderült, mely életkorban kezdünk komolyan foglalkozni az egészségünkkel

Gyerekként még valóságos tortúra, ha orvoshoz kell mennünk, fiatal felnőttként inkább csak kedvünk nincs hozzá, vagy időt nem találunk ilyesmire – de akkor mégis mikor kezdünk el komolyabban is foglalkozni az egészségi állapotunkkal?

Az Egyesült Királyságban most végeztek egy felmérést, ami rámutat, hogy pontosan mennyi időbe telik, mire az emberek végre elkezdik komolyan venni az egészségüket. A 2000 felnőtt részvételével készült kutatás szerint az országban az emberek a 38. életévük betöltése után kezdenek el foglalkozni az egészségükkel – és általában ezt sem „csak úgy”, maguktól teszik meg.

A tanulmány ugyanis azt találta, hogy csak akkor kezdik el monitorozni az egészségüket, illetve akkor tesznek konkrét lépéseket ennek megőrzésére, mikor újfajta fájdalmakat vagy egyéb egészségügyi problémát tapasztalnak magukon, esetleg amikor elérnek egy életkor-mérföldkövet.

Sőt: akadnak olyanok is, akik egészen addig nem veszik ezt komolyan, amíg el nem veszítik az egyik szerettüket.

Ebben a korban kezdünk el foglalkozni az egészségünkkel

A kutatás arra is rávilágít, hogy a hírességeknek is van szerepe abban, hogy az emberek elkezdjenek figyelmet fordítani az egészségi állapotukra. Körülbelül minden harmincadik megkérdezett vallotta be, hogy sokkolta őt, amikor megtudta, hogy egy-egy híres személy egészségügyi problémával küzd, és ez arra ösztönözte őt is, hogy komolyabban vegye a kérdést.

Ezzel kapcsolatban érdekes látni Károly király esetét. Miután bejelentették, hogy prosztata-megnagyobbodás, majd rák miatt kezelik, az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálatának ezzel a betegséggel foglalkozó weboldalát 11-szer többen látogatták meg, mint az előző napon. Ez azt jelenti, hogy öt másodpercenként egy ember kereste fel a platformot.

Nagyon könnyű figyelmen kívül hagyni az egészséget – különösen akkor, mikor fiatalok vagyunk, vagy úgy érzezzük, hogy minden rendben van

– mondja Dr. Elizabeth Rogers, a brit Bupa Health Clinics klinikai igazgatója.

Rogers szerint ez valamilyen szinten természetes, hiszen senki nem akar arra gondolni, hogy esetleg valamilyen problémája lehet – pláne akkor, ha tökéletesen egészségesnek érzi magát. Mégis hangsúlyozza a megelőzés és a szűrések fontosságát, hiszen sok betegség esetében a korai jelek egyáltalán nem árulkodók.

A tanulmány továbbá arra is rámutatott, hogy a felnőttek mindössze 11 százaléka vallja be, hogy még mindig nem veszi elég komolyan az egészségét.

Itt az ideje komolyan venni az egészségünket

Csaknem a megkérdezettek fele (45%) árulta el, hogy nem foglalkozott ilyesmivel fiatalabb korában, mivel teljesen jól érezte magát, míg 36 százalékuk egyszerűen túl fiatalnak érezte magát ahhoz, hogy emiatt aggódjon. A résztvevők 25 százaléka pedig szimplán úgy gondolta, hogy velük semmi rossz nem fog történni.

Most visszanézve 84 százalékuk úgy érzi, hogy fiatalabb korában magától értetődőnek tartotta egészségét, 39 százalékuk pedig sajnálja, hogy nem vigyázott jobban az egészségére, mielőtt elérte volna a húszas évei derekát.

10-ből csaknem négyen (38%) vallották be, hogy fiatalabb éveikben rossz étrendet követtek, míg 30 százalék azt állította, hogy túl sok alkoholt ivott, 28 százalék pedig úgy érzi, hogy túl sok stresszt engedett be az életébe.

Nincs mindenki számára egyforma megközelítés, ami az egészséget illeti: a testmozgás vagy az étrend terén akár kis módosítások is valódi változást hozhatnak mind a fizikai, mind a mentális egészségben, valamint segíthetnek megelőzni a jövőbeli betegségek kialakulását

– teszi hozzá Dr. Rogers.

30 százalékuk vallotta be, hogy őket valaki más kérte meg, hogy jobban vigyázzanak az egészségükre: a legtöbb esetben (39%) ez a párjuk volt, de sokan említették valamelyik szülőjüket (33%) vagy egy egészségügyi szakembert (30%).

A OnePoll által végzett tanulmány azt is kimutatta, hogy jelenleg 21 százalékuk elégedetlen a fizikai egészségi állapotával, 32 százalékuk pedig nem elégedett edzettségi szintjével.

Forrásunk volt.


Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Hirdetés

Támogatott tartalom

Sütés-főzés kockázatok nélkül – így lehet füstmentes az ünnep

Hoppá, ez odaégett! Ugye veled is előfordult már hasonló az ünnepi kapkodásban? Nem vagy egyedül – az ünnepek során a sietség ugyanúgy rossz tanácsadó lehet, mint a rutin. Mindegy, hogy a gyakorlatlanság, a túlzott magabiztosság vagy egy rosszul értelmezett régi recept miatt sütöd túl kissé az ételt, az eredmény ugyanaz: nem lesz olyan egészséges, mint amilyen lehetne. Állj meg egy pillanatra még az ünnepek előtt, és gondold végig, mit tehetsz, hogy ne csak ízletesek, de táplálóak is legyenek az ünnepi finomságok.

Hirdetés

Támogatott tartalom

Téli feltöltődés a büki termálvíz erejével

Képzeljük el a pillanatot, mikor a szobából vagy akár a medencéből szemléljük a szállingózó hópelyheket, és lelkünket a megnyugvás szelleme járja át. Az év legzordabb, mégis csodás időszakában megérdemlünk egy kis kényeztetést, finom falatokat, lágy illatokat és stresszoldó kezeléseket.

Legújabb receptek

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...