A spenótos tészta elkészítése lassan két évtizedes hagyománnyal bír nálunk: a recept első verzióját testvérem, Emese mutatta és készítette el először, ami nekem is annyira megtetszett – gyorsasága és formabontó kivitelezésében rejlő egyszerűsége miatt – , hogy ez lett az az étel, amit aztán nagyon gyakran megfőztem (magamnak és másoknak is.) A gyors spenótos fogásnak szentelt történet azért is csal egyszerre fülig érő mosolyt és kétségbeesett ábrázatot az arcomra, mert sokáig szentül meg voltam győződve arról, hogy a receptúra egy korai Stahl Judit könyvből származik:
lelki szemeim előtt máig élénken él a korai receptfotó varázsa a tévés műsorvezető mosolygós arcának pillanatfelvételével az Enni jó! vagy a Gyorsan, valami finomat! című modern klasszikusok fényes lapjairól.
Spenótos tészta, aminek a képzelet szab határt?
Az ember életében pedig akadnak tévhiteken nyugvó emlékek (úgy tűnik, ez is egy ilyen), mivel alapos kutatómunkát végezve, utánaolvasva és kiforgatva minden 2000-es évek elején megjelent Stahl receptkönyvet, hamar kiderült, hogy semmilyen hasonló vagy spenótos tésztára utaló recept nem létezik. De még a nővérem, Emese sem tudott abban megerősíteni, hogy az isteni és gyorsan elkészíthető spenótos tészta az ismert tévés főzőnő könyvei által került az otthoni repertoárunkba.
Az évtizedekre visszatekintő kutatómunka (értsd az internet és testvérem házi receptgyűjteményének felforgatása) után egyetlen közös konklúziónk maradt: ha állításom szerint valóban Stahl-receptről van szó, az is lehet, hogy a megboldogult csigatévén futó ex-híradós Stahl konyhája című főzőműsorának egyik tétele volt a spenótos tészta is, de ezt a tézist valószínűleg már csak maga Judit tudná visszaigazolni a számunkra.
Szóval, kedves Stahl Judit, ha olvasod ezen sorokat, kérlek, üzenj arról, hogy volt-e személyes érintettséged a családunk egyik kedvenc gyors fogása, a spenótos tészta kapcsán! És igen, ha lehet, olyan választ küldj, ami nem dönti romokba a tizenikszéves hitemet a spenótos tésztával való kapcsolatodról.
Hülyének is nézhettek, úgyhogy inkább elmondom, miért ennyire fontos számomra ez a fogás
A csirkés spenótos tészta volt az első étel, amit az egyetemi éveim alatt tanultam meg elkészíteni, ami a gyakorlatban egyet jelentett az első saját főztömmel. Oké, előtte persze tizenévesen volt már melegszendvics, tojásrántotta, bundáskenyér, kőrözött, vagy besegítés a vasárnapi rántott húsok panírozásába, de az első nagybetűs főételem elkészítése ez a recept lett. Meglepetésemre pedig annyira népszerű, közkedvelt és maig sokat emlegetett fogás lett a családom és barátaim körében, hogy nagyon hamar minden ritka, de közös ebéd vagy vacsora alkalával a spenótos tészta elkészítése és receptúrája jött elő kérésként felém.
A spenótos tészta titka pedig az, hogy mindenki imádni fogja, aki egyébként irtózik a spenóttól vagy a vele készült ételektől.
A számomra fontos (és egyben így máig rejtélyes) fogás egyébként hibátlanul működik húsmentes verzióban (vegetáriánusok, figyelem!), illetve szigorúbb vegán verzióban (növényi tejszínnel ) is, (utóbbi receptjét is megtaláljátok a receptgyűjteményemben). És hát ami a legnagyobb előnye, hogy kihűlve vagy hidegen, akár másnap még finomabb, hiszen így egy kiadós, hideg tésztasalátaként is megállja a helyét. Két dolgot viszont ne felejtsetek el a spenótos tészta mellé adni, mert baromi jól állnak neki: sok parmezánt és olívabogyót!
Próbáld ki te is a spenótos tésztát csirkével (vagy anélkül)
Hozzávalók: 450 g spenót (fagyasztott zsenge parajpüré), 72.5 dkg csirkemell filé (kockákra vágva), 500 g fusilli tészta (vagy durum penne), 250 ml habtejszín (30%-os UHT habtejszín), 6 gerezd fokhagyma (törve vagy nyomva), 3 ek olívaolaj (vagy vaj a csirkekockák pirításához), 1 bögre parmezán (Parmigiano Reggiano darabolt sajt 32%), só ízlés szerint, fekete bors ízlés szerint, 350 g olajbogyó (opcionális, de nagyon ajánlott)
Engedjük fel a fagyasztott parajpürét. Aprítsuk fel a csirkemellet közepes kockákra.
Egy nagyobb öntöttvas edénybe vagy serpenyőbe locsoljunk 3 evőkanál olívaolajat vagy vajat. Közepes hőfokon kezdjük el hevíteni, majd azonnal mehet hozzá a kockázott csirkemellfilé. Sózzuk, borsozzuk, tegyük hozzá a mozsárban összetört fokhagymát is. Alaposan keverjük össze, majd lefedve kezdjük el sütni közepes hőfokon. Félidőben vegyük le az edény fedelét, és pirítsuk tovább egész addig, amíg a csirke meg nem puhul, egy kissé kérgesre sül (fontos, hogy nem kell ropogósra sütni).
A csirke sütése után tegyünk fel egy nagy fazék enyhén sós vizet a tészta főzéséhez. Ha lobog a víz, adjuk hozzá a fusillit, majd közepes lángos főzzük al dentére.
Amíg fő a tészta, adjuk a csirkéhez a habtejszínt és a kiolvasztott parajpürét. Keverjük össze, sózzuk, borsozzuk (adhatunk hozzá még 1-2 gerezd zúzott fokhagymát), majd az első forráspontig rotyogtassuk össze.
Ritkán fordul elő, hogy a spenótos mártás sűrű lesz (ez függ a spenót rostosságától és a tejszín sűrűségétől), de ha szükséges, adjunk hozzá 1-2 evőkanál főzővizet lazításképpen.
Ha összerotyogtattuk a spenótot a tejszínnel és a csirkével, adjuk hozzá a megfőtt tésztát is, majd további 3 percig, közepes lángon alaposan forgassuk össze a tésztát a szósszal, hogy mindenhol befedje a zöld csoda.
Szedjük tányérokra, szórjuk reszelt parmezánnal, tálaljuk olívabogyóval.
A spenótos-csirkés tészta teljes receptjét itt találod, mentsd el kedvenceid közé, vagy küldd tovább valakinek, aki szerinted szívesen elkészítené!
Fotók és recept: Hering András
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Még több recept tőlem:
