A fagyi ára évek óta a nyár egyik legforróbb témája: bár évről évre egyre drágább egy gombóc, a minőségi alapanyagokat meg kell fizetni, hiszen nem kerülhet ugyanannyiba egy valódi gyümölcsből és egy aromából készült fagyi. Íz terén pedig ég és föld a különbség. Annak ellenére, hogy egyre több helyen fektetnek már hangsúlyt a minőségre, nem is volt olyan régen, amikor mindez még nem volt evidens. A hazai fagylaltkészítés egyik úttörője pedig a Somogyi család 2005 óta működtetett, gyenesdiási Bringatanya nevezetű helye volt. Somogyi Renáta így már kisgyerekként itt sürgölődött nyaranta, és nem csak a korlátlan gombóc miatt. Testvérével már ekkor besegített a fagylaltozóban, kezdetben mosogatás, tölcsérfeltöltés, asztalletörlés volt a feladatuk, majd jöhetett a gombócozás, kasszázás, aztán egyre nagyobb felelősséget járó munkákat bíztak rájuk a szüleik, így tudat alatt kinevelve a fagylaltos szakembereket. Reni a közgazdász diploma megszerzése után szeretett bele visszavonhatatlanul a fagylaltkészítésbe, 2017-ben nyerte meg első egyéni versenyét, 2024 januárjában pedig a Fagylalt Világbajnokságon csapatával bronzérmesek lettek.

Januárban volt a verseny. Így egy hónap távlatából hogy érzitek magatokat?

Miután hazajöttünk, záporozni kezdtek a megkeresések, interjúk, így most kezdett el tudatosulni, hogy milyen szép helyezést értünk el, és hogy mennyire megérte az elmúlt két év kemény munkája.

Két év felkészülni egy fagyi világbajnokságra?

Az egész történet valójában 2022 májusában indult, amikor a Fagylalt Világszövetség elnökétől, Giancarlo Timballotól érkezett egy felkérés. Én 2017-ben találkoztam vele először, amikor egyénileg vettem részt az Európa Bajnokságon. Ő számos verseny, köztük a Fagylalt Világbajnokság szervezésében is közreműködik, úgymond ő az, aki a szakmát a kezében tartja. 2022 májusában felhívott, hogy következő januárban lesz a Fagylalt Európabajnokság, és szeretné megkérdezni, hogy Magyarország indulna-e ezen a versenyen, illetőleg úgy gondolja, hogy most már annyi egyéniben elért jó nemzetközi szereplésünk van, hogy Magyarország méltó rá, hogy egy csapattal képviseltesse magát ezen a megmérettetésen.

Ide kizárólag meghívásos alapon érkezhetnek a versenyzők, ha a Fagylalt Világszövetség úgy dönt, hogy az adott ország kiérdemelte a szereplést.

Egyből rávágtam, hogy igen, de kellett még a csapatba egy cukrászt és egy fagylaltmestert keresnem. A választásom Gácsi Zolira esett, ő a Csokoládé Akadémia fagylaltmestere és csokoládészakértője. Korábban járt nálunk a Bringatanyán, hogy elsajátítsa a fagylaltkészítés fortélyait, és azóta több iskolát is elvégzett. Az ő ajánlásával jutottam el Füredi Krisztiánhoz, a Hisztéria Cukrászda cukrászmesteréhez, és így állt össze a magyar csapat az Európabajnokságra. Tavaly januárban nyolc európai ország mérettette meg magát. Itt hét versenyszám volt, és három napon át zajlott a küzdelem. Végül Olaszország lett az első, Németország a második, és mi ott is bronzérmesek lettünk, Ausztria pedig a negyedik helyen végzett, és ez a négy ország automatikusan kvalifikálta magát a most januári világdöntőre. A felkészülés egy egész éven át tartott. Megint bővíteni kell a csapatot két fővel, szükségünk volt ugyanis egy jégszobrászra, akit nem olyan könnyű Magyarországon találni, és kellett még egy séfet is delegálni a csapatba. Miután megtaláltuk őket, elindult az ötletelés. A világversenyen egy adott témára kellett felfűzni az összes versenymunkánkat. Fontos volt, hogy ez egy populáris téma legyen, amit a világ szinte minden táján ismernek. Végül Alíz Csodaországban lett a témánk. Minden versenyszám esetében, legyen az egy fagylalttégely vagy csokoládészobor, a zsűrinek pontosan tudnia kellett, hogy mire asszociáljanak, másrészt pontozták a témába való illeszkedést is. 2023 szeptemberében kaptuk meg a végleges versenykiírást, a tizenegy feladatot, az összes alkotóelemet, leírást, amit majd a verseny helyszínén el kell készítenünk, valamint a szponzori leírást. Ez azt jelentette, hogy voltak kötelező alapanyagok, például a fagylalttégely esetében egy bizonyos csokoládéfajtát kellett használnunk. Azzal is szembesülnünk kellett, hogy volt olyan versenyszám, amiből tizennyolc, volt, amiből huszonegy adagot kellett készítenünk. A versenyszámokat felosztottuk egymás között. Krisztián kollégám felelt például a csokoládé- és a grillázsszoborért, Zoli feladata volt a fagylalttorta elkészítése, Sanyi kollégám a meleg előételen dolgozott. A verseny maga négy napon át tartott, és egészen szeptembertől ennek megfelelően gyakoroltunk és készítettük el a termékeinket az előírt kategóriákban, így volt dekorált fagylalttégely, fagylalttorta, monodesszert, fagylaltsnack, meleg előétel sós gourmet-fagyival, csokoládéartisztika, fagyiartisztika, jégszobrászat. Emellett két meglepetésbox is volt meglepetés-alapanyagokkal, az egyikből vizes bázisú, a másikból tejes fagylaltot kellett készíteni másfél óra alatt, és dekorálva, tizennyolc adagot a zsűrinek prezentálni. Végezetül volt egy büféasztalunk, ahol az összes termékünket bemutattuk.

Tehát egy világbajnokság nem arról szól, hogy egy finom fagylaltot kell készíteni, ahogy azt megszokhattuk a fagyis versenyektől.

Ez nagyon nem arról szól. A pohárdesszertnél például amellett, hogy volt egy meghatározott alapanyag, mértek is. Ez azt jelenti, hogy 90-110 gramm között kellett lennie a kész desszert súlyának, és minden egyes gramm eltérés 300 büntetőpontot jelentett. A fagylaltsnack esetében, amit mini bonbonokként lehet elképzelni, tehát van egy csokiborítás, ami belül fagyit rejt, 45-55 gramm között ingázhatott a súly, és minden gramm hiba 300 büntetőpont. Volt olyan csapat, akitől tizenháromszor 300 büntetőpontot vontak le, mert akkora volt az eltérés. Nagyon részletesen kidolgozott feladatokat kellett teljesíteni, és nemcsak gombócokat kellett tálalni.

Ugyan ez volt a legrangosabb, de nem ez volt az első versenyed, sőt, kimondottan sokszor indulsz egyénileg és a Bringatanyával is versenyeken. Mi motivál, hogy folyamatosan megmérettesd magad?

Miután végeztem a Corvinuson, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi igazgatásszervező szakára jártam. Azon a nyáron jött egy olyan lehetőség a családi vállalkozás terén, hogy nyithatunk még egy üzletet. Kérdezték a szüleim, hogy szeretném-e csinálni, és rávágtam, hogy igen, hiszen nyáron ez jó pénzkereseti lehetőség, ősszel pedig tudom folytatni a tanulmányaimat. Ekkor iratkoztam be egy cukrásztanfolyamra, mivel előírás, hogy Magyarországon főzött fagylaltot csak cukrász végzettséggel rendelkező készíthet. Viszont annyira beszippantott ez a világ, hogy utána elkezdtem a Szent István Egyetem Élelmiszermérnöki Karán tanulni, és ott végeztem csokoládé-, kávé- és teaszakon. Ekkorra teljesen hatalmába kerített a csokoládé és a fagylalt. Aztán azon kaptam magam, hogy egyre több nemzetközi fagylaltiskolának a tanítványa vagyok. 2017-ben egy nagyon híres olasz alapítású fagylaltverseny Magyarországon tartott előválogatót, ahol egyéniben lehetett indulni. Mondtam apukámnak, hogy szeretnék elindulni, mert ez egy rendkívüli lehetőség, hogy neves olasz szakemberek jönnek, és értékelik a munkádat. Itt egy nagyon különleges csokoládéfagylalttal nyertem.

A győzelemnek köszönhetően részt vehettem az Európabajnokságon, ahol második lettem ezzel a csokifagyival.

Ez egy óriási lökés volt a számomra. 2017-ben aztán a Világbajnokságra is kijutottam egyéniben, negyedik helyezést értem el, illetve megkaptam a zsűri szakmai különdíját. Itt ismerkedtem meg azokkal a neves szakemberekkel, akik később elkísértek úgymond a pályámon, és akiknek köszönhetem, hogy erre a mostani versenyre is kijuthattunk.

A Bringatanya a családi vállalkozásotok, így gyerekkorodtól kötődsz a fagylaltkészítéshez. Gondoltad volna, hogy végül te is ezen a pályán kötsz ki?

Soha nem akarták rám vagy a testvéremre erőltetni ezt a dolgot a szüleim, mindenben támogattak minket, hagyták, hogy azt tanuljuk, amit szeretnénk. Nekem mégis mindig visszahúzott a szívem. Imádom az édességet, imádok fagylaltot készíteni, imádom, hogy van sikerélményem ezen a téren. Ahogy jöttek ezek az eredmények, onnantól tudtam, hogy ez az én utam.

A Balaton fagyija címet egy szőlőből készült fagylalttal nyertétek el. Honnan jön az ihlet, hogy egy-egy különleges vagy szokatlan alapanyag legyen az alap? Nagyobb versenyeken mennyire lehet ezekkel sikereket elérni?

Az a tapasztalatom, hogy a hazai versenyek és a nemzetköziek teljesen más szájízt kívánnak. Az Illatos Izabella fagylalt esetében, amivel a Balaton fagyija címet nyertük, pluszpontot jelentett a helyi alapanyagok felhasználása, de nálunk ez teljesen véletlenül alakult így. A nagyszüleim Szigligeten élnek, és szóltak, hogy menjünk át szüretelni. Csipegetés közben jött az ötlet, hogy milyen jó lenne ebből a lugasszőlőből, ami 70 százalék Izabella-szőlő, 30 százalék Otello, egy fagylaltot készíteni. Felvillant a kis villanykörte, hogy akkor a jövő évi versenyre ebből indulunk ki, és egy olyan kombinációt sikerült megalkotni, ami azóta is nagy kedvenc, sok törzsvendégünk emiatt jár hozzánk.

Nemzetközi viszonylatban azonban már nem feltétlenül előnyös magyar alapanyagokat használni, mivel nem ismerik annyira ezeket, és más ízeket keresnek. Például amikor a nemzetközi versenyre készültem, ott egy 70,5 százalékos étcsokoládét választottam, aminek a végén kicsit maracujás-gyümölcsös beütése volt. Akkor jött az ihlet, hogy milyen jó lenne maracujával vegyíteni. Ebből a fagyiból egy sorbet készült, ami azért különleges, mert akkoriban még a csokoládéfagylaltokat szinte kizárólag tejjel készítették. Mellé egy nagyon finom ropogóst és csokoládészószt készítettünk, ami abban az évben úttörőnek számított. Az EB-re aztán igyekeztünk olyan alapanyagokat is megjeleníteni, amik a magyar konyha alapanyagait tükrözik, belevittük például a túrót is. Olaszországban a ricotta hasonló, de mégsem ugyanaz. Készítettünk egy édes tejfölhabfagylaltot is, amit az olaszok sem tudtak hirtelen hova tenni. Tehát ez mindig kettős. Vagy nagyon bejön, vagy ódzkodnak tőle.

Egy nemzetközi versenynél óvatosan kell bánni a magyar alapanyagokkal. Nem mondom, hogy rossz dolog, de mindenképp kockázatos.

A szubjektív preferenciák komolyan befolyásolják, hogy kinek mi ízlik, de egy verseny esetében mégis egységes döntésre kell jutni. Mitől lesz egy fagylalt díjnyertes, és akár világbajnok?

A legfontosabb az íz, hogy az rendben legyen. Van egy kimondatlan szabály, hogy bármilyen élelmiszerből lehet fagylaltot készíteni, ez igaz is, de végül olyannak kell lennie, hogy a nagytöbbségnek tetszen. Egy tejfölös uborkafagylalt biztosan nem tud év fagyija díjat nyerni, különdíjat kaphat, de év fagyija sosem lesz, mert annyira polgárpukkasztó, hogy ilyet nem választanának meg. Sok szempontot mérlegelni kell a döntésnél. A pontozásnál az íz után az állag jön, a harmadik pedig a hideg–meleg érzet. Ez furán hangzik, de a gyakorlatban jelentősen befolyásolja az összhatást. Biztosan ettél már olyan fagylaltot, ami nagyon krémes volt, de olyannal is találkozhattál már, aminél azt érezted, hogy odafagyott a nyelved. Nagy volt a hidegérzet, mert a recept kiegyensúlyozásánál valami nem volt rendben. Végül pedig az ízek harmóniáját is figyelembe veszik.

A fagylalt ára és minősége évek óta a nyarak egyik legtöbbet tárgyalt témája. Te hogyan látod a hazai fagylaltfelhozatal minőségét?

Abszolút felzárkózóban van a hazai kínálat. A ’90-es években a magyar fagylaltosok 95 százaléka porból készítette a fagylaltot, ez ma már szerencsére visszaszorulóban van. Az emberek ízlése is fejlődött ezen a területen, és a süteményekben, fagyiban is ugyanúgy kívánják a minőségi alapanyagokat. Természetesen a pénztárcától is függ, ki mit választ, de abszolút fejlődik a kínálat. A legfontosabb a minőség és technológia, akkor nevezhetünk egy fagyit kézművesnek, ha ezek összessége megvan. Az alapanyagok terén ma már szinte bármi beszerezhető, de mi külön hangsúlyt fektetünk arra, hogy a szezonális és helyi gyümölcsöket is használjuk. A lényeg, hogy az ember ne sajnálja az időt arra, hogy megtalálja a megfelelő alapanyagot.

A közgazdász végzettségedet tudod használni azért a munkádban?

Persze! Egy jó vállalkozás alapja, hogy a számokkal is képben kell lenni, bár nem vagyok könyvelő. Emellett a fagylaltkészítéshez is szükség van rá. Sokan úgy képzelik ezt el, hogy összeöntögetünk egy kis tejet, egy kis cukrot meg gyümölcsöt, pedig komoly számításokon alapszik a folyamat. Cukortartalom, szárazanyag-tartalom, zsírtartalom, mennyi folyadék van benne, ezeket mind ki kell számolni. Az egész egy nagy matek.

Biztosan gyakran felteszik ezt a kérdést, de van kedvenc fagylaltod?

Nincs kifejezetten kedvencem. Nagyon szeretem a csokoládéfagylaltokat, az olajos magvakból készült fagyikat mogyoróból, pisztáciából, de mindig jó, ha meg tudnak lepni. Itthon és külföldön is sokat kóstolok kíváncsiságból.

Mik a tervek a közeljövőre, megvan már a következő verseny, amin indulsz?

Most van egy kis pihenés, bár rengeteg felkérést kapunk zsűrizésre, különböző eseményeken való részvételre. Meghívtak például, hogy segítsek a Balaton fagyija verseny szervezésében. Emellett március 15-én nyit a Bringatanya, arra készülünk, festünk, mogyorót, pekándiót, pisztáciát pörkölünk.

Fotók: Somogyi Renáta

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!

Ezek az interjúk is érdekelhetnek:

• „Ahhoz sem volt kedvem, hogy én álljak a pultban a vevő előtt, és én mondjam ki az árat” – Márk Szonjával beszélgettünk
• „Ha csörög a hentes, hogy most olyan borjúmájat kapott, ami megszólal, akkor kimegyünk, megvesszük, és borjúmáj van ebédre" – a nemrég újranyitott Fricska 2.0-ban jártunk
• „Az előre ma egy természetközeli, szerényebb életforma irányában van” – Bányász Józseffel, a gyergyóújfalvi Tejbánya gazdájával beszélgettünk