Retro 2020.11.30.

Spanyol nátha: 100 éve ez a vírus uralta a világot, és nagyobb pusztítást végzett, mint a világháború

Petrás Gabriella

100 éve ilyenkor a spanyol nátha tombolt, és jelentősen megritkította a Föld lakosságát. De hogyan és miért fogták az egészet a spanyolokra, és mit titkolt el sok kormány?

A dédszüleidtől talán még hallhattál a 20. század elején pusztító spanyol nátháról, de tény, olyan korszaka volt ez az emberiségnek, amire senki sem emlékszett vissza szívesen. A spanyol nátha I. világháború utolsó évében jelent meg, és meghatványozta a háború utáni megpróbáltatásokat.

Az I. világháború eltörpült a spanyol nátha mellett

A spanyol náthához képest az I. világháború eltörpül, ha azt nézzük, hányan haltak meg a járványba, és mennyien veszítették életüket a háború miatt. Előbbi körülbelül 50 millió ember halálát okozta, míg utóbbi 17 millióét világszerte.

Az 1918-ban indult pandémia 500 millió embert fertőzött meg, ami a világ akkori népességének az egyharmadát jelentette. Pontos adatok nincsenek, de becslések szerint a halálozási arány 10-20 százalék volt, azaz 50-100 millióra tehető a halálos áldozatok száma.

Miért csak későn vették észre?

A hatalmas halálozási arány egyrészt annai is volt köszönhető, hogy a járvány a háború utolsó évében ütötte fel a fejét. Minden orvos, ápoló a hadszíntereken dolgozott, és a sebesültek ellátásával voltak elfoglalva. Amikor 1918. március 11-én Kansasben egy amerikai tábori szakács lázra, fejfájásra és torokfájdalmakra panaszkodott, ugyanazon a nap estéjére már 500-an jeleztek hasonló tüneteket a táborban.

A spanyol nátha magától is hipergyorsan terjedt, amire a háborús körülmények még inkább rásegítettek. A katonák sokszor változtattak helyet, így a vírus is könnyen eljutott egyik helyről a másikra. A háború alatt sokszor és sokan zsúfolódtak egy helyre, emellett a higiénia teljes hiánya, valamint a legyengült immunrendszer és az alultápláltság tökéletes kombináció volt a vírus számára, hogy fénysebességgel fertőzzön.

A magas halálozási arányról azonban egyes kormányok visszatartozzák az információt, és nem adták a lakosok tudtára. Tartva a lázongásoktól, egy tervhez tartották magukat: a spanyolországi esetekről adtak hírt, valamint arról, hogy az akkori spanyol király, XIII. Alfonso is komolyan lebetegedett. Mindeközben a britek, a németek, a franciák és az USA sem tárta a nyilvánosság elé a valós helyzetet, és a halálozási arányokat. A járvány a hamis spanyol fókusz miatt kapta a spanyol nátha elnevezést is. A spanyol nátha egyáltalán nem a spanyoloktól indult, pontos eredete nem tisztázott: egyesek Kínát, mások Franciaországot tartják a kiinduló pontnak, de van, aki az Osztrák-Magyar Monarchiát.

3 napos betegség

Mivel a virológia a 20. század elején még gyerekcipőben járt, ezért a spanyol nátha kontroll nélkül szedhette az áldozatait. Tegyük hozzá, eleve bakteriális fertőzésnek gondolták, nem vírusos eredetűnek, az orvosok sokáig még maszk viselését sem tartották fontosnak. A háborúban legyengült szervezet könnyen elkapta a fertőzést, és sokaknál igazából ez bizonyult végzetesnek.

Az agresszív vírus a tüdőt támadta meg, ami tüdővérzést, légzési elégtelenséget okozott, és mondhatni, gyors halálhoz vezetett: gyakran 3 nap alatt végzett azzal, aki elkapta. Persze, sorra jöttek a csodaszereknek kikiáltott szerek, kezelések, amiknek a gyógyulni vágyó, rettegő lakosság bedőlt. Morbid, de él egy olyan feltételezés is, hogy az akkoriban szabadalom alól felszabaduló aszpirin is okozhatta a halálozások egy részét: a gyógyszer gyártójának a szabadalmi joga lejárt, így aki csak tudott aszpirint gyártott, majd megtévesztve a lakosokat, ellenszer gyanánt kínálta. Úgy tartják, sokan annyi aszpirint vettek be, hogy nem elképzelhetetlen, hogy aszpirin túladagolás is hozzájárult a halálukhoz.

Éttermek, kávézók bezárása

A járvány epicentruma a Közel-Kelet, a Távol-Kelet és India mellett az USA, azon belül is New York volt. Indiában 17 millió ember veszítette életét a járvány következtében, de New Yorkban is egész családok haltak meg, és volt olyan nap, amikor 800-an veszítették életüket.Egy ideig a járványt német pestisnek hívták: az összeesküvés elméletek akkoriban -érthető módon- még gyakoribban voltak, mint most. Azt gondolták, hogy a járványt a németek szabadították rá a világra. Aztán, amikor a németeket is elérte a vírus, ez az elmélet megbukott.

Kétség kívül a spanyol nátha leghatásosabb "ellenszere" az elkülönülés volt, ami lássuk be, a háborús helyzetben nagyon nehezen volt csak kivitelezhető. A világ azon részei, ahol meg tudták valósítani azt, hogy az emberek elkülönüljenek egymástól, ahol be tudták záratni a kávézókat, bárokat, éttermeket, valamint csökkenteni tudták az utazások, mozgások számát, némiképp alább hagyott a járvány.

A betegek házait vörös cédulával jelölték meg, a tömegközlekedést csak szükség esetén ajánlották használni - tegyük hozzá, akkortájt csak keveseknek volt autója. De mindezen óvintézkedések mellett a frontokról hazatérő katonáktól sokan féltek - joggal, hiszen magukkal vitték a vírust is.

A spanyol nátha 2 évig tombolt, 1918. márciusától 1920 decemberéig, és számos híres áldozata volt, köztük Walt Disney, Greta Garbo, Gustav Klimt, Franz Kafka és Szabó Ervin is.