Hagyományosan Japánban az édesség sem a mennyiségről, hanem a figyelemről és a szaktudásról szól. A szigetországban a cukrászsütemények, vagyis a wagashik általában gondosan, aprólékosan kialakított falatkák. Ezek az elegáns édességek sokszor ragacsos rizsből hosszasan gyúrt, nyúlós motchiból, vagy éppen édes babpasztából, ankoból készülnek.

Akadnak növényi alapú zselésítőanyagból, nagyrészt agar-agarból vagy esetleg zselatinból kialakított, áttetszően törékeny finomságok is.

Junichi Mitsubori a maga platinaszőke hajával inkább hasonlít egy japán popsztárhoz, mintsem egy ősi mesterség művelőjéhez. Pedig a fiatalember harmadik generációs wagashi készítő. Keze alól szebbnél szebb, kifinomultabbnál kifinomultabb apró édességek kerülnek ki.

Mitsubori igazi újító, ugyanis ő volt az, aki kitalálta, hogy a teaceremóniához hasonlóan a wagashik készítését is lehet kifinomult szertartásossággal, nézők előtt gyakorolni. Ennek a sajátos műfajnak a „Kadou” nevet adta.

Ezt olvastad az ízHUSZÁR magazinon?

A sütit zölddé varázsoló teapor fényévekre van a valódi matchától - Megkóstoltuk az igazit is!