Na, lássuk akkor, mi is az a gulka? Akinek valamelyik felmenője szlovák vagy éppen felvidéki, bizonyosan ismeri. És ha már a szlovák konyhához köze van, nagy az esélye, hogy a krumpli valamilyen formában szerepel a receptjében. Csodákra képesek ugyanis a szlovákok a burgonyát illetően. Itt van mindjárt a sztrapacska, nem kell különösebben bemutatni. A soknevű tócsni is gyakran kerül náluk az asztalra, és krumplis gombócban sem kullognak hátul.

A gulka márpedig a gombócok népes családját gyarapítja, és húsvét tájéka kifejezetten alkalmas a készítésére, hiszen a főtt, füstölt sonka és a krumpli a két fő alkotóeleme. Az ünnepi sonkamaradékot célszerű és érdemes gulkához felhasználni – megér egy próbát!

Gyerekkoromban nem volt nagy kedvencem, de mint az lenni szokott, felnőttem a gulkához is. Csak ki kellett várni az idejét. Ilyesmikről gondolkodtam, meg arról, hogy ha unokáimnak nem fog ízleni, legalább megismerik, és majd csak megszeretik egyszer.

Az elkészítése nagyon egyszerű, íme, itt a recept! Titokban azért reménykedtem, hogy gombócszeretetük a gulkára is érvényes lesz, de ha mégsem, biztonságból megtartottam a főzővizet, mert abból isteni gombócleves kreálható. Természetesen benne a gombóc mi más lenne, mint a gulka.

Nem volt szükség a levesre. Azért, ha valaki kedvet kap hozzá, így készítsen gombóc-, akarom mondani, gulkalevest:

Ahhoz a vízhez, amiben a gombócokat főztük, még adhatunk a megmaradt sonkaléből is (ha nem használtuk el mindet a turbolya-, a saláta- vagy a paradicsomos krumplileveshez). Babérlevéllel, borssal (kis lestyán is mehet bele) ízesítjük, majd valamilyen zsiradékon kevés rántást készítünk, pirospaprikát adunk hozzá, hozzákeverjük a léhez, és összeforraljuk.Liszttel-tejföllel habarást kutyulunk, és a leveshez adjuk. Aki savanykásabban szereti, ecettel (kb. 1 evőkanálnyi) ízesítheti. Ha még szükséges, sózzuk, borsozzuk.

Mari nagyi