Ha valaki fogyni szeretne, jellemzően korlátozza a szénhidrátok és növeli a fehérjék mennyiségét az étrendjében. Járjuk kicsit körbe a témát, mennyi fehérjét ajánlott fogyasztani naponta és milyen alapanyagokból érdemes biztosítani?
Miért kellenek a fehérjék?
A fehérjék a szénhidrátok és a zsírok mellett a harmadik makrotápanyag-csoport, szervezetünk egyensúlyához feltétlenül szükségünk van rájuk. Szerepet játszanak az izmok felépítésében, az enzimek, a hormonháztartás működésében, sejtjeink felépítésében, transzportfolyamatokban, szervezetünk védekezőfunkcióiban stb.
Hogyan juthatunk hozzájuk?
Két fő csoportot különböztethetünk meg ebből a szempontból: az állati- illetve a növényi eredetű alapanyagokból származó fehérjéket. Az előbbieket teljes értékű fehérjéknek tekintjük, mivel minden, az emberi szervezet által elő nem állítható ún. esszenciális aminosavat tartalmaznak, míg az utóbbiakról ez nem mondható el. Erre akkor kell kiemelt figyelmet fordítanunk, ha vegán étrenden élünk, azaz semmiféle állati eredetű alapanyagot – húst, tejet, tejterméket, tojást – sem fogyasztunk.
Elsődleges állati eredetű fehérjeforrásaink a húsok, halak, tejtermékek és a tojás, elsődleges növényi eredetű fehérjeforrásaink a gabonák és a hüvelyesek. Ideális esetben napi fehérjebevitelünk fele-fele származik az egyes csoportokból.
Mennyi fehérjére van szükségünk?
A jelenlegi ajánlások szerint napi energiabevitelünk 12-15%-a származzon fehérjékből. Ez persze így önmagában nem sokat mond, könnyebben lehet úgy számolni, hogy testtömegkilogrammonként (azaz a kilóink száma) 0,75-1 g fehérje ajánlott naponta. Ez egy 60 kg-s nő esetében 45-60g, egy 70 kg-s férfi esetében 53-70 g fehérjét jelent /nap. Egyes betegségekben pl. speciális anyagcsere-betegségek vagy vesebetegség esetén ennél alacsonyabb fehérjebevitelre van szükség, roboráló étrendben pedig ennél magasabbra.
A sok fehérje tényleg segít a fogyásban?
Nagyon népszerűek manapság az alacsony szénhidrát- és magas fehérjetartalmú étrendek a fogyni vágyók körében. Aktuális kutatási eredmények szerint 6 hónapos időtávon valóban nagyobb mértékű testsúlycsökkenést lehet elérni a magasabb fehérjetartalmú (napi energiabevitel 30-50%-a) étrenddel, viszont 12 hónapos időtávon a testsúlycsökkenés mértéke már kiegyenlítődik az általános ajánlásban szereplő fehérjearányú étrenddel összevetve.
Mi bajom lehet a sok fehérjétől?
Hazánkban jellemzően a nagy fehérjearányú étrendekben a húsok, felvágottak, sajtfélék kerülnek előtérbe. Ezekkel azonban megnő a zsírbevitel is és magas húgysavszinthez vezethetnek. Válasszunk alacsony zsírtartalmú sajtokat, húsrészeket, kerüljük a kolbász-, szalámiféléket, és minden főétkezésre fogyasszunk friss zöldségeket, salátákat, főzelékféléket, zöldségköretet!
Mivel a fehérjemolekulák nagyméretűek, ezért a túlzott fehérjefogyasztás megterheli a vesénket, ami idővel a károsodásukhoz vezethet. Ennek elkerülésére érdemes hosszútávon a kiegyensúlyozott étrendi ajánlásnak megfelelő napi fehérjebeviteli mennyiségre törekedni, és testsúlycsökkentő étrendünket is fenntartható alapokra helyezni.