Nagyanyáink idején a szilveszteri bulik helyett még bálok voltak, az év utolsó napjára pedig nem pezsgővel és tűzijátékkal, hanem gombócfőzéssel és jóslatokkal készültek. Ha kicsit nosztalgiáznál, vagy csak érdekel, hogy milyen szilveszteri népszokások vannak még a disznón és a lencsén túl, most megmutatjuk, hogy hogyan várták déd- és nagyszüleink idején az új esztendőt.
5+1 szilveszteri népszokás, amit akár mi is kipróbálhatunk
Időjóslás fokhagymával
Mielőtt meteorológusok meg tudták volna jósolni az időjárást, az emberek kénytelenek voltak megfigyelések és babonák alapján megtippelni, hogy mennyi csapadékra és milyen időre számíthatnak. Szilveszter estéjén szokás volt a fokhagymakalendárium elkészítése. Ehhez csupán 12 gerezd fokhagymára volt szükség, amelyekre sót szórtak. Mindegyik gerezd hagyma egy hónapnak felelt meg, ha egy gerezdben reggelre nedves lett a só, az azt jelentette, hogy az adott hónap is csapadékos, esős lesz.
Gombócfőzés éjfélkor
A szilveszteri jóslatok nemcsak az időjárásról, de természetesen a szerelemről is szóltak. A hajadon lányok apró papírokra írták a környékbeli (egyedülálló) férfiak nevét, majd azokat gombócba vagy galuskába rejtették. Éjfélkor forró vízbe ejtették a gombócokat, az első gombóc, ami felbukkant a víz tetején, a leány jövendőbelijének nevét rejtette.
+1. Ólomjóslás, amit inkább ne próbálj ki
Talán a legveszélyesebb szilveszteri népszokásunk az ólomjóslás. Az ólmot felhevített, majd a folyékony ólmot hideg vízbe csorgatták. A megdermedt fém formájából pedig meg tudták jósolni, hogy mi várható a következő évben. A kör alakú ólom például pénzt és szerencsét jelent, a négyzet sikert, a háromszög azonban csalódást.
Címlapkép: Fortepan / Nagy Gyula
Még több életmódcikk itt: