Ha külhonban járok, és valami újdonságot kóstolok, akkor azt mindig elkészítem a családomnak is. Nem történt ez másképpen most sem. A világfővárosban, a legnagyobb kulturális olvasztótégelyben, New Yorkban jártam. Egyik nap egy ott élő barátnőm és férje humuszbárba vittek ebédelni. Ahogy az étlapot végigfutottam,képtelen voltam választani. Minden ételkülönlegesség neve olyan jól csengett, hogy legszívesebben egytől-egyig kipróbáltam volna őket… és így is lett. Vendéglátóim levették vállamról a gondot, vegyes ízelítőt kértek mindenből. Nemsokára ott sorakoztak a következő finomságok az asztalon: humusz, shakshuka, tahinis karfiol, cékla- és padlizsánsaláta, fokhagymás pirított padlizsán, falafel, és az elmaradhatatlan pita.

Hazaérkeztemkor már égett bennem a vágy, hogy felkutassam a shakshuka receptjét. Elkötelezett imádója vagyok a lecsónak, és szerencsére gyermekeim is odavannak érte. Az egyetlen bökkenő, illetve alapanyag, amitől tartottam, a padlizsán volt. Ezt kevésbé kedvelik, gondoltam, de ha ebben az ételben sem eszik meg, akkor kardomba dőltem volna. Szerencsére nem így történt! A küllem és a lecsós jelleg győzött. A magyaros verzióhoz egyébként tojást nem szoktam tenni, de ennek a keleti csodának a fő ékességei a főzés végén beleütött tojások. Ezek, ha jól dolgozunk, akkor leginkább a buggyantott tojásra hasonlítanak.

Tudtad?

A fáma szerint a shakshuka eredetileg Tunéziából származik, innen került a Közel-Keletre, ahol leginkább reggelire fogyasztják. Nehéz vasserpenyőben sütik, és ebben is tálalják. Alapreceptje szerint: buggyantott tojás, paradicsom (szósz), hagyma, chili és fűszerkömény van benne. További hozzávalói lehetnek: padlizsán, cukkini, paprika, articsóka, burgonya, de akár tofu vagy valamely lágy kecskesajt is.

Az alaprecept szerinti változat nekem túl egyszerűnek tűnt, és a lecsós jelleg is hiányzott volna belőle. Különben én sem azt kóstoltam, tehát tettem bele paprikát és padlizsánt. Aztán valami sajtért kiáltott a serpenyőben sülő zöldségragu. Észak-Afrikai dromedártejből készült lágy sós sajtot sajnos nem tudtam beszerezni, de ugyanígy merinó juh készítményt sem találtam volna a piacon, ezért előkaptam a hűtőből egy csinos kecskesajtdarabot, és azt morzsoltam a kész étel tetejére.

Az asztalra került még humusz, padlizsán- és céklasaláta. Pitakenyér helyett egy keleti pékségben vásárolt fűszeres zsemlét vettem, valamint olívabogyót és chilikrémet. Általában az ételnek csak megmutatom az erőset, nehogy a csípőssége miatt ne fogyjon el. Aki szeretné, kedvére turbózhatja a pluszban felszolgált harissa pasztaval.

A jövő héten házi készítésű csirkefalatkákat hozok, addig is készítsünk különféle lecsóvariációkat a családnak!Gréti