Az ázsiai (legfőképpen a thai, vietnámi) ételek sosem voltak ellenemre, sőt, inkább 100%-os vonzalomnak nevezném viszonyunkat, de mindig valamiféle lustasággal átitatott elérhetetlenség és belenyugvás kísérte, ha rájuk gondoltam: ilyet úgyse tudnék főzni, ezer hozzávaló kell hozzá, drága lenne és bonyolult, inkább megveszem magamnak készen. Nagy ritkán.
Receptajánló:
Szóval ezt próbáltam felülírni akkor, amikor a napokban úgy indítottam a reggelemet, hogy valamiféle belső indíttatásból a szemben levő Fény utcai piac felé vettem az irányt a villamosok helyett, és mint akit kötélen húztak, nyílegyenesen mentem az ott található, már kollegák által is istenített ázsiai boltba. Ahol "minden van." és "nagyon cuki srác az eladó." Úgy tűnik, a hír igaz volt, mert cakkumpakk 5 ezer forint mínusszal távoztam - ami nem tervezetten hirtelen igen sok tud lenni - , valamint a tulajsrác névjegykáryájával és egy baromi nehéz táskával, amit este 9-ig esélyem se volt letenni otthon.
Pedig csak currypasztát akartam. Igen, mert meguntam, hogy az európaiak kis csibesárga száraz curryporával helyettesítsek valamit, ami paszta formájában, sokkal durvább és autentikusabb, ízesebb fűszerek préselményeként is elérhető. Több változatban. Én most sárgát kértem. Egy doboz 8-10 alkalomra tuti elég, eláll a hűtőben, és mutatom, hogy néz ki, és milyen isteni dolgok vannak benne:
Egy jófej, fiatal, hozzáértő eladósrác (adott esetben a tulaj) azért hasznos, mert naív, befoyásolható fiatal(abb) nőként kábé bármit megveszel. És nem azért, mert rádumál, hanem szimplán mert jó a boltjában lenni. Mert kedves. És segít. Így hát a kosaramba dobódott még egy nagy adag rizstészta, egy igencsak prémium literes kókusztej (ami inkább krém), és egy üveg halszósz is. Hogy, hogy nem, egy 5 ezresem bánta, de legalább lelkes voltam, hogy főzhetek.
Estig vártam, amikor is nekiálltam egy sima sárgacurrynek sok, vékony csíkra vágott zöldséggel (direkt nem használom a julien szót, nagyképű lenne), és most kivételesen hús nélkül, vadrizzsel tálaltam. Magamnak.
Kicsit kezdetleges, kicsit magyaros, kicsit dilettáns, de az enyém!
Sárga currypasztás csíkzöldségek vadrizzsel
Hozzávalók:
~ egy nagy evőkanál sárga currypaszta
~ 1 dl kókusztej
picike zsiradék, pl. kókuszzsír
tetszőleges zöldségek vékony csíkokra aprítva, pl. sárgarépa, kaliforniai paprika, cukkini, újhagyma
ceruzabab, zöldbab, gomba is jól áll neki
fokhagyma, 1-2 gerezd
koriander vagy petrezselyem, ki mit bír
só, bors
Elkészítés:
- a zsiradékon átpirítottam az aprított újhagymát és fokhagymát a currypasztával
- 1-2 perc után rádobtam a zöldségeket, ezek kb. mind egyszerre puhulnak
- pirítottam őket pár percig
- felöntöttem kókusztejjel a masszát
- addig főztem, míg a zöldségek puhán roppanósak nem lettek
- vadrizzsel tálaltam, meg megszórtam petrezselyemmel, mert a korianderrel nem vagyok jóban, de dolgozom rajta
Szóval tök finom lett, vegán is meg minden, semmi állati eredetű, de azért egy jó adag puhára főtt sertéscsíkot vagy rózsaszín garnélát nem mondom, hogy nem bírt volna el.
Ezeket olvastad már?
Ilyen egy cica reakciója, aki elől egy oposszum eszi el...
Ez a cica nagyon nem kedveli az ötletet, hogy vacsoráját egy oposszum fogyassza el. Ritka, de figyelemre méltó képsorok következnek!
Brecz JuditA friss tejfehérje-allergiás nő magának főz: 1 étel, két recept,...
Tejfehérje-elvonásom első hetének két hasraütős receptje - egytálétel rizzsel illetve bulgurral, gyümölccsel, csirkével. Szerintem tök jók lettek, tényleg.
Brecz JuditSzinglikonyha: szingliség ide vagy oda, két pofára zabálom a tésztát...
Lehetek én szingli vagy nem, nyilván én is úgy eszem a tésztákat, mintha nem lenne holnap - most az egyik kedvenc tésztasalátámat és egy igazi tavaszi receptet csaptam össze.
Brecz Judit