A székelykáposzta (vagy ahogy sok helyen találkozhatunk még vele: székelygulyás) történetéről sok írást lehet olvasni, olyanokat is, amik a legtávolabb állnak a valóságtól. Ezzel sok magyar ételnél találkozhatunk: a Rákóczi-túróst nem II. Rákóczi Ferenc fejedelemről, hanem Rákóczi János cukrász-mesterszakácsról kapta a nevét, a palócleves nem a palócokról, hanem egy palócról, Mikszáth Kálmánról lett elnevezve, de a Marsall-máj is valójában “Marchal”, vagyis Marchal József szakácsmester kreációja.
A székelykáposzta is belekeveredett egy ilyen sztoriba, mivel a “legenda” szerint nem a székelyekről, hanem Petőfi Sándor barátjáról, Székely Józsefről lett elnevezve 1846. környékén. A történet szerint a törzshelyükre túl későn estek be, így már csak a maradékokból tudtak mit enni. Székely pedig összekeverte a megmaradt savanyú káposzta-főzeléket egy kis pörkölttel, így született meg a székelykáposzta.
Csíki Sándor gasztroszakíró szerint viszont 1846-ban már létezett ez az étel, pontosabban egy olyan verziója, amelyben savanyú káposzta, disznóhús, tejföl volt - épp a székelyek konyhájára jellemző ízekkel. Pesten lett viszont székelykáposzta, és Csíki szerint valóban a székelyekről és nem Székely Józsefről kapta a nevét, az őrölt pirospaprika használata miatt mégsem eredeti székely étel.
Ha századeleji magyar recepteket nézegetünk, akkor leginkább székelygulyásként találjuk meg ezt az ételt, például Zilahy Ágnes, A Valódi Magyar Szakácskönyvében ezt a receptet írta hozzá:
„A székely-gulyás”
Egy nagyobb lábasba tegyünk egy tojásnyi zsirt, a zsirba egy fej apróra vágott vereshagymát és egy bádog-kanál paprikát; ha ezek már jól felmelegedtek, tegyünk bele falatokba vágott másfél kiló kövérrel vegyes, friss sertés húst; kevéssé sózzuk meg, fedjük be és pároljuk kevés vízzel töltögetve, fél óráig: akkor tegyünk a hús közé hat tele fakanál savanyu káposztát, keverjük jól össze a hússal, főzzük tovább még fél óráig; akkor tegyünk bele négy deczi jó édes tejfelt, főzzük a tejfellel is 5 perczig; akkor tálalhatjuk mély tálban.”
Úgy hangzik az egész, mintha egy kicsit híg, vékony levű pörköltbe keverne savanyú káposztát, és erre Magyar Elek is ráerősít az Ínyesmester szakácskönyvében, de ő a savanyú káposztát még külön lepirítja egy másik edényben:
Kevés, apróra vágott vöröshagymát megpirítunk egy kanál zsíron, egy kávéskanál nemes édespaprikával együtt. Beleteszünk 3/4 kiló, kockára vágott disznóhúst s puhára pároljuk. Éppen úgy, mintha pörköltet csinálnánk. Másik lábosban zsíron 1 kiló savanyú káposztát
pörkölünk, keveset a levéből is hozzáadva. Ha ez is jó, össze vegyítjük a kettőt és 2—3 deci, kis liszttel elhabart tejföllel ízesítjük.”
Az egész biztos, hogy a székelykáposzta egy igazi téli étel, könnyen és gyorsan elkészíthető, sőt, nagy mennyiségben érdemes csak nekiállni, szóval ha kipróbálnád otthon (és kezdő szakácsoknak is ajánljuk, tuti sikerélmény lesz!), íme egy szuper videó arról, hogy készítsd el lépésről lépésre:
Ha pedig kicsit feldobnád a dolgot, lehet még rajta cifrázni
Nálunk a karácsonykor csak “káposzta” néven fut az az étel, ami leginkább a töltött káposztához van közel (mivel rétegezve készül), de tulajdonképpen nincs benne töltött káposztalevél, csak húsgombócok, füstölt hús, káposzta, fűszerek. Tehát ha innen indulunk ki, még tartalmasabbá teheted a székelykáposztát, ha húsgombócokat is teszel bele, és persze nem érdemes a jóféle füstölt kolbászt és a szalonnát sem kihagyni belőle. Lehet, hogy így már nem szigorú értelemben vett székelykáposzta, de attól még megér egy próbát, ráadásul nem fog kijönni emiatt a székelykáposzta-rendőrség. Mégis csak ünnepek előtt vagyunk.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
Ezeket is olvasd el!