Egy nap a Spartanig: magamat legyőzni megyek

Kemény heteken vagyok túl, de a neheze még csak most következik.

A Spartan Sprint előtt egy nappal, amikor összegeznem kell az elmúlt 5 hetet, nem vagyok könnyű helyzetben. Egyfelől örülök, hogy ebből a zakatoló 5 hétből már csak néhány nap van hátra, másfelől nagyon izgulok a szombati verseny miatt. Az izgalmam jóval túlmutat azon, ahogy szerintem izgulnom kellene. Úgy érzem magam, mintha életem egyik legnagyobb kihívása előtt állnék, olyan kihívás előtt, ahol óriási a tét. Nagyon meg akarok felelni ott a pályán. Igen ám, de mi is valójában a tét? Lassan világossá válik, hogy önmagamat legyőzni, a félelmeimen túljutni megyek Veszprémbe.

A cikksorozat előző részeit itt olvashatod:

Fizikailag, azt hiszem kihoztam magamból azt, amit ennyi idő alatt lehetett. Érzem és tudom, hogy erősebb lettem. Sőt, hogy őszinte legyek, igazán meg is lepett, hogy 5 hét alatt mennyit változik az ember teste, ha folyamatosan dolgozik ezért. Az is meglepett, hogy ennyire elszántan tudok edzeni, küzdeni, ha akarok - úgy látszik, most akartam. De arra is rá kellett jönnöm, hogy ennyi idő alatt csodát nem lehet tenni, még akkor sem, ha heti 6 napon edzettem – ami valljuk be, igen megterhelő egy olyan embernek, aki eddig csak hetente egyszer-kétszer futott.

Az első héten csak a helyemet kerestem az edzőteremben. A második héten felfogtam, hogy mi is történik, és beleadtam mindent az edzéseken. Küzdöttem, szenvedtem, örültem, és szomorkodtam is néha. A harmadik héten tetőzött a nyomás, ugyan az edzőteremben maximálisan teljesítettem, a hétvégére volt egy hullámvölgy, ami a testemre is hatott, így pihennem kellett két napot. Közben a teljesítményem javulása folyamatos volt, ez a legjobban talán a burpee-ken látszott: a harmadik hétre a 15-20 db simán megvolt. A negyedik héten nagyon bántam, hogy nem 5 hónapom, hanem csak 5 hetem volt rendbe vágni a testemet, mert a lelkesedésem mellett a korlátaim is újra előjöttek. Az ötödik héten pedig most itt vagyok, izgalommal tele, tisztában a hiányosságaimmal és az erősségeimmel.  

A futópadon nem csak futni lehet!
Fotó: Magánarchívum

Csereklye Kinga, személyi edző

Grétával eljutottunk az utunk végére. 5 kemény hét áll mögöttünk, és minden perc szenvedés megérte, úgy gondolom. Amikor megkért rá, hogy készítsem fel, már az elején összeállt a fejemben a folyamat, tudtam, hogyan fogjuk kezdeni és befejezni az edzéseket. Rengeteg feladatot végigcsináltunk, és most már elmondhatom, hogy sokszor meglepett Gréta kitartása. Ugyan rövid volt az idő, de nagyon jól mérhető a fejlődése az első fekvőtámasz-próbálkozástól odáig, hogy már sikerül megcsinálni a gyakorlatot szabályosan. De az is mérvadó, hogy az ötödik héten már simán lenyomja a 30 burpee-t, ahhoz képest, hogy az első héten 5 db alig sikerült neki. Ehhez az kellett, hogy folyamatosan fejlesszük a kar,-has,-váll, -csípőizmait. Függeszkedve is sokkal tovább tudja tartani magát. Szorítóereje, alkarizmai is megerősödtek, ami feltétlen szükséges a versenyen lévő akadályok leküzdéséhez. Önmagához képest nagy sikernek könyvelhető el az is, hogy az edzéseink végére már át tudott kapaszkodni a vízszintes létrán egyik fokról a másikra. Sokat fejlődött minden izomcsoportjának ereje és az egyensúlya is. Örömmel hallottam tőle, hogy a mindennapokban ő is tapasztalja a változást a saját testén.

Sajnos nehéz megoldani, hogy egy edzőteremben lemásoljuk az akadályokat, de pont ezért voltam ott, hogy kreatívan megoldjuk a gyakorlást. Őszintén remélem és kívánom Grétának, hogy sikerélményekkel zárja ezt a kihívást. Biztos, hogy nagy élmény lesz, bármennyi idő alatt is teljesíti, és akárhány burpeet is kell majd elvégeznie a célvonalig. Örülök, hogy felkért arra, hogy készítsem fel a megmérettetésre, mert ezáltal nekem is egy különleges akadályt kellett leküzdenem. Nagyon gyorsan elszaladt ez a pár hét, az edzések gyorsan elrepültek. Szerencsére igen hamar egymásra hangolódtunk, és jó hangulatban telt az együtt töltött idő. Remélem ha legközelebb indul majd a versenyen, hamarabb szól és kevésbé intenzíven, de ugyanilyen hatékonyan is felkészíthetem!

Ezeket olvastad már?

Az igazán pokoli edzés

Pokolian indult. És úgy is folytatódott. Alig bírtad rávenni magad, hogy elkezd az edzést. Életed legrosszabb tempóját futottad. Mit futottál? Vánszorogtál...Ismerős?

admin
Hirdetés

Támogatott tartalom

Sütés-főzés kockázatok nélkül – így lehet füstmentes az ünnep

Hoppá, ez odaégett! Ugye veled is előfordult már hasonló az ünnepi kapkodásban? Nem vagy egyedül – az ünnepek során a sietség ugyanúgy rossz tanácsadó lehet, mint a rutin. Mindegy, hogy a gyakorlatlanság, a túlzott magabiztosság vagy egy rosszul értelmezett régi recept miatt sütöd túl kissé az ételt, az eredmény ugyanaz: nem lesz olyan egészséges, mint amilyen lehetne. Állj meg egy pillanatra még az ünnepek előtt, és gondold végig, mit tehetsz, hogy ne csak ízletesek, de táplálóak is legyenek az ünnepi finomságok.

Hirdetés

Támogatott tartalom

Téli feltöltődés a büki termálvíz erejével

Képzeljük el a pillanatot, mikor a szobából vagy akár a medencéből szemléljük a szállingózó hópelyheket, és lelkünket a megnyugvás szelleme járja át. Az év legzordabb, mégis csodás időszakában megérdemlünk egy kis kényeztetést, finom falatokat, lágy illatokat és stresszoldó kezeléseket.

Legújabb receptek

Egyszerű francia hagymaleves

Csak a franciák olyan ügyesek és leleményesek, hogy az egyszerű vöröshagymából ízes, karakteres és komfortos levest tudjanak varázsolni. Szerencsére, az alábbi recept birtokában, ...

Céklaravioli

Hideg előétel céklából nagyszerű ricottás-parmezános-citromhéjas töltelékkel, pont olyan, mint a legjobb olasz ravioli, csak még színesebb, ízletesebb. Nagyszerű lisztmentes ünnepi ...

Céklacarpaccio

Húsmentes carpaccio céklával. A hajszálvékony céklaszeleteket csodálatosan tálalhatjuk mandulaszósszal, zöldsalátával, csírával, magokkal, bogyós gyümölcsökkel, akár ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...