A póréhagyma előkelő helyet szerzett Wales történetében. A belőle és a bárányhúsból készült ételek nélkül szinte elképzelhetetlen március 1-je, vagyis Szent Dávid napja.
Szent Dávid500 körül született Walesben, s egyházi hivatalnokként eltöltött élete 589. március 1-jén ért véget. Sorsáról – az Egyesült Királyság többi részének védőszentjeivel ellentétben (Anglia: Szt. György, Skócia: Szt. András, Észak-Írország: Szt. Patrik) – sokat tudunk, hiszen valóban a szigeten élt. Születését csodák övezték: mikor édesanyja (aki talán Artúr király unokahúga, s maga is szent volt) életet adott neki a tengerparton, egy villám hasította ketté a sziklát, a kereszteléséhez használt vízzel pedig sikerült visszaadni egy világtalan ember látását. Dávid szerzetes lett, tanított, és aszkétikus életet folytatott, halálakor állítólag angyalok töltötték meg a kolostorát.
Március 1. évszázadok óta nemzeti ünnep Walesben. Ilyenkor mindenhol felvonják Wales vörös sárkányos zászlaját, a gyerekek népviseletbe öltöznek, melynek legjellegzetesebb eleme a lányok magas kalapja. Eredetileg Szt. Dávidhoz kötődő, valamilyen póréhagyma-szimbólumot is viseltek. Történészek szerint a 16. század óta walesi jelkép a póré, de akár már 200 évvel korábban is használhatták. Állítólag VIII. Henrik udvarában is szokás volt Dávid napján pórét viselni vagy ajándékozni. Aki a fiatal Tudor Mária (VIII. Henrik idősebbik lánya) elé akart járulni póréhagymájával, annak 15 shillinget kellett fizetnie! A 20. század elején egy másik jelkép terjedt el: a nárcisz. Ennek eredete az lehet, hogy lelkes walesi tudósok néhány ősi szöveget félreértelmezve, a nárciszt is történelmi szimbólumnak vélték: a póré walesi nyelven Cenhien, míg a nárcisz Cenhien Pedr, azaz Péter póréja. A Londonba települő walesi hazafiak élénken propagálták a nárciszt – így aztán hamar elterjedt nemzeti növény lett ez is.
A Szt. Dávid napján készítendő ételek közül a Cawl a legfontosabb, mely gulyás-jellegű leves hússal és zöldségekkel. Összetevői változhatnak, de a póréhagyma mellett a bárány is gyakori. Póréhagymát bármilyen formában szívesen fogyasztanak a nemzeti ünnepen, akár levesek vagy piték alapanyagaként. A bárány is fontos a walesieknek, rengeteg legelget a zöld dombokon (magam is több báránytenyésztő családot ismerek), úgyhogy az ünnepi alkalomra gyakran készül báránysült. A csupa-vajas, skótshortbreadre emlékeztető walesi tortácska is elterjedt finomság, melyről minden háztartásban más és más tuti receptet őriznek. A Welsh rarebit (walesi nevén caws pobi, azaz pirított sajt) sörös sajtszósszal készülő meleg szendvics, melyet 1542 óta készítenek.