Az évezredek alatt folyamatosan veszítjük el a szaglásunkat

Lehet, hogy sok mindenben jobbak vagyunk, mint az ősember, de a szaglásunk biztosan gyengébb, mint az övé.

A Kínai Tudományos Akadémia kutatása kimutatta: az elmúlt évszázadokban, évezredekben folyamatosan gyengült a szaglásunk, ez a tendencia pedig valószínűleg a jövőben is így folytatódik majd – ennek vélhetően az az oka, hogy sokkal kevésbé van szükségünk a szaglás érzékszervére most, hogy nem úgy vadásszuk a vacsorát, és nem kell menekülnünk a ragadozók elől.

A felfedezés a pézsma és a BO (testszag) receptorgének elemzésén alapul – ha valaki régebbi receptorgénekkel rendelkezik, jellemzően jobb a szaglása, mint annak, aki nem. Az eredmény azt az elméletet támasztja alá, ami szerint a szaglás képessége fontosabb volt őseink számára, mint számunkra: kiszagolhatta a veszélyes ragadozókat és a közelben található táplálékot. Ma már erre a tulajdonságunkra nincs szükségünk, így fokozatosan kopik is ki belőlünk.

Az évezredek alatt folyamatosan veszítjük el a szaglásunkat

A kutatáshoz 1000 han kínai ember genomját vizsgálták át, hogy azonosítsák azokat a változatokat, amelyek tíz illat érzékeléséhez kapcsolódnak. Az eredményeket megerősítették a kísérlet megismétlésével, 364 etnikailag különbözőbb ember részvételével. A kutatócsapat két olyan új gént talált, amelyek segítségével érzékelhetjük a parfümökben használt szintetikus pézsmát és egy vegyületet az emberi hónalj izzadságában.

A szaglásunk természetesen nem olyan jó, mint a legtöbb állatnak: az emberi orrban körülbelül ötmillió receptorsejt található, amiből egy kutyának 200 milliója van. De minden ember máshogy érzékeli az illatokat és szagokat intenzitásuk, minőségük és kellemességük szerint.

A tudósok ezeket a véleményeket kombinálták a genetikai vizsgálatokkal, hogy felfedezzék a különféle szagreceptorok szerepét. A résztvevők mindannyian másfajta, a pézsmára és izzadtságszagra érzékeny géneket hordoztak, amik meg is határozták azt, mennyire volt jó a szaglásuk.

Ez a tanulmány az első, amely bemutatja, hogyan fejlődött kevésbé érzékennyé az orrunk a több tízezer év alatt, amióta a bolygón élünk. Azt is mutatja, hogy azok az emberek, akiknek régebbi szagreceptor-génjeik vannak, más főemlősökhöz hasonlóan hajlamosak a szagokat intenzívebbnek érezni. Ennek oka a szagreceptorainkat kódoló gének megváltozása.

A folyamat valószínűleg a jövőben is folytatódni fog – a szaglásunk nagy eséllyel soha nem fog eltűnni, de enyhülni még enyhülhet, ami a szagoknál áldás, az illatoknál átok lehet.

Forrásunk volt.


Még több a szagokról:

Legújabb receptek

3 napos mézeskalács-sajttorta

Egy igazi fűszeres karácsonyi finomság. A nevét azért kapta, mert a mézeskalácsok és a torta pihentetési ideje miatt 3 nap alatt készül el. Kóstoljátok meg! :)

Tejfölös-sajtos csirkecomb

A csirkecombot már előző este befűszerezhetjük, így az ízek jól átjárják a húst, másnap pedig csak a sütéssel kell majd foglalatoskodnunk. Én barna rizsből készült rizibizivel ...

Preckedli (diós linzer) cukorbetegeknek

Tálalás előtt szórjuk meg ízlés szerint poreritrittel, majd úgy kínáljuk. Száraz, hűvös helyen tárolva egy-két hétig is eláll, sőt minél tovább áll, annál finomabb, és omlósabb ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...