Te is úgy tudod, hogy akkor lesz igazán finom a csirkecomb, ha egy kicsit megkapatják sütés közben? De pontosan hány fokon süljön, hogy „legyen egy kis színe”, de ne égjen oda? Az a vélekedés, hogy egy ételnek jót tesz, ha egy kicsit odaégetjük, ma már teljesen elavult, semmi köze a korszerű konyhához. Túlságosan magas hőmérsékleten az étel nem megsül, hanem megég. Égés közben káros égéstermékek keletkeznek: szén-monoxid, szén-dioxid és más anyagok, amelyek nem tesznek jót az egészségünknek.
Ha nincs (oda)égés, nincs káros égéstermék
Ez egyszerű fizika, meg egy kis kémia: alap – a konyhában is –, hogy ahol nincs gyulladási hőmérséklet, ott nincs égés, nincs füst, és nincsenek veszélyes égéstermékek. Így hát nincs az égéshez kapcsolódó egészségi kockázat sem, bónuszként pedig a tűzveszély is sokkal kisebb. Ez az egyik ok, amiért sokkal jobban jársz, ha betartod az ajánlott sütési hőmérsékletet, illetve megpróbálkozol az olyan garantáltan füstmentes ételkészítési technikákkal, mint a dinsztelés, a párolás, a szuvidálás vagy a forró levegős sütő használata. De van itt egy másik fontos szempont is: a túlságosan magas hőmérséklet az ételek tápértékét is radikálisan csökkenti. És hiába látszik finomnak, amit sütöttél, ha a fehérjék kicsapódnak, a vitaminok lebomlanak, az értékes rostok szétesnek benne.
Füstmentes, tehát ártalomcsökkentett
Ha már a tudománynál tartunk: a füstmentesség az élet más területein is az ártalomcsökkentés szinonimája – nem csak ünnepnapokon. Vegyük például a dohányzást, ahol a füstmentes technológiák működési elve ugyanaz, mint a konyhában: égés híján az egészségre ártalmas égéstermékek (például kátrány) sem keletkeznek. A füst nélküli, de nikotint tartalmazó alternatívák emiatt lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak, mint a cigarettázás. Jó, ha tudod: a különböző füstmentes technológiák között is jelentős különbség van a működési mechanizmus tekintetében. Igaz, valamennyi füstmentes alternatíva tartalmaz például nikotint, ami erősen függőséget okozó anyag, és egyéb káros hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, valamint káros hatással van az emberi reprodukciós rendszerre is.
Ezért fontos a tájékozódás
A legjobb természetesen az, ha el sem kezdünk dohányozni. Ha pedig már dohányzunk, szokjunk le, mivel kizárólag a leszokással csökkenthető a legnagyobb valószínűséggel a dohányzáshoz kapcsolódó betegségek kialakulásának a kockázata. Ezért aki elhatározta, hogy leszokik, azt elhatározásában támogatni kell, valamint érdemes igénybe venni a különféle leszokást támogató programok segítségét is. Abban az esetben, ha nem szokunk le, érdemes tájékozódni az ártalomcsökkentésről. A kockázatok csökkentésében ugyanis a mítoszok helyett a valóság tud segíteni.
Ez a médiatartalom társadalmi célú reklám, mely készült a Philip Morris Magyarország Kft. megrendelésére.